Orbán: egykulcsos családi adózás, bankadó

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

 Orbán Viktor szerint eljött az idő, hogy a gazdaságban is új kerüljön a régi helyébe. A miniszterelnök kedden az Országgyűlésben a magyar gazdaság helyzetéről szólva kijelentette: a Fidesz-KDNP egyértelmű, határozott felhatalmazást kapott a választóktól az új rendszer felépítésére, az emberek azt várják, hogy az egész régi rendszert lebontsák. Új időszámítás kezdődik a magyar gazdaságban is, az élet minden területén alapvető változások lesznek – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szerint a kormány gazdasági akcióterve két pillére épül: az új gazdasági rendszerre és a kölcsönös felelősségvállalás rendszerének bevezetésére. A miniszterelnök kijelentette: Magyarországnak a termelő kapitalizmusra kell koncentrálnia, és vissza kell szorítania a spekulatív kapitalizmust. Azt mondta: az előbbi, a termelő kapitalizmus középpontjában a munka áll, amely értéket hoz létre, utóbbiéban a spekuláció, amelyben valaki úgy keres pénzt, hogy másoknak kárt okoz.

Új alapokra kell helyezni az adórendszert

A kormány azt javasolja, hogy ne az érvényben lévő adórendszert toldozgassák, hanem helyezzék azt új alapokra. A miniszterelnök közölte: Magyarországon az adórendszer eddig nem bizalomra épült, hanem spekulációra. Igazságtalan volt, büntetésnek érezte mindenki, hiszen teljesíthetetlen dolgokat követelt – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel arra kényszerített mindenkit, hogy próbáljon kibújni alóla. A miniszterelnök szorgalmazta, hogy az adózás váljon közösség erősítő érdekhálóvá.

A gazdasági akcióterv részletei

Huszonkilenc pontban sorolta fel a kormánya által javasolt intézkedéseket Orbán Viktor kedden a parlamentben az első gazdasági akciótervet ismertetve. A miniszterelnök közölte: a terv két fő gondolatra koncentrál, az új gazdasági rendszer kialakítására és a kölcsönös felelősségvállalás bevezetésére.

A társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

Cégek nyereség után fizetendő társasági adója 19-ről 10 százalékra csökken évi 500 millió forintos nyereség alatt.

Egykulcsos családi jövedelemadózás bevezetését javasolja a kormány, erre két év alatt állna át az ország. Ennyi idő alatt kivezetik az adórendszerből az adójóváírás intézményét.

A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz úgynevezett kisadó eltörölését javasolta Orbán.

A miniszterelnök szerint a vérszerinti egyenes ági rokonoknál az államnak sem illeték, sem adóbeszedés tekintetében semmi keresnivalója nincs.

Javasolja azt is, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos legyen az adókulcs.

Be kell vezetni az adózás alá nem vont kereset fogalmát és aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, akkor ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni.

A kormányfő azt javasolja, hogy az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatás feltételeit helyezzék hatályon kívül, és térjenek vissza a korábbira, amely kevésbé volt rossz, majd „térjünk át egy újra”.

Az ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia és adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlathoz való jogot – kezdeményezte a kormányfő.

Orbán Viktor a kormány gazdasági akcióterve tízedik intézkedéseként azt javasolta, hogy fogadják meg a történelmi egyházak és karitatív szervezetek kérését, és tegyék újra áfamentessé az adományozást.

Javasolja azt is, hogy a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit jelentősen könnyítsék.

A kormány külön előterjesztést készít az európai uniós források radiális átrendezésére a kis- és közepesvállalkozások (kkv) javára. Orbán Viktor miniszterelnök a kormány gazdasági akcióterve 13. elemeként szólt az uniós források felhasználásáról.

Orbán Viktor azt javasolja, hogy a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb, béren felüli juttatások – mint szabadságmegváltás, titoktartási pénz – a költségvetési szférában legyenek megadóztatva 98 százalékkal.

A miniszterelnök azt javasolja, hogy a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét még ebben az évben csökkentsék 15 százalékkal.

Az állam 120 milliárd forintot takarít meg saját magán; Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban négy intézkedést sorolt fel: költségstop az állami és költségvetési intézményekben, a közszféra bérkiadásainak átalakítása, a költségvetési kiadások felülvizsgálata az alapoknál és a tárcáknál, külső megbízások és a feladatkiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője (b) és Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter (b2) hallgatja Orbán Viktor miniszterelnök beszédét  MTI Fotó: Beliczay László

Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolta, hogy havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezessenek be az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a nemzeti bankot is.

Megadóztatja a kormány három évre a bankokat, biztosítókat, és pénzügyi cégeket 13 milliárdról 200 milliárdra emeli a költségvetésbe fizetendő összeget.

Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozását is bejelentette Orbán Viktor, hogy a bedőlt hitelek miatt a lakások ne kerüljenek ki a korábbi tulajdonosok kezéből.

Közölte, teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlási és -csere stopot rendelnek el a közszférában.

Az állami vagyonkezelés területén át kell térni a bértömeg-gazdálkodásra – jelentette be Orbán Viktor; közölte azt is: elrendeli a bértömegcsökkentés legalább 15 százalékos mértékét, ami 48,2 milliárd forintos megtakarítást jelent.

A kormány azt javasolja, hogy jelzálogjogot csak forint alapú hitelnél lehessen bejegyezni.

Az állami vállaltoknál működő száz igazgatóság számát tízre csökkentik, így a testületek létszáma 319 főről 60-ra csökken; a 636 felügyelőbizottsági helyből 450 marad.

Bevezetik a bankadót: a bankok, biztosítótársaságok és pénzügyi lízingcégek a költségvetésbe való befizetést emeljék 13-ról 200 milliárd forintra – javasolta Orbán Viktor.

A kormány tárgyalásokat kezd a bankok képviselőivel, hogy a bankadót milyen adóalapra vetítsék ki, milyen arányú legyen a megosztása a bankok, biztosítók, lízingcégek között; Orbán Viktor közlése szerint a bankadót három évre vezetnék be és ennyi idő alatt vezetnék ki a rendszerből, ennek lépéseiről meg kell állapodni a kormánynak és a bankrendszernek.

A kormány meg akarja állítani a devizahitelek terjedését, ezért azt javasolja, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető – jelentette be Orbán Viktor.

Orbán Viktor azt javasolta, hogy vezessék be a másodlagos élelmiszervizsgálatot, hogy „ne áramolhasson be Európa élemiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra”.

A miniszterelnök felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a közüzemi díjak emelésére rendeljen el moratóriumot és kezdeményezzen tárgyalást az ármegállapítás új rendszeréről az érintett vállalkozásokkal.

A kormány 2010. december 31-ig meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot – közölte a miniszterelnök.

Költségvetési felügyelőket küldenek ki a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, köztük azokhoz is, amelyek eddig intézményi autonómiát élveztek.

Lázár János: a Fidesz támogatja az első gazdasági akciótervet

A Fidesz határozottan támogatja a kormányt az első gazdasági akcióterv megvalósításában – mondta Lázár János frakcióvezető az Országgyűlésben. A politikus felhívta a kormányfő figyelmét a felelősség kérdésére: valakik a kialakult helyzetért felelősséggel tartoznak, és a miniszterelnök nem feledkezhet meg az elszámoltatásról.

LMP: neokonzervatív fordulatot hajt végre a kormány

A Lehet Más a Politika szerint a kormány neokonzervatív fordulatot hajt végre. Schiffer András frakcióvezető azt mondta, a kormánypártok adócsökkentés populizmusával jöttek elő, a kisebb állam demagógiáját folytatják. Szerinte a kormány terve a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezéséről szól, a tervezett intézkedések cserben hagyják a szegényeket. A miniszterelnök részéről elhangzottak alapján Schiffer András úgy értékelte, a Fidesszel a parlamentből kikerült SZDSZ tért vissza a Házba.

KDNP: a társadalmi igazságosság érvényesült

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a társadalmi igazságosság érvényesült a kormányfő által meghirdetett első gazdasági akciótervben. Harrach Péter azt mondta, sok érdeket fog sérteni a program, de nem a kisemberekét. A kormányfői beszéd lényeges mondanivalójának nevezte, hogy nem toldozgatni kell, hanem a rendszert átalakítani. Külön üdvözölte a családi adózás bevezetését, amelyet – mint felidézte –, a KDNP terjesztett be. A kereszténydemokrata frakció első embere az elhangzottakban a magyar emberek véleményét látta tükröződni, mint mondta, világos értékrend jelent meg és a társadalmi igazságosság érvényesült.

MSZP: a szocialista kormányok intézkedései is szerepelnek az akciótervben

A szocialista Mesterházy Attila szerint az Orbán Viktor által ismertetett gazdasági akciótervben számos olyan részlet szerepel, amelyeket a Bajnai-, illetve a Gyurcsány-kormányok is meghoztak intézkedésként, de akkor a Fidesz-KDNP azokat nem támogatta. Mesterházy Attila annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt hetekben a kormány pártjai keresték az irányt, nem nagyon tudtak konkrétumokat mondani, „de élen jártak a válság előidézésében”. Kijelentette, hogy az elmúlt hetekben Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő kijelentései voltak azok, amelyek milliárdokat vettek ki az emberek zsebéből, míg az elmúlt évben a Bajnai-kormány volt az, amely védte a forint árfolyamát és stabilizálta a gazdaságot.

A társadalmi igazságosság kapcsán közölte, hogy az egykulcsos adórendszer a gazdag családokat segíti. A banki adót jónak nevezte, de megkérdezte, milyen garanciát biztosítanak, hogy azt ne háríthassák át az ügyfelekre a pénzintézetek. A minimálbér megadóztatásáról azt mondta, hogy az nem a rosszabb anyagi helyzetű családok érdekében történik. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy a családi adó kiknek segít majd. Feltette azt a kérdést is, hogy az intézkedéseket kikkel egyeztették. Ezért javasolta, hogy a terv részleteit vitassák meg az érintett civil szervezetekkel.

Jobbik: az akcióterv jó, de aknák és hiányosságok vannak benne

A kormány gazdasági akcióterve nagy részben jó, de vannak benne aknák és hiányosságok és nem látják annak a hatásait – mondta a miniszterelnök által bejelentett intézkedésekre a Jobbik nevében reagáló Vona Gábor. Hozzátette, hogy ezért a Jobbik egy második akciótervet is javasol. Közölte, hogy a jövő felé fordulás mellett mintha lenne egy kis feledni akarás is. Kételyként fogalmazta meg, hogy az elhangzottak mennyire voltak átgondolt gazdasági tervek és mennyire az elmúlt napok „felelőtlen megnyilatkozásai” által létrejött kényszerpálya eredményei. Kijelentette, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke felelőtlen kijelentéseivel bajba sodorta Magyarországot. Megjegyezte, hogy emellett viszont az MSZP-é a felelősség azért, hogy a gazdaság a jelenlegi helyzetbe jutott.

Kitért arra is, hogy itt van a lehetőség az államadósság újragondolására, illetve akár annak újratárgyalására is. Elmondta, hogy az egykulcsos adórendszert nem tudják támogatni, mert azt átgondolatlannak tartják. Hiányosságként említette, hogy az akcióterv nem beszélt arról, mit kell újragondolni a nemzetközi gazdaságban és az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokban.

Az elemzők a devizahitelek miatt aggódnak

Kockázatos és teljesíthető intézkedéseket is látnak az elemzők a kormány akciótervében. A piac pozitívan értékeli és teljesíthetőnek is véli az idénre tervezett 3,8 százalékos költségvetési hiányt. Kockázatot lát viszont abban, hogy a devizahitelekre nem lehetne jelzálogjogot bejegyezni.

Tóth Gyula, aki Bécsben az UniCredit Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban rádiónknak azt mondta: a bankszektorra nehezedő jelentős adóteher azt eredményezheti, hogy a hitelezési aktivitás várhatóan nagyon gyenge lesz a következő időszakban, ugyanis a bankok minden bizonnyal a teher egy részét forint alapú hitelek kamatain próbálják meg érvényesíteni.

A munkavállalók képviselői is egyaránt látnak pozitív és vitatható elemeket az akciótervben. Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: az egykulcsos adórendszer önmagában nem igazságos. Hozzátette, hogy a szakszervezetek várják az egyeztetéseket a kormánnyal.

Londoni elemzők: összességében pozitív a program

Piaci szempontból összességében pozitívnak minősítették londoni elemzők a magyar kormányfő által kedden bejelentett gazdaságpolitikai terveket, amelyekről ugyanakkor további részleteket várnak.

A magyar törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása a bejelentés után jelentősen enyhült a londoni kereskedésben.

David Heslam, a Fitch Ratings hitelminősítő felzárkózó európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója a kormányfő parlamenti felszólalása után azt mondta: a magyar kormány jó kezdő lépést tett gazdaságpolitikai terveinek körvonalazása felé. Ez azonban csak az első lépés, és egyelőre hiányoznak a részletek az időzítéssel, az intézkedések költségbecslésével, valamint az államháztartási hiánycél tartásához szükséges ellentételező lépésekkel kapcsolatban - mondta a Fitch igazgatója.

Egyszerűbb rendszer

Az általunk megkérdezett adótanácsadó szerint a tervezett intézkedésekkel valóban egyszerűsödhet és átláthatóbb lesz az adórendszer. A bejelentett intézkedések révén valóban elérhető az a cél, hogy növekedjen Magyarország és a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége, illetve, hogy a lehető legtöbben fizessenek adót - véli Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadója.

„ A 16 százalék egy százalékkal kevesebb, mint a mostani alsó kulcs. Ha megmarad a szuperbruttósítás, akkor az adóalapba kell számolni a munkáltatói tb-járulékot is, és akkor a tényleges adóterhelés valahol 19 százalék környékén lehet.”

A bejelentett intézkedések - mint például a kisvállalkozásokat sújtó sok kis adónem legalább egy részének eltörlése - az adórendszer egyszerűsítését, átláthatóságát eredményezheti - mondja az adótanácsadó. Lőcsei Tamás szerint ugyanakkor az eva és az ekho megszüntetésére egyelőre nem kell számítani, mivel ezekről nem esett szó.

Az adótanácsadó szerint egyértelmű, hogy a változások többsége majd csak 2011. január elsejétől lép életbe, hiszen az egykulcsos személyi jövedelemadózásra való áttérés, már önmagában véve is rendkívül bonyolult, számtalan jogszabály módosítását követeli meg.

Volt már ilyen stop a közszférában

A költségvetési intézményeket érintő javaslatokkal 120 milliárd forint megtakarítását tervezi a kormány. A mostani elképzelések szerint az állami cégeknél összességében 15 százalékkal csökkentenék a béreket, költségstopot vezetnének be, felülvizsgálnák a bérkiadásokat, a maximum havi bér pedig két millió forint lenne az állami szerveknél.

Arról nem beszélt a miniszterelnök, hogyan alakítanák át a közszférában a béreket, és hogy emiatt elbocsátanak-e dolgozókat. Azzal egyetértett a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Fehér József, hogy havonta bruttó kétmillió forintnál senki sem keressen többet a költségvetési szférában. Ez egyébként vonatkozna a Nemzeti Bank elnökére is, akinek ennél négyszer több a fizetése. Nem lehet semmilyen telefont, bútort, kocsit cserélni a közszférában.

A stopot azonban nem először hirdette meg hivatalban lévő miniszterelnök - emlékeztetett Fehér József, az érdekképviselet főtitkára. „Medgyessy Péter miniszterelnök és László Csaba pénzügyminiszter szinte ugyanezen intézkedéseket foganatosította, és akkor talán épp a Fidesz bizonyította be, hogy ez szimbolikus,. elhanyagolható, néhány százmilliós megtakarítást eredményez.”

Az állami vagyonkezelésben áttérnének a bértömeg-gazdálkodásra úgy, hogy a bértömeg legalább 15 százalékkal csökken - jelentette be a kormányfő. Ez azokat a cégeket érintheti, amelyekben az államnak tulajdonrésze van, és ettől 48 milliárdos megtakarítást remélnek. Az állami vállalatok száz igazgatóságából csak tíz maradna, de nemcsak az igazgatósági tagok száma csökkenne, hanem a felügyelő bizottsági tagoké is. Utóbbiak most 636-an vannak és 450-en maradnak. Ezek az intézkedések inkább átcsoportosítást, semmint megtakarítást jelentenek - így értékelt Vékási László közigazgatási szakjogász, egyetemi tanár.

„Ha a költségvetési fejezetszámokat ez alapján akarják rendbe hozni, az zsákutcának, kozmetikázásnak tűnik.”

Vékási László szerint az lenne valódi megtakarítás, ha megszüntetnék a párhuzamos feladatokat. Példaként említette, hányféle végrehajtó dolgozik - és ugyanazt csinálja megyei bírósági, adóhatósági vagy önkormányzati alkalmazásban.