Áfamentes adományozás, hatósági áras energia

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés az adományozás áfamentességét megteremtő fideszes javaslatot. A Ház 318 szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül támogatta az indítványt. Az Országgyűlés ugyancsak egyhangúlag döntött arról, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását kezdeményező indítványt hétfőn Orbán Viktor, Varga Mihály, Balog Zoltán és Hörcsik Richárd fideszes képviselők aláírásával került a parlament elé.

Ismét hatósági áras lett az energia

Ismét hatósági áras lesz a lakossági és a kisfogyasztói energia, és még egy évig a hatósági áras gázpiacon vásárolhatnak földgázt a távhőtermelők. Az Országgyűlés hétfőn 303 igen, és 20 tartózkodás mellett fogadta el a földgázellátásról, valamint a villamos energiáról szóló törvény módosítását. A 20 tartózkodó az MSZP-frakció soraiból került ki, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP igennel voksolt.

A fideszes Rogán Antal által benyújtott javaslat szerint az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait újra az illetékes miniszter határozza meg. A miniszter hatásköre az egyetemes szolgáltatók maximális árrésének meghatározására terjed ki a hatályos törvény alapján és annak betartását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi.

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály szerint a jelenlegi árak maradnak érvényben mindaddig, amíg a miniszter rendeletet alkot az új árszabályozásról. A képviselők a köztársasági elnöktől kérték a törvény sürgős kihirdetését is.

A távhőtermelők még egy évig védettek lesznek a gázpiacon

Még egy évig a hatósági áras gázpiacon vásárolhatnak földgázt a távhőtermelők; nem kell kilépniük július 1-tól a szabad piacra, továbbra is a lakosságot ellátó egyetemes szolgálgatói körbe tartoznak. Egyebek között ezt a rendelkezést tartalmazza az a gazdasági bizottsági, a földgázellátásról, valamint a villamos energiáról szóló törvénycsomaghoz benyújtott módosító csomag, amelyet az Országgyűlés 309 igen szavazat mellett, nem szavazat és tartózkodás nélkül fogadott el a zárószavazás előtt.

E módosító csomag része volt az a gáztörvényt módosító javaslat is, amely tisztázza azt is, hogy lakossági felhasználónak kell tekinteni a több lakásos központi fűtéssel ellátott épületekben lévő háztartásokat.

Elfogadta a Ház a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot

„Legyen béke, szabadság és egyetértés" - ezzel a mottóval kezdődik a nemzeti együttműködésről szóló, az Országgyűlésben elfogadott politikai nyilatkozat, amellyel a Ház kinyilvánítja: az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A Fidesz és a KDNP igennel szavazott, nemmel voksolt 50 MSZP-s, egy jobbikos és 15 LMP-s politikus. A Jobbik testületileg tartózkodott.

Nyolctagú bizottság jelölheti az alkotmánybírákat

Fideszes kezdeményezésre nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot az Alkotmánybíróság tagjaira – döntött a parlament. Az előterjesztő, a fideszes Mátrai Márta szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábbi jelölési szabályok nem biztosították a testület folyamatos működését. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy megalakul az Állami Számvevőszék vezetőit jelölő eseti bizottság, amelyben a kormánypárti képviselők szavazata is elegendő a jelöltek kiválasztására.

Felfüggesztették egy jobbikos képviselő mentelmi jogát

Felfüggesztette az Országgyűlés a jobbikos Samu Tamás Gergő mentelmi jogát. Ezt a képviselő maga is kérte, mondván, nem akar a mentelmi jog mögé bújni. Samu Tamás Gergőt a Budapesti Nyomozó Ügyészség azzal vádolja, hogy 2008. március 15-én több emberrel együtt rátámadt a rendőrökre.

Matolcsy: a magyar kormány európai megoldást fog követni

A magyar államnak évente 600 milliárd forintjába kerül a jelenlegi nyugdíjrendszer finanszírozása, ebből 370 milliárd kerül a magán-nyugdíjpénztárakhoz – mondta egy, a magán-nyugdíjpénztárak sorsát firtató kérdésre napirend előtt Matolcsy Gyögy nemzetgazdasági miniszter, és hozzátette: azok az országok jártak jól, ahol nem vezették be a magán-nyugdíjpénztári rendszert. Ezért, ha az Európai Unió változtatna a jelenlegi szabályozáson, akkor Magyarország is jól járna, hiszen az államadósság 76 milliárd euróról 66 milliárdra csökkenne és az államháztartási deficit is csak 2,3 százalék lenne. „Ezek kívánatos, jó irányok. Mindent megteszünk, hogy az Európai Unió pénzügyminiszterével együtt egy új európai szabályozást dolgozzunk ki. A magyar kormány európai megoldást fog követni” – mondta Matolcsy György.

Tartalékos rendszer a honvédségben

Jelenleg mindössze 17 főből áll Magyarország tartalékos hadereje, pedig szükség van az önkéntesekre, ez az árvízi védekezéseknél is bebizonyosodott – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter, aki szerint a négyezer fős tartalékos katonai gárdát az eredeti 2012-es időpontnál hamarabb is létre lehet hozni.

Rendkívüli bizottsági ülés a Biszku-film bemutatójának betiltása miatt

Ugyancsak egy napirend előtti felszólalásból kiderült: a család által letiltott, Biszku Béla egykori kommunista politikusról, belügyminiszterről szóló dokumentumfilm miatt a kulturális bizottság fideszes elnöke holnapra összehívta a testület rendkívüli ülését, amelyen részt vesznek a film alkotói és a Mozgókép Alapítvány képviselői. A filmet pedig szerdán este egy budapesti presszóban mégis levetítik.

LMP: hogyan jön létre tíz év alatt egymillió új munkahely?

Scheiring Gábor (LMP) interpellációjában azt kérte: a kormány adjon számot arról hogyan, milyen konkrét lépéseket tervez annak érdekében, hogy létrejöjjön tíz év alatt egymillió új munkahely és ez érezhető legyen már 2014-ben. Czomba Sándor államtitkár válaszában azt mondta: úgy teremtenek munkahelyeket, hogy levegőhöz juttatják azokat, akik képesek Magyarországon ezt megtenni. Hozzátette: az egy adókulcsos rendszer jelentősen mérsékli az adminisztrációt, elősegítheti a jövedelmek kifehérítését, kiszélesíti a közteherviselést, és a változások eredményeként javulnak a foglalkoztatási feltételek, amihez hozzájárulnak a vállalkozások működési feltételeit segítő más intézkedések is. Senkinek sem csökkenthet a nettó jövedelme - jelentette ki.

MSZP: a Fidesz reagáljon a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény visszaküldésére

Lamperth Mónika arról beszélt, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt a parlamentnek. A szocialista politikus szerint az MSZP parlamenti vitában elhangzott érvei nagyjából lefedik Sólyom László indoklását. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában emlékeztetett arra: a két hónapos felmondási idő csak a 15 évnél hosszabb ideje dolgozóknál okozhat hátrányt a Munka Törvénykönyvében foglaltakhoz képest, de aki jó munkát végez, annak nincs mitől félnie. Közölte, azok veszíthetik el az állásukat, akik szocialista támogatással kerültek a közigazgatással és nem jó minőségű munkát végeznek. Szerinte ez nem politikai kérdés, mert a közigazgatás az adófizetők pénzéből működik. Lamperth Mónika sérelmezte, hogy Navracsics Tibor egy szót sem ejtett a törvény visszaküldéséről.

Az MSZP a szlovák választás eredményéről

Az azonnali kérdések sorában az MSZP-s Kovács László a vasárnapi szlovák választásról azt mondta, az igazi veszteség a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kiesése a parlamentből, hiszen így a magyarság képviselete összességében gyengébb, kisebb, mint ami lehetett volna. A politikus rámutatott: az elemzők egyetértenek abban, hogy az eredményben komoly szerepet játszott a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról szóló törvény parlamenti vitájának és elfogadásának az időzítése. "Kinek az érdekét szolgálta ez a sietség?" - kérdezte. Válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár úgy fogalmazott: van annak valami bája, hogy egy olyan személy kéri számon a magyar érdekek képviseletét, aki a "merjünk kicsik lenni" gondolat jegyében folytatta külügyminiszteri tevékenységét. Közölte: úgy ítélik meg, hogy az állampolgársági törvény semmilyen formában nem befolyásolta a szlovákiai választásokat.

Az elmúlt 60 évről kezdeményez elszámoltatást a Jobbik

A Jobbik az elmúlt 60 év politikai bűnöseinek elszámoltatását kezdeményezi a kormánytöbbségnél. Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője a parlament épületében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a társadalmi igazságosság érdekében elkerülhetetlen, hogy valamennyi, a magyar nemzet ellen bűncselekményt elkövető politikai bűnözőt felelősségre vonják. A politikus szerint erre azért is lehetőség van, mert a holokauszt nevében nyolcvanéves emberekkel is megteszik ugyanezt. Egy konkrét esetet kiemelve megjegyezte: a Jobbik frakciója nagy megrökönyödéssel értesült arról, hogy az 1956-os megtorlásokat belügyminiszterként irányító Biszku Béla letiltotta a "munkásságáról" szóló dokumentumfilmet, így azt nem lehetett levetíteni az Uránia moziban. A Jobbik ezért arra kéri a Fideszt, hogy az elmúlt 60 évre kiterjedő elszámoltatás egyik első lépéseként vizsgálja meg, Biszku Béla mekkora és milyen állami támogatásokat kapott az elmúlt időszakban, illetve jelenleg is "sztárnyugdíjon tengeti-e az életét" - fejtette ki Szilágyi Görgy.

LMP: vérlázító a médiacsomag

"Vérlázítónak" nevezte a Fidesz által pénteken benyújtott médiacsomagot az LMP frakcióvezető-helyettese. Karácsony Gergely parlamenti sajtótájékoztatóján azt mondta, a javaslat a mindenkori kormány alá rendeli a közszolgálati médiumokat. Szerinte a javaslatcsomagban a szólásszabadságot korlátozó tételek is vannak. A képviselő ezek között említette az úgynevezett válaszadási jogot vagy azt a kitételt, hogy a média köteles a magyar köztársaság polgárait érdeklő minden eseményről tájékoztatni. A politikus közölte, hogy a csomag a legrosszabb várakozásaikon is túlmegy és emiatt ő "talicskával fogja betolni" a törvényjavaslatokhoz a módosító indítványokat.