Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
|
| | |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| | |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| | |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| | |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| | |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| | |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| | |
Drámák (Pályázati antológia) |

| | |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| | |
Társoldalak (kattintható) |
| | |
|


Bannercserére ajánljuk | | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| | |
|
|
|
Mire képes a szerelem2025.12.11. 07:41, Wino
Egy szerelmes gyermek története.
Bakker ,,,,,,,,,,,,,,,Mire képes a szerelem.
A gyomrom most is görcsbe rándult, bizsereg minden tagom, a tenyeremen megjelentek parányi cseppek olyanok mint mikor vallatják az embert. Ugye.
Kegyetlen ötödikes kis fickó voltam mikor oda került, és Ő lett a történelem tanárnőm...
Emlékszem határozottan, illedelmesen bemutatkozott, farmer és valamilyen nagyon bolyhos, kék vízszintes csíkozású pulcsi volt rajta.. Akkor még engem nem nagyon érdekelt, de helyén volt minden, forogtak a férfi fejek ha megjelent.
Mint említettem kegyetlen rossz gyerek voltam, ki tudtam akasztani rendesen a férfi tanáraimat és ezt értékelték is, volt sok színes zsebkendőm..
De ugye ez nem vetett vissza fejlődésemben, teltek múltak a napok, évek, egyre keményebben voltam kezelve (edződtem) de tényleg gyorsan látványosan, közben megtanultam megvédeni magam.....
Na és itt kezdődik mikor nagyobbacska lettem, ugye jól fociztam, jól futottam, elég ügyes és hajlékony, kézenállás, szaltó előre hátra mindegy, vakmerő és bátor, tehát nem volt akadály, kaszkadőrnek készültem. Évek során sem változtam, csak egy valamiben kamaszodtam. Igen a biológia utolért, fejlet nyolcadikos lettem.
Iskolánk rendezett olyan akadály versenyszerűséget meghívták a szomszéd települések iskoláit is, csak annyiban érdekes nagyon szép helyen volt a cél, (dimbes-dombos )környék, tényleg ámulatba ejtő a táj (kis erdők, mezők)..
A lényeg, a célnál tábor helyek pontosan megtervezve sátrak felállítva igényesen, nem tudtam milyen célt szolgálnak ha nem mehetünk be és nem játszhatunk benne,…………………………….. délután elkezdődött nagy reményekkel teli számháború, és játék közben hallottam lesznek akik kint alszanak az éjjel beszélték a tanárok. Ez engem nagyon kíváncsivá tett, ahogy kihallgattam beszélgetésüket. A háború már nem érdekelt, láttam ahogy számukat a föld fele kezükkel letakarva tartották, hogy ne lehessen leolvasni, engem nem vettek észre így tudtam gyorsan vissza rohanni a táborba, már nem nagyon emlékszem, de valami ilyesmi lehetett számom,1721vagy 2117 nem is érdekes....
Sürgés forgás a tanárok közelében, fülelés információ gyűjtés mi várható éjjel....
Vége a napnak, eredmény hirdetéshez készültünk, mindenki izgatott vajon milyen eredménnyel zárták a csapatok a napot..
Engem már ez nem nagyon érdekelt terveztem az estét, gondolatban szedtem össze az esti kiruccanáshoz a felszerelést ( zseblámpa, kés, szigetelő szalag, fogkrém, stb.)
Vége az eredmény hirdetésnek (na végre) indulhatunk haza, egyébként sem szerepeltünk valami fényesen..
Na tekerés haza, gyorsan otthon voltam, kalapált a szívem mintha kiakarna ugrani helyéről, főleg mert hallottam, hogy az utca béliek is kint alszanak,
hogy megnyugodjak gyors vacsora igaz még nem volt ott az ideje ,felszerelés megkeresve bepakolva a hátizsákba, útra kész minden...
Kiálltam az utcára hogy lássam Édesanyám haza jöttét, és már szaladtam is mint a veszett mikor láttam befordulni a sarkon anya-anya ugye elengedsz dadogtam levegő után kapkodva,
Nyugi mondta azon a selymes hangján , mi a baj kérdezte, semmi-semmi csak szeretnék kint aludni a srácokkal az erdőben, kis csend, Apád elengedett?? Nem, még nem ért haza mondtam elcsukló hangon, fogva a szatyor fülét, hagy vigyem, néztem rá szótlanul, tudtam teli van finomságokkal mindég hozott valamit nekünk...Láttam a szemében az igenlő választ, hurrá hurrá, szerettem volna belekiabálni a világba.... Engedélyek beszerezve, hátizsák háton,(meleg ruha estére, víz, szendvics ha megéhezem, stb.)
Durván két óra gyaloglás várt ránk. Még nem sötétedett, mire a utca végén találkoztam a már ott várakozó barátaimmal, akikhez csatlakoztam a kb. 10 km-es túrához. Az út gyorsan telt a jó társaságnak köszönhetően; nagyokat nevetgéltünk, és hangos zsivajunkkal akaratlanul is megzavartuk sok vadon élő állat nyugalmát. Megérkeztünk, nagy ujjongás szia szia üdvözöltük egymást (utcabéliek, haverok, barátok). Ez egy másik csapat, utca béli időseb srácok, lányok, halál rendes banda, szeretnek engem is, lányok még becézgetnek is.....Tábor tűz környékén berendezkedünk az éjszakázáshoz, nincs még alvás..
Aztán eljött az este, még a hold sem világít, legközelebbi lámpa 4km-re, a madarak csicseregnek megtöltik az erdőt élettel, hunyót játszunk, itt az idő meglépni innen, (csak pár perc és ott a táboruk), kattog az agyam, de a lábam már indul is, nem kell sietnem harapni lehet a sötétbe, senki nem veszi észre, hogy eltűntem.
Bekapcsolva minden érzékszervem, irány a táboruk, hangosan hallottam kalapálni a szívem, mint mikor a dobos üti az ütemet, a többi csak az erdő zaja, és a madarak, némelyik madár olyan hangot tud kiadni, hogy félelmetes.........
Időt nem érzékelve róttam a métereket, egyszer csak valami fény láttam, ott a tábortűz majdnem felkiáltottam, mondom magamnak halk üzemmódba kapcsolni, szemem addigra már teljesen hozzászokott a sötétséghez, még száz méter és ott vagyok.
Csak halkan mondogatom magamba, settenkedek a fák és bokrok közt, megpillantom, hú a szívem majd kiugrott a helyéről, a pólóján a feliratot is eltudtam olvasni olyan közel voltam...
Jól érezhették magukat mert nevetgéltek, kortyolgatások között, néha olyan hangosan hogy még az erdő is bele remegett.
Ahogy ott lapultam ábrándoztam, nem észlelve az idő múlását, egyszer csak felállt- felállt és elindult felém a szívem azt hittem megáll, úgy lapultam a lapulevelek alatt, hogy csak ...
Cipzárhang, bemászott a sátorba, megkönnyebbülés, és láttam körvonalait, ahogyan magára veszi szerintem pulóverét, kis kabátját (biztos fázott). Egy árnyék szakította meg bambulásom, az igazgató úr, mit akar?? Nyilallt belém a gondolat, nem értettem, ő is bemászik a sátorba, egyre erősödő neszek aztán alig halhatóan megszólalt tanárnőm ,(ne igazgató úr ne) egyre hangosabbak a zajok, ismét hallom hangját és ugyanazokat a szavakat csak hangosabban,(ne-ne igazgató úr ne csinálja), mit csináljak ?? járt az agyam, keresgéltem a földön nem tudom mit de valamit, kezembe akadt egy letört gally darab, lélegzet vissza fojtva helyzetbe hoztam magam dobáshoz, célzás nélkül eldobtam a gallyat a sátor irányába és ismét lapultam mint a fácán, célt tévesztve de eltörve hangosan reccsenve ahogy leeset a sátor elé, csend, a másik pillanatban kiborult a sátorból igazgató közvetlen utána a tanárnőm sietve..
Húú ez sikerült gondoltam, de most a következő eltűnni hangtalanul, másztam ahogy tudtam és láttam ahogy az igazgató is oda ért a tűzhöz, és a másik tanár fülébe súg valamit.
Na gondoltam végem, következő gondolat ideje lesz biztonságos fedezékbe húzódni.
Pár méterrel odébb már nem kellet tartanom attól, hogy meghallják a kisebb csörtetésem, alig látom a tüzet, de a sátrat azt igen, ott matatnak a sátor körül, pár perc elteltével leülnek a tűz mellé ők is, hevesen mutogatva beszélgetnek. Na kifújhatom magam.
Szám kiszáradva, lihegve, szomjam oltottam mikor valaki eltolta az üveget és befogta a szám, halkan azt súgta a fülembe (csitttttttttttttttt ne szólj semmit), azt hittem meghalok úgy megijedtem mert annyira elfoglaltam magam látottakkal, az egyik idősebbik barátom volt. Csitt nyugtatott ismét, megfogta a vállam gyere mondta halkan, mentem mint a kutya a gazdája után, egész úton csendben...
Vissza értünk táborunkba megvártuk még mindenki vissza ér, de közben lányoktól kaptam a fejmosás, hogy milyen hülye vagyok bármi történhetett volna velem, meg egyébként is rá vagyok bízva , (ami igaz szó szerint), lehetett már vagy éjfél mikor mindenki megérkezett keresésből.
Akkor azt mondta az egyik utca béli lány, na mesélj minek voltál ott, és mért leskelődtél, lehajtott fejjel szégyenkezve kezdtem a mondókámat , hogy is történt, de nem mondtam meg a teljesen igazat.. vállaltam azt is hogy haza kell mennem, ez volt a kikötés ( igaz a idősebbik srác a barátom kísért volna haza), de mert késő volt így megúsztam, azt mondta menj feküdj le....
Rendes gyerek lévén szót fogadtam, de sokáig nem jött álom a szememre pedig nagyon fáradt voltam, csak forgolódtam a vackomban, egyszer csak arra ébredtem, hogy jön a barátom is aludni vagyis azt hittem, de nem mert meg kérdezte tőlem ,hogy a barátja vagyok-e, mert ha igen akkor mondjam el az igazat, érezte a füllentés a mondókámba. Mondtam rendbe van de nem itt, távolabb mentünk, hogy ne hallja senki és ne zavarjuk az alvókat, szégyellve, elmondtam az igazat, bíztam benne vakon,(ismertem, igaz rosszaságért neki se kellet a szomszédba menni, de mindég tartotta a szavát).
Visszaértünk, szép halkan felébresztette a barátját, és félre hívta, beszélgettek, mutogattak kezükkel a tábor felé, és mikor vissza jöttek valamit megpillantottam a szemében ahogy a tűz felvillant....Mindenkit felébresztettek megbeszéltük mit fognak csinálni.
Már nem volt sok időnk ,gyorsan kellet cselekedni , közeleg a hajnal, meg beszéltük ki marad és kik mennek, indultak, lehettek olyan 20 m-re mikor vissza fordult és nem kiabálva kérdezte mennék -e velük, hogyne és szaladtam mint az örült, nyugi mondta mert lehet szükségünk lesz minden erőnkre ha futnunk kell.
Húúúúúúúúú csak úgy dagadt a mellem a büszkeségtől, hogy én is mehetek velük .
Kiszáradt szájjal hevesen dobogó szívvel a sötétben, a tábortűz fénye már csak pislogott, igazi kommandós akciót hajtottunk végre. Lábujjhegyen osonva közelítettük meg a tanári sátrakat. Az igazgató úr horkolt, mint egy medve, ami megkönnyítette a dolgunkat, mert elnyomta a kisebb neszeket. A barátom finoman, lassan felhúzta a sátor cipzárját – a hangja élesebb volt, mint egy kés a csendben, de a horkolás mindent vitt.
Bemásztunk a szűk helyre. A zseblámpát csak minimálisan használtuk, egy pulóveren keresztül szűrve a fényt, nehogy felébredjen. A diri arca a halvány fényben egy üres vászon volt. A kezem remegett az izgalomtól, de a barátom stabil volt.
Kezdődött a "művészet". Én a piros filccel egy bajuszt és egy monoklit rajzoltam neki, a haverom meg a kékkel elkezdte a pofiját spirálokkal és csillagokkal díszíteni. Minden vonásnál visszafojtottuk a nevetést, a hasunk görcsbe állt a röhögéstől. Olyan csendben, mint a némák, dolgoztunk, ügyelve, hogy a tinta ne kenődjön el. Pár perc múlva készen voltunk a remekművel, és gyorsan, halkan visszazártuk a sátrat, nyom nélkül eltűnve a saját vackunk felé.
Jót röhögtek a dirin reggel mikor kijött a sátrából, mit érezhetett mikor meglátta magát a forrás vizében....
Ennek az esetnek idestova több mint 45 éve. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a történet szereplői felnőttek, páran sajnos már eltávoztak, de a tábori legenda él tovább. Kevesen tudják, ki rajzolta azokat a "kraxokat" – ahogy mi hívtuk – a Diri arcára azon a bizonyos éjszakán. A titkot a barátaimmal azóta is szigorúan őrizzük, a néma cinkosság köteléke fűz össze minket.
Akkori nyolcadikos gyereknek ez maga volt a csúcspont, egy óriási élmény, egy igazi, vakmerő kaland, amire még évtizedekkel később is mosolyogva emlékszik az ember.
És persze ott volt a másik oldala a dolognak: a kamaszkori rajongás. Ő volt számomra az etalon, a megtestesült tökéletesség, akinek a közelsége és a közös kaland még izgalmasabbá tett mindent. Ez a kettősség – a csínytevés izgalma és a kamaszkori érzések hevessége – tette ezt az éjszakát felejthetetlenné.
Wino MI
| | |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
|
| | |
|

Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| | |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| | |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| | |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| | |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| | |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| | |
|
2025. December
| H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
|
| | | |
|
|
2025.12.11. 07:41
2024.12.15. 20:08
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
| | |
|
|