Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról.
Jobbik: az IMF-en kívül is van élet
Hegedűs Tamás arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációja teátrális körülmények között hazautazott, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra álláspontja feladása érdekében. Arra kérte a kormányt, ne menjen bele rossz alkuba. Az IMF-en kívül is van élet – fogalmazott, hozzátéve: forduljunk kelet felé.
Bencsik János államtitkár erre úgy reagált, hogy nyílt, őszinte és egyenes tárgyalásokat folytattak. Az IMF újabb megszorító intézkedések bevezetését szorgalmazta, ugyanakkor a kormánynak az az álláspontja: erre sem lehetőség, sem szükség nincs.
MSZP: vak ló bátorsága a kormány bátorsága
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy másfél millió magyarnak van devizahitele, őket érzékenyen érinti a forint árfolyamának alakulása. Szerinte 42 napon belül kétszer döntötték be kormánypárti politikusok a forintot. A vak ló bátorságához hasonlította ezt a bátorságot, ami miatt a magyar emberek szenvednek.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből ki lehessen segíteni az országot nem megszorításokra van szükség. Megjegyezte: az előző kormány 285 milliárddal túlkötelezett, miközben az első félévben miközben 23 milliárddal lett kevesebb a bevétel.
Fidesz: az MSZP a bankok oldalára állt
Lázár János felszólalásában minderre úgy válaszolt: az MSZP frakcióvezetője a bankok oldalára állt, a kispénzű emberekkel szemben. Az MSZP elnöke az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem először történik így.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Annak ellenére, hogy az előző kormány nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot, a 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, csütörtökön a vonatkozó szavazásokat lefolytatják.
A felszólalások után egy percben elnézést kért a jobbikos Novák Előd, aki bekiabálásaival megsértette a Ház tekintélyét. Schmitt Pál azt kérte, minden képviselő tartózkodjon a sértő bekiabálásoktól.
Nem a házszabálytól eltérésre
Az Országgyűlés 265 igen és 80 nem szavazattal elutasította a házszabálytól eltérést a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról. A házszabálytól eltérés, amelyhez négyötödös többségre lett volna szükség, lehetővé tette volna, hogy a törvényjavaslat zárószavazása már csütörtökön meglegyen. A Ház azt azonban jóváhagyta, hogy sürgősséggel tárgyalják az előterjesztést. Az ügy miatt Schmitt Pál házelnök rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze hétfő délutánra.
Megválasztották az alkotmány-előkészítő bizottság ellenzéki alelnökeit
Az Országgyűlés 345 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a szocialista Bárándy Gergelyt és a jobbikos Gyüre Csabát választotta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökeivé. Schmitt Pál elmondta: a július 5-ei ülésen az eseti bizottság összetételére tett javaslatot az Országgyűlés elfogadta, de az ellenzéki frakciók közötti egyetértése hiányában nem választották meg a két alelnököt. Miután a múlt héten továbbra sem született megállapodás ebben a kérdésben – folytatta – , elnöki jogkörében, a frakciók erősorrendjének figyelembevételével, tett javaslatot a két alelnöki tisztség betöltésére.
Törvénymódosítás a volt köztársasági elnökök juttatásairól
Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta a volt köztársasági elnökök juttatásairól szóló törvényjavaslat általános vitáját. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára fontosnak nevezte, hogy a közjogi rendszer részévé váljanak a volt köztársasági elnökök.
Az államtitkár a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényjavaslat expozéjában kiemelte: a volt államfők járó juttatások időbeli korlátjának eltörlésével a törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy a volt köztársasági elnök tapasztalataival, ismereteivel és nemzetközi kapcsolatrendszerével élete végéig aktívan tudja az ország érdekeit szolgálni. Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a volt köztársasági elnök feladatának ellátásához szükséges pénzügyi feltételeknek a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésén belül történő biztosításával, a mindenkori kormánytól függetlenül tudja ellátni feladatait.
A törvénymódosítás általános vitájában felszólaló ellenzéki képviselők elsősorban fenntartásaikat fogalmazták meg a javaslattal kapcsolatban. A szocialista Ficsor Ádám és Göndör István egyaránt támogatásáról biztosította a módosításokat, ugyanakkor a jobbikos felszólalókhoz hasonlóan kifogásolták, hogy az államfők javadalmazását a legsúlyosabb gazdasági válság közepén tervezi elfogadni az Országgyűlés. A javaslatot kisebb módosításokkal támogató LMP-s Schiffer András egyebek mellett arról szólt, hogy kizárólag a teljes megbízatási idejüket kitöltő államfőknek kellene biztosítani a megnevezett támogatásokat.