| E nélkül : Lena Belicosa: A szivárvány csókja |
Lena Belicosa: A szivárvány csókja
lenabelicosa 2010.11.13. 10:24
Egy mese, nincs benne "e" - remélve - reggeli szösszenet...
Most olvastam az egyik hozzászólásban, hogy 25 sor lehet?? hát ezt túlteljesítettem, akkor ki is estem, nem baj, azért itt hagyom... :):)
A szivárvány csókja
Könnyű nyári zápor zúdult a falura. Fénylő gyöngyök csillogtak a virágokon, a füvön, a fákon, amikor a napsugár simogatóan cirógatta arcukat.
Fiatal pár csókolózott a kapualjban, ahová az égi áldás miatt bújtak.
Az állatok a friss füvön vidáman ficánkoltak, ugrándoztak, míg az apró harmatgyémántok páraként a magasba szálltak.
A falu fölé szivárvány híd görbült, két lába tovacsúszott a dombok között.
Áldást, békét hozott, és a község lakói örömtáncot jártak, s hálát adtak a gondoskodásért, hisz a föld, a növény- és állatvilág már nagyon szomjúhozta a víz szükségét.
Madarak dala szállt, a nép örömét tilinkózták. A szivárvány boldogan mosolygott, szín kavalkádjával karolta át a világot.
Nyugalom honol, ám a távolból kiáltás hallatszik. Valaki az égi áldást szidja, hisz a víz hatására a falu szélén csúszóssá vált a gyalogút.
Kovács úr lába tovacsúszott a sárban, s hanyatt vágta magát a langyos mocsárban.
Kiabálása a habókos Marit csalta oda, aki botjával tapogatózva haladt a hang irányába. Ám hiába vigyázott, az ő lába is csúszásnak indult, és hamarosan a kiabáló úr hasán landolt.
A szivárvány csókot küldött és kacagott, míg a pár mancsa a latyakban matatott…
Karolta az úr a Marit, aki botjába kapaszkodva adott néki jó nagy taslit.
Fura hang hallatszott, valami szakadásnak hatott.
Csúszkáltak a latyakban, sáros volt már blúz és ing is, mikor arra jött a Vadász Marci.
- - Mi van Mari? Látom kissé latyakos a nászágy, az úr, úgy látom, sokáig várt rád.
- - Az ég küldött Marci, jó hogy jössz, húzz már innét ki!
- - Jól van, na. Nyújtsd a botod, aztán fogjad két marokkal.
Ki is jött a Mari, s hálálkodott, aztán a Marci hátat fordított, s kacarászva állt tovább.
- - Uram, jól van? Bocsánat, itt a botom, kapaszkodjon, s kihúzom. – szólt a Mari.
A férfi a botra ütött, és dühös hangon szólt.
- - Az, hogy záporozik a víz a nyakamba, nyakig saras vagyok, az még hagyján, ám amikor száz kilós hurka szakadt rám, már csak szakadt cérnával bírta a gatyám.
(2010-11-13)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Ez jó lett Léna, gratula.