Vívódások 5.
Jelige: Zuba Huba 2011.04.20. 17:08
Megalkuvás: Igenis,Sötétséged!Illúzió: Azokat is segítünk elhomályosítani Sötétségednek!Sötétség: Segítetek?(szétrugdossa) Így?Ebben az ütemben,mikorra végzünk az emberiséggel?Na,rajta,lista dögök!Beárnyékolni mindent,ami világos!(körbeugrálja őket,nevet) Nem engedek a Fénynek hatalmat!Minden aprócska világosságot rabul ejtek!(nevet,majd kiugrál,szövetségesei összedugják fejüket,néhány pillanatig némajátékkal hevesen tanakodnak,betáncol Álom,Illúzió marad,a többiek más.más irányban kiugrálnak)
Illúzió: (hízelegve közelít) Szépen táncolsz Álom! Egyenesen gyönyörű! Mi több: Lenyűgöző!Most éppen szárnyalsz?
Álom: Ó,illúzió! (elmerengve) Szép,amit mondasz! De úgy érzem leskelődsz utánam! Leskelődsz?
Illúzió: Valóban! (félre) Most úgy behálózom,hogy ő fog felemelni! (Álomhoz) Már nem bírok nélküled! Te csak durván ellöksz,de én minden alkalmat kihasználok,hogy csodálhassalak! Hogy bűvöljelek!Nincs is erre elég időm!
Álom: Te most hízelegsz,Illúzió!
Illúzió: Ez nem hízelgés! Egykor én is tudtam szárnyalni!
Álom: Ugyan! Az Illúziók nem szárnyalnak!
Illúzió: De igen! Szárnyalnak bíz ők is,amikor még álmok!
Álom: De te már nem vagy Álom!
Illúzió: Az igaz! A segítségeddel,viszont még szárnyalhatok én is!
Álom: Ne nevettess! Te...szárnyalj?
Igen,igen! Mondom,ha te is segítesz! Segíts,kérlek! (könyörög) Emelj a magasba! Ragadj magaddal! Mutasd meg,hogyan kell szárnyalni!
Álom: Én? én,nem mutatom meg Illúzió,mert magasabban fogsz szállni,mint én!
Illúzió: Oh,ne hidd! Hogyan szállhatnék magasabbra?
Álom: Ígéred? Esküszöl?
Illúzió: Igen,Álom! Egyszerre ígérem és esküszöm!
Álom: Hát jó! Nem bánom,gyere,nyisd ki a szárnyaid! (Illúzió felemeli karjait)Kicsit merev vagy!Lazítsd el...most mozgasd,így...fel-le...(Illúzió mozgatja karjait) Erősebben! Élénkebben...(forognak)Szárnyalj! Most emelkedj!(forognak)
Illúzió: (nevet,félre) Most már vége!Legyőztem Álmot! Szárnyalok! Föléje emelkedek és kitépem szárnyait!Ő is csak illúzió marad.Ezért majd Sötétség Őfelségétől kapok egy plusz dicséret rúgást! (kitáncolnak)
(más irányból Értelem Táncol be,Ösztön szembe kúszik vele)
Ösztön: Szép,milyen szép is vagy a fény forgatagában,Értelem!
Értelem: (összerezzen) Ösztön! Mit keresel te itt?
Ösztön: Megláttalak,s elámultam Jöttem is rögvest bemutatni hódolatomat!Olyan jó melletted! Én olyan jól érzem magam,hogy azt már majdnem ki sem tudom mondani!Mintha a legállatibb ösztön is felvilágosodna!
Értelem: (kételkedve tekint rá) Ösztön!Te hízelegni akarsz nekem! Így van? Valld be őszintén!
Ösztön: Hízelgés? Én nem is ismerem ennek a szónak az értelmét! Csak egyszerűen sokat akarok lenni a társaságodban. Szeretnék felvilágosodni!
Értelem: Felvilágosodni? Szándékod nemes,de...nem hamis?
Ösztön: Egyáltalán! Ösztöni szavamat adom erre!Csak annyit kérek,hogy adj át egy kicsit a fényedből,itass vele,hogy én is a ragyogó világosságban tündökölhessek!
Értelem: De,ha én átadok neked a bölcsességemből,akkor én leszek kevesebb!Akarod,hogy fogyatkozzak?
Ösztön: Nem Értelem!Nem fogyatkozol! Sőt több leszel azáltal, segítesz nekem is,hogy magas,éles elme legyek.
Értelem: Magasabb,mint én? Hogy fölém kerülj?
Ösztön: Nem akarnék én föléd kerülni. Csak azt szeretném,hogy olyan magas legyek,mint te! Ez csak javára válhat Akárkinek!
Értelem: Úgy érzem,te megint csalafintaságot forgatsz a fejedben! El akarsz sötétíteni engem!
Ösztön: Egyáltalán nem akarlak elsötétíteni Értelem! (letérdel,esdekel) Ígérem! Esküszöm!
Értelem: Hát,jó! Gyere!Emelkedj így fel! Forogj velem! (forognak) Így,kivetkőzöd magadból a rosszat,s rád ragad a bölcsesség! (forognak)
Ösztön: (félre,gúnyosan nevet) Rám ragad a világosság,s akkor beszippantom az értelmet!
Értelem: Így! Érzed,hogy máris elszáll belőled az árnyék?
Ösztön: Érzem! (félre) Hogy egyre erősebb leszek a szürkeségben!
Értelem: Gyere! Élénkebben! Fönnébb! Szívj Magadba rólam minden lehulló sugarat!
Ösztön: Mindent,mindent! (forognak)magamba szívok!( Értelem,már kitáncol,Ösztön a közönséghez nevet)Minden kis pislákoló fényt megemésztek!Mindent magamba zárok, elsorvasztom lassan Értelem fényét,bölcsességét! Elhomályosítom Akárkit,s végképp elnyerem Sötétség Őfelsége dicsérő rúgását!(nevet,kitáncol)
(középre betáncol Kitartás,szép lépéseket lejt,az előtérben ugrálva megjelenik megalkuvás)
Megalkuvás: Azt hiszem ez lesz a megfelelő pillanat! Próbál úgy táncolni,mint Kitartás,botladozik) Nehezen megy! Nem könnyű ám kitartani se! Mocsok benne is ez a szíjas nyakasság,nem hagyja magát. (közeledik félszeg tánclépésekkel)
Kitartás: (észrevesz,nézi elneveti magát) Ez aztán a tánc!
Megalkuvás: Ne,jó! Még gyakorolnom kell,ki kell dolgozzak néhány szép tánclépést,s aztán...
Kitartás: ( gyanúsan néz rá) Megalkuvás,te utánam kujtorogsz! Akárhányszor én szabadon röppenek emberről emberre,mindig beléd botlok! Most meg táncgyakorlatokat is mutogatsz! Ez nekem gyanús! Meglep engem!
Megalkuvás: Téged? Hát még hogy megleptem magam,amikor elhatároztam,hogy az irántad való imádatom jeléül megtanulok táncolni! Kitartás: Elneveti magát) Te,csodálsz engem?
Megalkuvás: Bizony! Csodállak,mert meglepő,egyenesen lenyűgöző a magabiztosságod, erélyes vagy és elsöprő fölénnyel tudsz minden árnyékos erőt legyőzni! Én igenis példát akarok venni tőled!
Kitartás: Hízelgő,amit mondasz,de valami,halvány hátsó szándék dereng!
Megalkuvás: (félre) hűha,mintha sejtene valamit! Jó lesz vigyázni! (Kitartáshoz,leborul) Nincs semmi hátsó szándék! Egyszerűen csodállak!
Kitartás: Hízelegsz!
Megalkuvás: Számomra elismerés,egyenesen öröm is,hogy neked hízeleghetek!De, kérlek, ne hidd,hogy ez rosszindulatú hízelgés!Kitartás: Nem az? Nekem mégis gyanús!
Megalkuvás: Gyanakodsz bennem?
Kitartás: Hogy őszinte legyek,nem látom megnyugtatónak a közeledésedet!Megalkuvás: (félre,gúnyosan nevet) Makacs,akaratos,nem lesz könnyű meggyőzni!(Kitartáshoz) Pedig közeledésem,csakis a hódolat jele!És teljességgel jóindulatú!(félre9Kell egy kicsit hazudni!Ilyenkor egyenesen szükséges! Mi több,megbocsájtható!(kitartáshoz lépik,leborul) Kérlek te csodálatos: fogadj kegyeidbe!
Kitartás: Hiszen ezt már megígértem! És én kitartok az ígéreteim mellett!
Megalkuvás: Tudom,Kitartás! Ezért is hívnak téged Kitartásnak!
Kitartás: Nos,akkor,mit próbálsz itt bizonyítani azzal a félszeg tánccal!
Megalkuvás: Csak egy kicsit...
Kitartás: Talán nem elégedtél meg egy kis zuggal az árnyékomban?
Megalkuvás: Jajjj! Dehogynem! Végtelenül elégedett vagyok! És hálás! De szeretnék még többet melletted lenni,s egyre közelebb,hogy sziklaszilárd küzdőképességedből nyerjek valamit!a
Kitartás: Gondolkodóba ejtesz,Megalkuvás!Minek neked küzdeni akarás?Talán legyőzésemre áhítozol?
Megalkuvás: Ugyan,Kitartás!Eszembe sem jut ilyesmi,hiszen képtelen lennék megtörni az erődet! Csupán megerősödni szeretnék melletted!Együtt küzdeni veled,egy magasságból! Ez Akárkinek is a hasznára válna,nem gondolod?
Kitartás: Nézd! Értelem szerint tőled nagyon kell tartani! Ámbár értelem is tévedhet!
Megalkuvás: ( félre) Nocsak,no! Majd mindjárt meginog! (Kitartáshoz) Sőt!Egész biztosan téved! Megnyugtatlak,hogy én vagyok a legártatlanabb Megalkuvás a világon! Nem is tudnék ártani! Nem is volna hozzá szívem! (félre)Dehogy nem! Mintha puhulna!
Kitartás: Na,na! Azért nem vagy éppen olyan ártatlan,mint amilyennek mutatod magad!
Megalkuvás: Pedig elhiheted Kitartás,hogy én vagyok a legárvább megalkuvás!Nincs egy rongyos megtört lélek,akiben lakolhatnék!
Kitartás: És pontosan Akárki lelkébe akarsz beköltözni?
Megalkuvás: Csak meghúzódni,melletted!Sőt,segítenélek téged a küzdelemben! Szeretném,ha átadnál nekem is valamit a szilárdságodból! Nézd,hogy morzsolódok!
Kitartás: (nézi,tétován) Félek,hogy fölém hatalmasodsz!
Megalkuvás: Alaptalan a félelmed!Már mondtam!
Kitartás: Tudom,hogy már egyszer megígérted...
Megalkuvás: Még egyszer megígérem!( félre) Ígérni elvégre lehet! (Kitartáshoz) Sőt ezerszer megígérem! Esküszöm! Ezerszer!
Kitartás: Jól van,ne esküdözz,annyit! Gyere,s tanulj! (táncolni kezd) Így,körbe,körbe!Könnyedén,szisszenés nélkül,kitartással...Fel a fejjel,nincs lankadás
Megalkuvás: Nagyszerű! Már érzem is, hogy áztassa át lényemet a kitartás! Egészen frissnek érzem magam! Mintha már feszülnék is a sok kitartástól!( félre) Feszül a franc,de valahogy el kell szédítsem! S ezt úgy tűnik nem lehet áldozatmentesen! Hát akkor úgy táncolok,ahogy a cél megkívánja! (Kitartáshoz) Fog ez menni! (már egészen jól táncol) Cso-dá-la-tos! Kitartás: Csak nem abbahagyni! ( táncolva el)
Megalkuvás: Még egy-két ilyen lecke és máris szétzúzom Kitartást!Sikerült a fondorlatom! Most rögvest rohanok Sötétség Őfelségéhez! Miénk a végső győzelem! Fénynek a bukás marad!Ellllsöpöööörjük! (körbe szaladgál,nevet,majd táncba lejt,újra ugrál,táncol,nevet)Felség?hol van Sötétséged? Harcra fel! Miénk győzelem!
Sötétség: (ugrálva be)Na,mi az? MI az? (nevet) Úr vagyok a fény felett,vagy nem vsgyaok úr a fény felett!
Megalkuvás: (leborul) Igen Sötétséged!Teljes meggyőződésből mondom: a Magasság vagy! (hízelegve) És oly sötét!
Sötétség: Megtörted végre Kitartás erejét?
Megalkuvás: Meg Uraságod! Tiéd a teljes hatalom Akárki felett!
Sötétség: Illúzió is szárnyát szegte Álomnak?
Illúzió: (berohan,leborul)Vége Álomnak Sötétséged! Éppen olyan fenn szállok,mint ő! Már teljesen a hatalmamban van!
Sötétség: Az enyémben,piszok! Az én hatalmamban! Itt csak nekem van hatalmam! De jól dolgoztál!Te is megérdemled a dicséretet! (megrúgja)Illúzió: Sötétséged végtelenül nagylelkű dicséreteivel!
Sötétség: És Ösztön?
Ösztön: (beugrál,leborul)Diadal,Fenség! Teljes,mindent elsöprő diadal!Elhalványítottam
Értelmet! Teljesen elvakult!Kiszívtam belőle minden bölcsességet! Már erősebb vagyok nála!
Sötétség: Ez nagyszerű! Na nesze neked is (megrúgja),ami neked jár! (nevet) Most elbújunk itt a közelben,s amikor megjelenik Akárki a szövetségeseivel,akkor lerohanjuk és...(gúnyosan nevet)mindent elborít a Sötétség!
(mindannyian különböző irányba elbújnak a függönylábak mögé,Sötétség nevetése visszhangzik,a többiek is vihognak,Akárki közeledik,körülötte táncol Álom,Értelem és Kitartás)
Illúzió: (nevetve Álomra tör) Véged! Hatalmasabb vagyok! Befellegzett a szárnyalásnak! Némajáték,dulakodást mímelnek,anélkül,hogy egymáshoz érnének)
Álom: (védekező mozdulatot tesz) DE,hiszen megígérted!
Illúzió: Eh! Marhaság! (a dulakodás folytatódik,Álom lerogyik,Akárki meginog)
Ösztön: (Értelemre tőr,nevet) Meg vagy! Most végzek veled! Eltiporlak!
Értelem: Mit higgyek Ösztön? Megesküdtél,hogy nem használod ellenem,amit tőlem tanultál!
Ösztön: Tényleg megesküdtem? Ki látta? Volt ott valaki,aki elmesélhetné? Még te kértél,hogy álljak melléd,mert unod már a sok ragyogást,nem?
Értelem: Aljason hazudsz!
Ösztön: Az ár mindegy! (értelem leroskad,Akárki nagyon megtántorodik,már,már rogyadizik)
Megalkuvás: (Kitartásra tőr,nevet) Vége a virgonckodásnak! Most már végleg véged van Kitartás!
Kitartás: Rám törsz,Megalkuvás? Elfelejtetted,mit ígérték? Még meg is esküdtél! Az már csak ennyit jelent?
Megalkuvás: Az nem csak ennyit jelent! Az semmit sem jelent! Mert én nem szoktam fogadkozni! Legfönnebb lódítottam!
Kitartás: Azt ígérted,hogy...
Megalkuvás: Azt nem kell komolyan venni,amit én ígérek! Minden ígéretnek fele hamis! Sőt,ma már mindenki ígér,de senki sem tartja be!(nevet)
Kitartás: Mégis! Miután magam mellé vettelek nem ezt érdemlem!
Megalkuvás: Igazad van! (nevet) Beismerem,hogy nem ezt érdemled a...te szemszögedből!De az én szemszögemből ez látszik az egyetlen helyes megoldásnak!
Kitartás: Kegyelmezz(dulakodást játszanak) Hol vagy Álom?
Illúzió: Nincs már Álom! (nevet)
Kitartás: S,te Értelem?(Értelem a földön vergődik Álommal)
Ösztön: Értelem már csak Homály!(nevet) Halovány homály! Teljesen átlátszó!
Kitartás: Ez lenne a vég?
Megalkuvás: Beláthatod!( nevet) Nincs kiút! (dulakodnak,Kitartás lassan lerogyik,úgyszintén Akárki is)
Sötétség: (megjelenik Sötétség,táncol,csunyán nevet,széles köpönyegét lebegteti,amint ugrál)Ó,dicső hatalom! (beszívja a levegőt) A legszebb hatalmasnak lenni! (szövetségeseihez) Nagyszerűen dolgoztatok!(nevet) Remek!
Megalkuvás: (leborul)O,Urunk!
Ösztön: Hatalmunk!
Illúzió: Sötétségünk!
Sötétség: Ez az! (kihúzza magát) Most dicsőítsetek! Dicsérhettek! (harsog) Dalnokok és poéták,zengjetek hozzám dicshimnuszt! (Kitartás,Álom és Értelem lassan felemelkednek,Akárkihez tántorognak,próbálják felemelni) Na,né! Mindjárt feléled Akárki! Még pislákol benne némi láng! (harsog) Elllfujjjni!
Megalkuvás: Felség!
Illúzió: Sötétséged!
Ösztön: Szétfújjuk,mint a por(nevet)
(Meglkuvás,Illúzió és Ösztön egymás mellé állnak,egyszerre a földre fújják Akárkit a szövetségeseivel)
Sötétség: Minden fényt elfujtam! (fekete köpenyét az áldozataira teríti,visszhangozva nevet) Nincs hatalmasabb a Sötétségnél! (szövetségesei éljenezik) Úgy! Most kezdhetitek poéták! Ha kedvem lesz majd egy hétig rugdoslak hálábó! (a közönség felé fürkész,a félhomályba szimatol) De...mit érzek? Lehetséges? mintha ott a székekben pislákol még némi fény! (zeng) EEElfúúújniii! (fújnak,és...)
Mindent elborít a Sötétség
Megjegyzés: Csak a nézőre való tekintettel két rész! Összefonható !
|