A Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság hatáskörét

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 
Lázár János keddi sajtótájékoztatóján, a Miniszterelnökségen emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Ezekben a kérdésekben pedig - Lázár János javaslata szerint - az Ab-nak nem lenne módja, hogy alkotmányos felülvizsgálattal éljen. „Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem” - jelentette ki. Ezzel párhuzamosan módosítaná a politikus az Ab-ról szóló jogszabályt is.

A politikus bejelentette: így javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét.

Hangsúlyozta, az általa előterjesztett alkotmánymódosítás ideiglenes jellegű lesz, az új alaptörvényben ugyanis ezt a kérdést pontosan, precízen, részletesen szabályozni kell, a mai alkotmány ugyanis nem képes ezeknek a kérdéseknek a szabályozására, az Ab ezért „kényszerűségből mondta azt, amit mondott”.

„Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött a keddi nap folyamán, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának” - kommentálta Lázár János az Ab döntését, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a testület a 98 százalékos különadót, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A döntés „számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon” - mondta a frakcióvezető, közölve: ezért él törvénymódosítási javaslatokkal, hiszen szerinte azt a választói akaratot, hogy „a tisztességtelen, pofátlan végkielégítések rendszerének egyszer s mindenkorra vessünk véget”, azt a nemzeti együttműködés kormányának és a Fidesz parlamenti frakciójának teljesítenie kell. „Ha nem sikerül teljes egészében első körben, akkor ezt az elvünket, ezt a szándékunkat nem fogjuk feladni, és megtesszük azokat a lépéseket a törvényhozásban, amelyek lehetővé teszik a végkielégítések 98 százalékos különadójának fenntartását” - tette hozzá.

Lázár János tájékoztatása szerint ha nem hozták volna meg a törvényt, akkor a sokmilliós végkielégítések az elmúlt hat hónapban mintegy egymilliárd forintot jelentettek volna az országnak.

Az Alkotmánybíróság nem kommentálja Lázár János bejelentését – közölte a taláros testület sajtófőnöke, Sereg András.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem

Lázár Jánosnak újságírói kérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy a jövőben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem lehet alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni, ha az Országgyűlés elfogadja azt a fideszes kezdeményezést, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből.

Arra a kérdésre, ezt azt is jelenti-e, hogy így az MSZP által a magánnyugdíjpénztárak ügyében elindítani szánt népszavazás nem lenne lehetséges, a Fidesz-frakcióvezető azt válaszolta: „igen, ez ezt jelenti”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felsorolás kiegészítése a járulékokkal egy pontosítás, az Ab ugyanis következetes volt az elmúlt 20 évben, és az adók alatt a járulékokat is értette, amikor arról döntött, hogy egy-egy kérdésben van-e helye népszavazásnak. „Tehát túlzás lenne azt állítani, hogy most e döntés miatt nem lesz adott esetben népszavazás” - tette hozzá.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke október 22-én jelentette be: népszavazást kezdeményez az MSZP a magán-nyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztése miatt.

Csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt

Amennyiben az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó törvényt elfogadják, csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt – mondja a jogi szakember. Bár debreceni egyetem nemzetközi jogásza szerint a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával sem fogynak majd el végleg a hazai jogorvoslati lehetőségek, a legjelentősebb, az alkotmánybírósági eljárás nem áll majd rendelkezésre. Marad tehát a bírósági út, ezt azonban csak egyénileg kezdeményezhetik azok, akik úgy érzik, például a magán-nyugdíjpénztári befizetéseik visszatartásával kár éri őket. Szemesi Sándor azt mondja, nemzetközi bírósághoz is csak indokolt esetben lehet majd fordulni. Elméletileg elképzelhető, hogy az európai bíróság eljárást folytathat egyes kérdésekben – például ha az adott, később elfogadandó törvény valamilyen uniós jogot sért. A magánszemély rendelkezésére állhat egy másik lehetőség is: ha a később elfogadandó törvény valamilyen emberi jogot sért, például nem biztosít jogorvoslati lehetőséget, vagy éppen valakinek a tulajdonjogát sérti, akkor a strasbourgi emberi jogi bíróság járhat el adott esetben – magyarázta Szemesi Sándor.

Gyors döntésben azonban nem érdemes reménykedni, a hazai eljárások idejéhez ugyanis még legalább egy-két év hozzáadódik Strasbourgban. Ráadásul az emberi jogi bíróság a hazai törvényt nem semmisítheti meg, csak kimondhatja a jogsértést és kártérítést ítélhet.

MSZP: a Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát!

Szekeres Imre szerint a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől. A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának – jelentette ki Szekeres Imre.

A szocialista politikus szerint az alkotmány kéthetenkénti megváltoztatása teljesen leértékeli az alaptörvény tekintélyét a közvélemény előtt, ráadásul a Fidesz elindított egy alkotmány-előkészítési folyamatot is. Ennyire nem becsüli a saját kezdeményezését – tette hozzá. A 98 százalékos különadóról változatlan parlamenti beterjesztését úgy kommentálta: ha az Ab dönt és megsemmisít egy törvényt, akkor az a helyes, ha a jogszabályt áterőszakoló párt megfontolja a bíróság érveit és nem jogi kibúvókat keres.

Jobbik: nem elegáns a Fidesz válasza az Ab döntésére

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns. Azt mondta: már akkor felhívta a kormánypárt figyelmét arra a Jobbik, hogy ez a törvény valószínűleg el fog bukni az alkotmányosság próbáján, amikor a parlament tárgyalta a különadó mértékét, az adókivetés módját. Újságírói kérdésre válaszul közölte: a különadó céljával egyetért a Jobbik. Véleménye szerint az alkotmány egy olyan egyetemes alapértékeket megjelenítő jogi normát jelent, „amihez nem illik ötpercenként hozzányúlni”, nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz eddig már hét alkalommal módosított alkotmányt. „Az alkotmánymódosítások gyakorlata a parlamenten belül már-már egy zoknicsere gyakoriságát idézi” – fogalmazott.

Az LMP kiszáll az alkotmány-előkészítő bizottságból

Az LMP a továbbiakban nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, november 3-án pedig tüntetést szervez az Alkotmánybíróság épülete elé – írta a párt közleményében. Arra hivatkoznak, hogy „a Fidesz ma hadat üzent az alkotmányos demokráciának” és a kormánypárt „átlépte a Rubicont”. Úgy fogalmaznak, hogy „sajnos a jelek szerint a Fidesz csak a hatalomban hisz”, hadat üzent az Alkotmánybíróságnak, a népszavazás intézményének és ezzel a teljes magyar alkotmányos berendezkedésnek.

Az LMP úgy látja, hogy jelenleg ez a két intézmény jelenti a legfontosabb ellensúlyt a mindenkori kormány politikájával szemben. Hozzáteszik, hogy a Fidesz politikusainak ezt tudniuk kell, hiszen az előző nyolc évben számos esetben fordultak az Alkotmánybírósághoz, és 2008-ban népszavazással buktatták meg a Gyurcsány-kormány reformjait.

Gyurcsány demonstrációra hív

Gyurcsány Ferenc szerint ez az a pillanat, amikor félre kell tenni a vitát az MSZP-ben, a baloldalon, illetve a demokraták között és a parlament demokratikus ellenzékének, valamint a demokratikus közélet szereplőinek közösen kellene megvédenie az Alkotmánybíróságot.
A volt miniszterelnök kijelentette, miután az Alkotmánybíróság ellent mert mondani a kormánynak, a Fidesz azt üzente: „kuss legyen az Alkotmánybíróságnak és kuss legyen az országnak”. „Nem leszünk kussban!” – mondta.

Gyurcsány Ferenc azt javasolja, hogy a parlament demokratikus ellenzéke és a demokratikus közélet szereplői még azelőtt üljenek le egymással és egyeztessenek egy – az Alkotmánybíróság épülete előtt tartandó – közös demonstrációról, hogy a Fidesz módosítani tudná az alkotmányt és romba dönteni a hatalommegosztásra épülő, 89-es rendszert.