Mária királynő 3.
Jelige: Ferenc 2011.01.13. 08:01
Második felvonás
Első szín: Székesfehérvár koronázó templom
Nyitány: Károly belépőjének alapzenéje
Regélő:
Lajosnak ígérte, koronára nem tör,
Mária szívének szegzé mégis a tőrt.
Ígérve birtokot főúri köröknek,
Zsíros konc reményében, többen mellé szegődtek.
Fő- főszólójuk lett Horváti János bán,
Ki hadseregével Károlynak gazsulált.
Luxemburgi Zsigmond esküdt ellensége,
Nyíltan monda ő nemet Mária királynőre.
Lázban ég Fehérvár, ünnepre készülnek,
Koronázó terén már nemeseink gyűlnek.
Főúri virtussal méregetik egymást,
Tervezgetik, mily birtokot szán nékik a király.
Mindenki csak tervezgeti, mily birtokot szán majd neki,
Kis Károly ki Demetertől megkapja a koronát.
Háttérben liturgikus zene
Károly koronázása, Székesfehérváron
Demeter esztergomi érsek:
Anjou Károly, Anjou Lajos Durazzó hercegének és Sanseverínó Margitnak fia
esküszöl-é, hogy a Magyar Szent Koronát életeddel és véreddel megvéded?
Károly:
Megvédem, esküszöm!
Demeter esztergomi érsek:
Esküszöl-é, hogy a magyar földet elődeidhez híven, védelmezed és gyarapítod?
Károly:
Védelmezem és gyarapítom, esküszöm!
Demeter esztergomi érsek:
Esküszöl-é, hogy az országunk népének igazságos uralkodója leszel?
Károly:
Igazságos uralkodójuk leszek, esküszöm!
Demeter esztergomi érsek:
Úgy legyen, Isten kegyelméből Magyarország királya , második Károly néven, Durazzói Károly.
Tánckar-kórus:
Magasba tört a kis ember, fel is ért a csúcsra,
Országunknak királya lett, kierőszakolta.
Hatalomvágy fűtötte már kisgyermek korától,
Nem is riadt soha vissza a véráldozattól.
Magasba tört a kis ember, fel is ért a csúcsra,
Országunknak királya lett, kierőszakolta.
Hatalomvágy fűtötte már kisgyermek korától,
Nem is riadt soha vissza a véráldozattól.
Nem is riadt soha vissza a véráldozattól.
Második szín: A várpalotában
Erzsébet lakosztálya
Erzsébet:
Nem tűrhetem semmiképpen, hogy ez a gnóm törpe,
Bájvigyorral viselje a Magyar Szent Koronát.
Szívemből esküszöm e felkent feszületre,
Nem nyughatom addig, amíg kék vérét nem ontják.
Garai bán:
Fenséges királyné tudod, rám számíthatsz,
Feláldoznám éretted, vérem s életem.
Gondoljuk csak végig, a tervünk meg nem bukhat,
Én küldetésünk sikerében nem kételkedem.
Meglásd biztos sikerül, én nem kételkedem.
Erzsébet:
Halljad hát tervem, mit jól kigondoltam,
Hatalmas feladat, ami vár majd rád.
Forgáchnak jelére, készülj a rohamra,
Kerüljön csak minél előbb a kezünkre a vár.
Forgách Balázs, mint főpohárnok mester,
Régóta feltétlen bizalmas emberünk.
Magamhoz hívatom, jönni ő nem restell,
Nagy örömmel végzi el a munkát helyettünk.
Károlyt jó ürüggyel majd szobámba csalom,
Kínálkozhat így egy kitűnő alkalom.
Király testőreit hányjátok kardélre,
Őt pedig bízzátok a pohárnok mesterre.
Harmadik szín: a király pihenőszobájában
Regélő:
Elkészült az aljas terv, jön a végrehajtás,
Cselszövésre felesküszik híven Forgách Balázs.
Hírnök megy a királyhoz, küldé őt Erzsébet,
Zsigmondtól egy levél jött, szóljon az üzenet.
Elkészült az aljas terv, jön a végrehajtás,
Cselszövésre felesküszik híven Forgách Balázs.
Hírnők megy a királyhoz, küldé őt Erzsébet,
Zsigmondtól egy levél jött, szóljon az üzenet.
Hm, Zsigmond-tól levél-jött? Szól-jon hát az ü-ze-net!
Hírnök:
Királyom, felségem, úrnőm néked üzen,
Szerény lakosztályát tiszteld meg imígyen.
Csehországból a küldönc, nem oly rég érkezett,
Luxemburgi Zsigmond küldött fontos levelet.
Halogatni nincs idő, válaszod most várja,
Kérlel, ha teheted, látogasd meg őt még ma.
Károly:
Eredj és közöld, nem így szól az etikett,
Egy küldönc a királynak adá át a levelet.
Eredj és közöld, ez egyszer még elnézem,
Lakosztályán még ma este, nyomban felkeresem.
Regélő:
Mit sem sejtve rögvest készülődik Károly,
Olasz őrség kíséri át őt a palotából.
El is indul tüstént, Erzsébet már várja,
Nyugalommal sétál be, a véres csapdába.
Négyedik szín: Erzsébet lakosztálya
Erzsébet bájos mosollyal az arcán:
Köszöntelek itt királyom, üdvözöllek szállásomon,
Foglalj helyet szűk körünkben, fojtsd a szomjad hűs nedűbe!
Pohárnokom rögtön jöjjön, ónkupába jó bort töltsön.
Forgách Balázs pohárnok mester:
Felséges király s királyném, e nektár Tokajnak vesszején,
Tíz évnek ezelőtt termett, bízom, hogy elnyeri ízléstek.
(Fegyveresek rohannak be a lakosztályba, lekaszabolják a király testőreit)
Forgách Balázs ráront a királyra és fejére súlyt:
Nagyratörő, ez volt az utolsó kupád,
E nedűvel lépd át pokolnak kapuját.
Lucifer vár rád vigyorogva odaát.
Csak siess, Lucifer már vár rád odaát,
Nagyon, nagyon, nagyon, vár rád már odaát.
(Károly földre rogyik, próbál földön csúszva távozni, de Garai bán emberei foglyul ejtik és elhurcolják. Erzsébet a látványtól elájul, Mária berohan, dermedten áll.)
Tánckar-kórus:
Királyunknak feje szakadt és halálát várja,
Garai bán s katonái betörtek a várba.
Elfoglalta a tróntermet, vár egy új parancsra,
Gúnyos kacajtól ragyog a gőg királyné arca.
Legszebb öröm a káröröm, magyarnak mondása,
A bosszú még nem teljes, szegény Károly kómában.
Ezért aztán segít rajta, mint fekete angyal,
Nyílt sebére mérget szór és gigát tör egy vassal.
Károly ettől távozik a másvilágra azonnal.
Máriát a szörnyű eset nagyon megviselte,
De újólag visszaülhet a magyar trónszékre.
Kikiáltják királynak őt…, s mint újdonsült koronás főt,
Magasba vállukra emelve…, viszik Máriát a trónszékre.
Bent lévők kórusba éljenzik Máriát:
Éljen Mária a régi új királynőnk, éljen Mária a régi új királynőnk,
Éljen Mária a régi új királynőnk, Él-jen Má-ria a régi új ki-rály-nőnk.
(E közben Garai bán és Forgách Balázs vállukra emelik Máriát és kiviszik.)
Regélő:
Lázong a Délvidék a merénylet hírére,
Horváti áll újólag a felkelés élére.
A királyuk halott, kit trónra segítettek,
Meg akarják bosszulni ők eme nagy gaztettet.
Dönt az anyakirályné és hintókba fogat,
Személyesen fojtaná le ő a lázadókat.
Gondolja, ha tárgyalna, elérhetné célját,
Nyomatéknak el is viszi magával Máriát.
Garai bánt és csapatát, kísérőül kéri,
Forgách Balázs is velük tart, meg hű vitézei.
Hosszú útnak végére már mindenki elfáradt,
A zendülők seregei közibük is vágnak.
Leöldösik hamarján a testőri csapatot,
Garai és Forgách is fej nélkül marad ott.
Forgách Balázs feje tűzve hegyes karóra,
A meggyilkolt Károly özvegyének postázva.
Szörnyű elégtétel gyanánt vivé lovas futár,
Férjének a halála, immár megbosszulván.
A királynő Mária és Erzsébet rabságban,
Mindkettejük elhurcolva, Novigrád várába.
Mindkettejük elhurcolva, foglyok ők, foglyok ők, Novigrád várában.
(Közben változik a szín)
|
Itt Megeggyezik a véleményem Istvánéval!:):)
De ettől függetlenül!
Hol az a muzsikus? Hol a zeneszerző?
Hadd hallom dallamát! E Mű kezdete felemelő.
S ha hozzá van aki zenét komponál,
akkor is ha épp egy kompon áll,
Ebből a nagy sikert
Teremt.
Ki ollvassa büszke, hogy Magyarnak született.
Nelepődjetek meg azon amit ítt írtam! Úgyan is én már ismerem az egész művet.
Meleg szívvel ajánlom minden olvasónak.
Szeretettel: marica