(A Kígyóhoz címzett bécsi kiskocsmában. Idő: 1915.

                        I.Katona, II.Katona, Pincér, öreg Mizzi, fiatal Mizzi, Rudolf.

A falon két életnagyságú portré: a fiatal Mizzi Caspar és Rudolf. Oldalt kis pódium az énekesnek. Fáradt sramlizene szól. Bejön egy katona, az arca helyén nagy fehér gézkötés)

PINCÉR                                   Parancsol?

I. KATONA                               (tompán) Bort.

PINCÉR                                   Milyet?

I. KATONA                               Lőrét.

PINCÉR                                   Nálunk nincs lőre, kremalássan. Nálunk csak a legjobb...

I. KATONA                               (tompán) Inni hozzál, ne pofázz.

(Pincér jobbra ki, balról besántikál a mankóján egy féllábú katona)

II. KATONA                   (rámutat a mankójával az arctalan katonára) Srapnel?

I. KATONA                               Gázgránát.

II. KATONA                   Elégett az arca, mi? Az ezredünkben is volt ilyen.

I: KATONA                   És magánál? Dum-dum?

II. KATONA                   Nem dum-dum.

I. KATONA                               Kartács?

II. KATONA                   Tányérakna.

I. KATONA                               Jó magának. Kaphat új lábat.

II. KATONA                   Maga meg arcot. Amilyen jóságos a császár.

I. KATONA                               (hirtelen elernyed, csak kezével int, lemondóan)

II. KATONA                   Bezonyisten! Gumiból. Fekete gumiból. Nem hiszed? (I. Katona nem felel) Az Anzeiger-ben olvastam, a győzelmi hírek között. Amit az Anzeiger ír, az szentírás! Olyan csinos leszel, mint a hóhér. (röhög) Szebb, mint újkorodban!

(Pincér kihozza a bort)

II. KATONA                   Adja csak ide. (egy hajtásra kiissza)

PINCÉR                                   Na de...

II. KATONA                   Ő nem tud inni, hát nem látja? Nincs szája. Lehet, hogy feje se. (Mizzi képét nézi) Az a szépség ott kicsoda?

PINCÉR                                   Mizzi Caspar. Más néven: a Frida. A Rudolf szerelme.

II. KATONA                   A trónörökösé?

PINCÉR                                   Ja, ja. Aki lepuffantotta magát, jó dolgában.

II. KATONA                   Azt mondják, sok nője volt neki. Mindennapra jutott egy új...

PINCÉR                                   De a fő szerelme a Mizzi volt. Nekem elhiheti.

II. KATONA                   Mért, mit csinált a Rudolfnak ez a Mizzi?

PINCÉR                                   Tartotta neki a bakot, kremalássan... (nevetnek)

(Bejön balról Mizzi, 50 körül, gyűrött arcú karikás szemű alkoholista nő)

PINCÉR                                   (Mizzihez) Megint itt vagy? Eredj innét! Megmondtam, hogy ne gyere vissza.

MIZZI                            (letelepszik II. Katona mellé) Nem akarsz meghívni egy Camparira, Szivi?

II. KATONA                   Szivi az öreganyád...Hány éves vagy?

MIZZI                            (I. Katonához) Te se akarsz meghívni, szépfiú?

Legalább egy kapucinerre?

II. KATONA                   (röhög) Hallod, szépfiú lettél. Megmondtam neked...

MIZZI                            Mi történt a fejével?

II. KATONA                   Most generálozták. Kicserélik egy még szebbre.

MIZZI                            Szegény.

II. KATONA                   Engem nem is sajnálsz?

MIZZI                            Téged rögtön megvígasztallak.

II. KATONA                   Mennyiért?

MIZZI                            Olcsó leszek, meglátod, my dear.

II. KATONA                   Mennyi az az olcsó?

MIZZI                            A mennyországban fogod érezni magad.

II. KATONA                   Te és a mennyország!?

MIZZI                            Majd meglátod...Csak legalább egy sültkolbászt rendelj nekem. Mielőtt kilukad a gyomrom.

PINCÉR                                   (visszajön) Itt a Campari. (Mizzihez) Idd ki és tűnés!

MIZZI                            (mohón, egyhajtásra kiissza) Olyat tudok, amit egy fiatal se.

II. KATONA                   (röhög) Szeretnéd a mankómat, mi? Fogd meg, milyen kemény! (Pincérhez) Az italát nem én fizetem.

MIZZI                            Ne csináld ezt velem, kicsikém. (az arctalan I. Katonához) Te se kérsz már egy sült kolbászt nekem, szépfiú? (I. Katona kezére pillant, megdöbben) Úristen, mi van az újadon?? A gyűrű, az a gyűrű!

PINCÉR                                   Na, most már elég, te szuka! Mit vegzálod itt a vendégeket, mi? Takarodj! (kirángatja Mizzit a helységből)

II. KATONA                   Ki volt ez a némber?

PINCÉR                                   A Mizzi Caspar.

II. KATONA                   Jóságos ég!

I. KATONA                               (megmozdul, hörögve mutat kifelé)

II. KATONA                   Mi az, pajtás, mégis megkívántad? A régi szép békeidőket, mi? (Pincérhez) Hívja vissza gyorsan! (Pincér sehol) Ez meg hova tűnt?

(A szín hirtelen állóképpé változik, csak egy gramofon forog: a Frida-dallam szól )

                                                                       2.

                                               (Ugyanott. Idő: 1888.)

(Mizzi fiatalon és csábosan kilép a képből, feláll a pódiumra és énekelni kezd.)

MIZZI                            Fridánál voltam az éjjel,

                                               Hozzámegyek kéjjel,

                                               Mert ily csoda-kurva, bíz’a

                                               Nem élt még, mint Frida,

                                               Mint a Frida... stb. (eltűnik a háttérben)

(Most Rudolf is kilép a képből, kezében könyvet szorongat)

RUDOLF                                  (hátraszól, mint aki most érkezik) Ez a Kígyókocsma, Bratfisch?

(Bratfisch és Mary belép az előtérbe.)

BRATFISCH                 Ez ám, császári fenség.

RUDOLF                                  Rudolf.

BRATFISCH                 Ott vagyunk, Rudolf.

MARY                          Ez a lebuj? Biztos?

BRATFISCH                 Mérget vehet rá, baronesz. Ráismerek a fokhagyma szagról.

MARY                          (levegőbe szagol) Sült fokhagymabűz. A páncélon is áthatolna. Emlékszem, egyszer elájultam tőle.

BRATFISCH                 Én, ha orvos lennék, mindenkinek fölírnám lelki diaré ellen.

RUDOLF                                  Lelki diaré, Bratfisch? Bírom, hogy így nevezed a bajom.

MARY                          Légypiszok az ablakon…(végighúzza az ujját az egyik asztalon) És persze, ragadnak az asztalok...

RUDOLF                                  Egy kis kosz, Mary, sose árt. Feldobja az embert.

(Áthallatszik, ahogy a másik teremben kórusban éneklik: „Kibújjak a bőrömből? Megtegyem-e még ma?”)

BRATFISCH                 Méltóztatnak hallani? A Kígyókuplé.

RUDOLF                                  (Maryhoz) Belevaló fickó ez a Bratfisch, hát nem?

MARY                          (savanyún) Belevaló…Biztos vagy benne, hogy ez a megfelelő hely, méltón megünnepelni, hogy tegnap kaptad meg az Akadémia tiszteletbeli tagságát?

BRATFISCH                 Tiszteletbeli, az is valami? A fenséges főherceg már születése másnapján valóságos ezredes volt.

RUDOLF                                  Ne csúfolj, Bratfisch, ne csúfolj! Tudod, hogy a fenséges főherceg utálja a fenséges főherceget – csak a törpepacsirtát szereti.

BRATFISCH                 (félre) Meg a fehér női combokat...

(A Pincér hajlongva jön)

PINCÉR                                    Méltóztassanak…Mit hozhatok?

(leülnek egyik asztal mellé, a másiknál egy jókedvű társaság mulat)

RUDOLF                                  Újbort.

PINCÉR                                   Egy palackkal, kremalássan? Két palackkal?

BRATFISCH                  Kishordóval, a fenébe is.

PINCÉR                                   Kishordóval. (el)

MARY                          Ez a Bratfisch, ez le akar itatni minket.

BRATFISCH                  A fenséges főherceg úrnak…

RUDOLF                                  (közbeszól) Rudolf.

BRATFISCH                  …Rudolfnak ez meg se kottyan, igazam van? Ha jó napja van.

MARY                          Ma mindnyájunknak jó napja van. Épp ezért féltem őt.

RUDOLF                                  Ne félts te engem, Mary…Mitől féltesz?

MARY                          Ha nyilvánosan lerészegedsz, drága barátom, abból nagy feltűnés lesz. Nagy botrány. Ismered a pletykalapokat.

RUDOLF                                  Álljon meg a menet. Ha jól tudom, te éppenséggel imádod, ha pletykálnak rólad.

MARY                          Én téged féltelek. Azt hiszed, mert leborotváltattad a szép bajuszodat, nem ismernének fel?

RUDOLF                                  Fütyülök rá, hogy felismernek-e vagy sem. Nekem a bajusz volt az álarc. Én ma jól akarom érezni magam. És ha neked nem tetszik…(nem folytatja)

MARY                          Jaj, dehogynem, dehogynem! Fel ne izgasd magad miattam!

RUDOLF                                  Látod, ezt nem szeretem benned: folyton úgy teszel, mintha lenne véleményed valamiről. Pedig nincs.

MARY                          Valami rosszat mondtam?

RUDOLF                                  (felsóhajt) Bár mondtál volna…

MARY                          Most miért vagy hozzám ilyen? Az is baj, hogy imádlak? Hogy folyton csak a kedvedben járok?

RUDOLF                                  Megőrülök ettől.

(A Pincér jön, begurítja a kishordó bort, lopóval pohárba csapolja)

PINCÉR                                   Méltóztatnak zenét?

RUDOLF                                  Méltóztatunk.

PINCÉR                                   Kremalássan, zene! (hátraszól, hangosan) Zene!

(A láthatatlan zenekar rázendít a Kígyókupléra. Az asztalok közt újra megjelenik Mitzi és énekelni kezd)

MITZI                Ob ich mich heute häut’

                                   Ob morgen häute?

                                   Ob heute Morgen

                                   Oder morgen häute?

                                   Kibújok a bőrömből,

                                   Megtegyem-e még ma?

                                   Ihajcsuhaj, emberbőröm

                                   Levedlem én még ma!

                                   Prosit! (stb)

RUDOLF                      (nevet) Prosit! (koccint Maryval és Bratfisch-sel, közben Mitzit nézi, a tekintetük találkozik)

BRATFISCH      Hej, az a lány! Úgy bámul ide, ahogy a tenger az égre.   

MARY              A kis hatásvadász! Úgy tesz, mintha bánatos volna…Ismerem ezt a trükköt. A színiiskola legelső óráján tanítják…

RUDOLF                      Ez a lány mást is tudhat, Mary. Olyat, amit te sose fogsz, szívem…

MARY              (sértetten) Gondolom, vedleni fog…Ez tényleg nem az én műfajom! De remélem, még ma bemutatja neked! (Felugrik és kirohan)

BRATFISCH      Nem kellett volna elengedni…Mi lesz most a kishordóval?

RUDOLF                      (boldogan) Hihetetlen... Az én versemet énekelte!

(Bratfisch feláll, felemeli a kishordót, úgy iszik belőle. Mitzi újból kijön a pódiumra)

MITZI                (énekel, közben farkasszemet néz Rudolffal)

                                   Kibújjak a bőrömből,

                                   Legyek szabad még ma?

                                   Ihaj-csuhaj, osztrák bőröm

                                   Levedlem én,

                                   Levedlem én még ma!

                                   Ihaj-csuhaj, császár-bőröm

                                   Császár-bőröm

                                   Levedlem én még ma!

RUDOLF                      (Mitzi felé emeli poharát) Prosit! (Bratfischhoz) Sose mondtad, hogy ily népszerű lett ez a kis bökvers...

BRATFISCH      Ez volt az én meglepetésem mára.

(Mitzi meghajol, kimegy)

RUDOLF                      Elment…de kár.

BRATFISCH      Ha orvos lennék, a fokhagyma után őt is felírnám  fenségednek.

RUDOLF                      Ez a lány – ez gyógyítani tud a hangjával.

BRATFISCH      Alighanem nem csak azzal.

RUDOLF                      Mellette még aludni is tudnék…Ismered?

BRATFISCH      A Wolf mama lányai közül való. A szomszéd utcában van a műintézetük. Akkora vörös lámpával, mint a Hold.

RUDOLF                      Hívd ide. De el ne áruld, ki vagyok.

(Bratfisch kimegy és már jön is vissza Mitzivel)

RUDOLF                      (kezet ad) Rudolf a nevem, kisasszony.

MITZI                Mitzi.

RUDOLF                      Tudja, én egy izé…bankban dolgozom és…(elakad)

MITZI                Az engem nem érdekel, kérem. Mit kíván az úr?

RUDOLF                      Nagyon tetszett a kupléja…Szeretnék magával…hm…

MITZI                Öt korona. A szobával együtt.

RUDOLF                      (zavartan) A…szobával?

MITZI                Extrák nélkül.

RUDOLF                      S ha én pont extrával szeretném?

MITZI                Attól függ, melyikkel, uram. Mondjuk: előjátékkal és lovaglócsizmával?

RUDOLF                      A hangod melegével.

MITZI                Hogy? Mit akar?

RUDOLF                      Csak nézni téged. Nézni, nézni.

MITZI                De miért?

RUDOLF                      (kis szünet) Megteszed? Mondjuk: ötvenért?

MITZI                Ötvenért?? Ugye, ez csak tréfa?

RUDOLF                      Megsértettelek? Legyen száz.

MITZI                (feláll)

RUDOLF                      (feláll) Szóval?

MITZI                Menjünk. (sötét)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés