Schmitt Pált választotta államfővé az Országgyűlés

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt. Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59-en voksoltak.

A képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt. A megválasztáshoz a képviselők kétharmadának igen szavazatára, legalább 258 képviselő támogató voksára volt szükség.

A bemutatkozás sorrendjében a szocialisták jelöltje, Balogh András a pártsemlegességet emelte ki és a demokratikus alapértékek védelméről beszélt, hozzátéve, hogy az egyenlő jogok nem járnak egyenlő életesélyekkel, az államfő egyik feladata az elesettek védelme. A jelölt egyik célja volt a teljes foglalkoztatottság, valamint a belső és külső nemzeti egység erősítése.

Balogh András arról is beszélt, mi az álma. „Képzeletemben olyan Magyarországot látok, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van. Ahol gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki, nem téve tönkre a környezetet, ahol öntudatos, büszke és sikeres emberek élnek, és egy humánus, toleráns és mosolygó Magyarországot kívánnak megteremteni és építeni.”

Schmitt Pál azt mondta: az államfőnek egy személyben kell kifejeznie a nemzet egységét, és folyamatosan őrködnie kell az állam demokratikus működése felett. A kétharmados többség nagy lehetőség és nagy felelősség - tette hozzá -, és az elnöknek ilyenkor egy módja van beavatkozni: ha az alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kér. „Magam természetesen nem kívánok a kormányzás lendületének gátja lenni, éppen ellenkezőleg! Ezért őszintén bízom a ház által elfogadott törvényjavaslatok alkotmányosságában, de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesíteni.”

Schmitt Pál magának nem ellensúlyozó, hanem kiegyensúlyozó szerepet szán, ha fontos posztra jelöl majd valakit, egyeztet a pártokkal. Kiemelte: elnökségének központi gondolata a magyar ember lesz, személyes célja pedig az egészséges és sportos életmód, valamint a tudás alapú társadalom segítése, emellett pedig mozgalmat indít a magyar nyelv védelmére. „Gondolkodásmódom és tevékenységem középpontjába a magyar embert fogom állítani. Azt a magyar embert, aki magabiztos, büszke magyarságára, van munkája, van hite és önbizalma. Azt az embert, aki maradéktalanul gyakorolhatja jogait, és akit méltóságában senki és semmi nem sérthet.”

Az eredményt a parlament ülésén elnöklő Lezsák Sándor ismertette. A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Az eredményhirdetés alatt Balogh András megtapsolta Schmitt Pál sikerét. Schmitt augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt.

Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.

Vona Gábor sok sikert kívánt

A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartják megfelelőnek az államfői posztra. Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője később sok sikert kívánt Schmitt Pál köztársasági elnöki munkájához, a párt vezetője bízik benne, hogy a volt pártpolitikus meg tud felelni államfői tisztségéből adódó feladatainak. Vona Gábor az MSZP jelöltjét nem kívánta értékelni, Schmitt Pált ugyanakkor „derék, tisztességes magyar embernek” nevezte, akit a Jobbik „emberileg, morálisan” alkalmasnak talál az államfői tisztségre.

Balogh tudatosan vállalta a vesztes szerepét

Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és -választás. A MSZP jelöltje Schmitt Pál megválasztása után - a Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetővel közösen tartott - sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek szívéhez a legközelebb állnak. Erre adott lehetőséget az MSZP támogatása - tette hozzá Mesterházy Attila közölte: volt értelme a jelölésnek, két személyiség, két karakter, kétféle megközelítési mód mutatkozhatott meg az államfőválasztásnál.

Sportoló, szállodavezető, diplomata, pártpolitikus

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé, majd 1980-tól a Fórum Szálló igazgatóhelyettese lett. Innen a Népstadion és Intézményei élére került, majd 1983-ban a Nemzetközi Olimpiai bizottság magyar tagja, ezzel együtt a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára és a Kádár-rendszer sportügyi hivatala, az OTSH alelnöke is lett. Utóbbi tisztsége a Lázár-, majd a Grósz-kormányban is államtitkár-helyettesi pozíciót jelentett.

„A nemzetközi sportszövetségek tisztában vannak távolmaradásunk okával, tiszteletben tartják” – nyilatkozta rádiónknak 1984-ben, MOB-elnökként, a Los Angelesi olimpia helyszínéről, onnan, ahová Magyarország szovjet kérésre egyetlen sportolót sem delegált. Azóta is tartó támadások célpontja, amiért számos élsportolók karrierjét derékba törő bojkott ellen fontos pozíciójában nem tett semmit. Az esettel kapcsolatban később többször hangsúlyozta: nincs miért bocsánatot kérnie, mert a távolmaradásról döntő MOB-ülésen nem volt jelen.

1990-től mindmáig már elnökként vezette a Magyar Olimpiai Bizottságot, amelynek éléről a tevékenységét ért sorozatos kritikák, a magyar sportolók 2004-es athéni doppingbotránya, és másfél hónappal ezelőtti házelnöki kinevezése után sem mondott le.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.

A sportdiplomáciai mellett közben valódi diplomáciai karriert is befutott: 1993-tól Magyarország madridi, '98-tól pedig svájci nagykövete volt, ahonnan 2002-ben kevéssel megbízása lejárta előtt a Medgyessy-kormány külügyminisztere, Kovács László hívta haza, miután függetlenként bár, de a Fidesz támogatásával elindult az őszi főpolgármester-választáson.

A választás után így fogalmazott. „Nem vagyok politikus, ez az egész életem során így marad, politikával nem kívánok foglalkozni.”

Aztán fél év sem telt bele, és függetlenségét már Orbán Viktornak felajánlva nemcsak tagja, de rögtön alelnöke is lett a Fidesznek. Példátlanul gyors politikai karrierje itt azonban nem ért véget.

2004-ben a Fidesz európai parlamenti listavezetőjeként köszönhette meg a támogatást, a delegáció öt évnyi vezetése után 2009 pedig nemcsak ismételt listavezetői helyet és bejutást, de európai parlamenti alelnöki posztot is hozott számára. Már akkor rebesgették, hogy 2010-től Orbán Viktor fontos belpolitikai szerepet szán neki, házelnökként és egyre biztosabban köztársasági elnökjelöltként is emlegették a nevét. Másfél hónapja végül valóban megkapta az első, most pedig az utóbbi megbízást.

Ötödször választott államfőt az Országgyűlés

Húsz évvel ezelőtt, 1990-ben az első rendszerváltás utáni államfőválasztáskor az MDF és SZDSZ megállapodásának értelmében a liberálisok jelölhették az elnököt, aki Göncz Árpád lett 295 képviselő szavazatával.

Öt évvel később, 1995-ben a kormányzó MSZP-SZDSZ koalíciónak kétharmados többsége volt a parlamentben. Ismét Göncz Árpádot jelölték. Az ellenzéki MDF, Fidesz és KDNP Mádl Ferencet állította ellenjelöltként, de a papírforma győzött, és az Országgyűlés újra Göncz Árpádot választotta államfőnek.

Második ciklusa lejárta után, 2000-ben az alkotmány alapján Göncz már nem indulhatott az elnöki posztért. Kormányoldalon a Fidesz-FKGP megállapodás szerint a kisgazdák jelölhettek államfőt. A kisebbik koalíciós párt Torgyán Józsefet nevezte meg, végül azonban nem ő, hanem Mádl Ferenc lett a hivatalos jelölt - ellenfél nélkül. Mádl azonban nem kapott kétharmados támogatást az első két fordulóban, így meg kellett tartani a harmadikat, amelyben már elég a feles többség. Mádl az újabb körben 243 igen szavazattal nyerte el az államfői posztot.

2005-ben az MSZP Szili Katalint jelölte, de ez a koalíciós társ SZDSZ-nek nem tetszett. Közben a Védegylet nyílt levélben Sólyom Lászlót javasolta államfőnek, amit az MDF, majd a Fidesz is elfogadott, és beálltak az Alkotmánybíróság volt elnökének támogatói közé. A választás első köre taktikázásba fordult. A Fidesz meglepetésre nem szavazott, hogy a leadott voksokból lássa, mekkora Szili támogatottsága. Áder János, az átszavazó MDF-esekre utalv, ekkor mondta elhíresült kijelentését, hogy előbújtak a vakondok. A harmadik, már csak feles többséget igénylő kör előtt pedig Áder arról beszélt, hogy a szocialisták lefizettek MDF-eseket. A voksolás körüli viták eredmény gyakorlatilag nyílt szavazás lett: a szavazólapot bemutatták egymásnak, és lefényképezték a megvádolt képviselők. Szili Katalin végül 182, Sólyom László 185 szavazatot kapott.

Sólyom László parlamenti megválasztása előtt az SZDSZ megtiltotta, hogy politikusai szavazzanak, hárman végül mégis leadták voksukat. Összességében azonban a liberálisok távolmaradásával lehetett elnök Sólyom László, az ellenzék jelöltje.