Schmitt Pált javasolta államfőjelöltnek Orbán Viktor

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Schmitt Pál a Fidesz elnökének az államfőjelöltje. Orbán Viktor levélben tájékoztatja a Fidesz frakciót választásáról, és a képviselőtestület csütörtökön egyeztet a javaslatról. A parlament a tervek szerint jövő kedden szavaz a köztársasági elnökről.

Szijjártó Péter szóvivő azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jelölésről szóló levelet eljuttatta Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetőknek, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel.

A Fidesz frakcióvezetője a menetrendről korábban elmondta: a képviselőcsoport péntek délig teszi meg a hivatalos jelölést, majd hétfőn döntik el véglegesen, kit támogatnak a 29-i elnökválasztáson. Az elnökségi ülésen több lehetséges jelölt neve is szóba került korábban – köztük a jelenlegi elnöké, Sólyom Lászlóé is. Őt a Fidesz támogatásával választották meg 2005-ben. Szijjártó Péter lényegében kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy miért nem Sólyom Lászlót választják újra: „A jelölést számos egyeztetés és megbeszélés előzte meg, ezek között szerepelt a Fidesz elnökségének ezzel foglalkozó ülése, valamennyi számba vett személlyel történt konzultáció. A Fidesz-KDNP frakciószövetség elnökségi ülése és mindezek alapján tette meg a miniszterelnök-pártelnök a jelölését”.

Schmitt Pál helyett új házelnököt is kell majd választani. Úgy tudjuk, a következő házelnök Kövér László, a Fidesz országos választmánynak elnöke lesz.

Schmitt Pál örömmel fogadta el Orbán Viktor felkérését a köztársasági elnöki tisztségre. A házelnök szerdán parlamenti dolgozószobája előtt tett sajtónyilatkozatot. Schmitt Pál csupán annyit mondott még: csütörtökön délután a Fidesz-KDNP-frakciószövetség előtt ismerteti az elnöki munkáról alkotott nézeteit, felkészülését, terveit. A politikus további újságírói kérdésekre nem kívánt válaszolni.

Az MSZP is állított államfőjelöltet. Balogh Andrást kedden hallgatta meg a Fidesz-frakció. Lázár János, a képviselőcsoport vezetője a találkozó után azt mondta: a szocialistáknak Balogh személyében alkalmas jelöltje van a köztársasági elnöki posztra.

A KDNP szerint Schmitt alkalmas jelölt

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője szerint Schmitt Pál alkalmas köztársasági elnöknek, Harrach Péter a jelölt dinamizmusát, egységteremtő képességét és kompromisszumkészségét emelte ki. Harrach Péter elmondta, megkapta a levelet, és a végleges álláspontjukat a csütörtöki közös frakcióülésen alakítják ki. Ő személy szerint támogatja Schmitt Pál jelölését és reményei szerint ezzel a KDNP-frakció is egyetért majd – mondta. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a köztársasági elnökkel szemben az a határozott elvárásuk, hogy a nemzet egységét képes legyen megjeleníteni, s az eddigi életútjának legyen olyan – akár politikán kívüli – teljesítménye, ami alkalmassá teszi e feladat ellátására.

Megjegyezte: az utóbbi két köztársasági elnök a tudomány világából jött, „súlyos egyéniségek” voltak. Schmitt Pál inkább a „gyakorlat világából” érkezik, ami egyfajta „emberközeli pozíció”. A KDNP-s politikus a jelölt dinamizmusát, egységteremtő képességét és kompromisszumkészségét emelte ki. Ezek alkalmassá teszik arra, hogy képviselje a magyar társadalom egészének érdekeit és megjelenítse a nemzet egységét – értékelte Harrach Péter.

Sólyom Lászlót szeretné köztársasági elnöknek az LMP

Az LMP arra kéri a Fidesz-KDNP-t, tegyék lehetővé, hogy Sólyom Lászlót is jelölhessék köztársasági elnöknek – mondta Schiffer András. A frakcióvezető kijelentette, hogy az LMP választmánya és frakciója egyhangúlag támogatná az államfő újraválasztását, de kevés a képviselőjük ahhoz, hogy Sólyom Lászlót jelölhessék. Elmondta, hogy más frakciók támogatását is várják az államfő jelöléséhez. Kitért arra is, hogy kíváncsiak Schmitt Pál és Balogh András elképzeléseire is, ezért az LMP frakciója szeretné őket is meghallgatni még az elnökválasztás előtt.

A Jobbik Morvai Krisztina támogatását kéri a frakcióktól 

A parlamenti frakciókhoz fordult levélben a Jobbik, hogy támogassák Morvai Krisztinát, a párt államfőjelöltjét - közölte Vona Gábor, a párt frakcióvezetője. A közlemény szerint a Jobbik péntek délelőtt 10 óráig várja az Országgyűlés többi frakciójától a további képviselői támogatásokat. Mint írták, a Jobbik országgyűlési frakciójának jelöltjét Molnár Oszkár független képviselő is támogatja.

Schmitt Pál életrajza

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. 1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, és 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt. A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt. Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.

2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával elindult az önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesteri címéért. 2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt. 2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.

2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.