Szkeccspályázat: megkezdődött a verseny

Fotó: Polgár András

A Humorfesztiválok csodálatos találmányok. Az ember bemegy a felvételre mint huszadik senki. Úgy is jön ki, de közben azt látja, hogy a legnagyobb színészek mondják az ő sorait. Én is átéltem ezt 1998-ban. Rögtön az első fordulóban „megkaptam” Haumannt, Reviczkyt, Kernt, Gálvölgyit. Ez persze olykor visszaüt, mert ha nincs röhögés, a szerző nem foghatja a színészekre.

Igazán nem panaszkodhatnak a szkeccspályázat indulói sem, akik bejutottak a május 25-én felvett első elődöntőbe. Valóságos színészpanteon gyűlt össze a Márványteremben, hogy műveiket életre keltse. Bach Szilvia és Hernádi Judit képviselték a gyengébb nemet. Aradi Tibor, Bajor Imre, a friss Kossuth-díjas Bezerédi Zoltán, Incze József, Kern András, Spindler Béla, Szalóczy Pál, Tahi József és Újvári Zoltán versengett egymással a kegyeikért. A jó hangulathoz a szóvivő, Kovács András Péter és a zsűritagok, Dolák-Saly Róbert, Fábry Sándor és Kőhalmi Zoltán is hozzátették a magukét.

Az első etapban még látszott, hogy nem csak a pályázóknak, a közönségnek is új egy kicsit ez a műfaj. De szerencsére, ahogy haladt előre a műsor, úgy érzett rá a közönség is a szkeccs ízére. Igaz, az írások színvonala is hullámzott. A cikk elején azt írtam, ilyen szereplőgárda mellett a nevetés hiányáért nem lehet a színészeket okolni. Ez fordítva is működik. Az elfogult szerző könnyen magának tulajdoníthat egy nagy nevetést, amit valójában a színész ért el, aki remek alakításával felhozta a gyöngécske darabot. Erre most is volt példa. Különösen Bach Szilvia, Hernádi Judit, Aradi Tibor és Varga Ferenc József járt élen ebben.

A nevetés elmaradása persze nem minden esetben a szerzők kizárólagos hibája. A profik írásaival is sokszor megesik, hogy amit elolvasva frenetikusnak tartunk, a közönség előtt megbukik. Arra is volt már példa az évtizedek során, hogy az egyik, közönség előtt megbukott jelenet egy másik felvételen tomboló sikert aratott.

Jól indult az est, Maruszki Balázs Született Mamci és Iwiw-képei című monológja remekül állt Hernádi Juditnak – persze tegyük hozzá: mi nem áll jól Hernádi Juditnak? Lippai Flóra Íztelen ételek étterme című írásában lehetett először tetten érni a Monty Python hatását. A legnagyobb közönségsikert – Fábry Sándor és Kovács András Péter baráti csipkelődésén kívül – Borovitz Tamás Humán GPS-e (Bach Szilvia remekelt benne Bezerédi Zoltán oldalán) és Endrész Judit Van, amiről hallgatni kell című művei aratták.

E sorok írójának még tetszett a Tanfolyam volt képviselőknek című munka is, Szántó Rita tollából. Hofit idézve, az benne a vicc, hogy nem vicc. A parlamentből kibukott politikusok „humanizálása” szellemes ötlet. Az első elődöntő érdekessége még, hogy az indulók között láthattuk Kormos Anett nevét, aki stand up sikerei után most íróként is bemutatkozott. Hogy milyen sikerrel, az kiderül a szombati adásból.

Némi szünet után a zsűri ismertette azt a négy nevet, akik továbbjutottak a június 15-i döntőbe. Legyen elég annyi, hogy a döntnökök heves vita árán hozták meg ítéletüket. Ahogy Kőhalmi Zoltán fogalmazott: „A vita hevét jól mutatja, hogy Dolák-Saly Róbert még nem épült fel belőle.”

Ezután kezdetét vette a második forduló, melyben mind a közönség, mind a szerzők jobban teljesítettek. Mindjárt az elején, második számként hangzott el az az írás, amelyik nekem ebben a részben a legjobban tetszett. Újlaki István Betlehemi csúcs című művében Jézus születéséről számol be úgy, ahogyan egy mai híradó tudósítana róla. Stílusosan a rádió remek hírolvasója, Szalóczy Pál adta elő a rövid monológot, ami tovább növelte az iromány hitelét. Ez volt számomra az első olyan írás, amelyet minden további nélkül el tudnék képzelni egy Monty Python-stílusú műsor egyik elemeként. Igaz, az írás rövidsége hátrány is: ennyiből nehéz megítélni a szerző valódi kvalitásait, s szívből remélem, hogy lesz még lehetősége bizonyítani.

Mindenképp kiemelendő még Parilla Zoltán Titkosrendőrök bevetésen című jelenete, amely nem kevesebb, mint nyolc színésznek adott hálás feladatot, valamint Móricz Tamás Civil kontrollja, amely rendkívül szellemes, abszurd alapötletet vázol fel: mi van, ha a civilek igazoltatják a rendőröket? Ez azok közé a jelenetek közé tartozik, amelyek, úgy vélem, nem kaptak érdemeikhez méltó elismerést a közönségtől. Az is igaz, hogy talán ez az írás jobban megélt volna televízióban.

A műsor vége felé már mindenki fáradt, ezért duplán dicséret illeti Gombos Tibort a Nagyibolt és Naszlady Jánost az Üzenetrögzítő megírásáért, mert sikerült mosolyt csalniuk a közönség arcára.

Hallgassák meg tehát szombaton és jövő hétfőn a Szkeccspályázat első elődöntőjének két fordulóját, majd a rákövetkező szombaton és hétfőn a következő elődöntő fordulóit. (Természetesen ezek felvételéről is tudósítok majd.)

Az elhangzott műsorok után egy hétig nyílik lehetőség arra, hogy a tovább nem jutott versenyzőket a hallgatók bejuttassák a döntőbe szavazataikkal. Ezt az MR1-Kossuth Rádió oldalán tehetik meg az első elődöntő esetében május 31. és június 6. között.

Akiben pedig netán a műsort hallgatva ébred fel a kedv az írásra, ne feledje, a Rádiókabaré bármikor szívesen vesz alkotásokat, akkor is, ha épp nincs semmilyen verseny.