<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[PIPAFÜST IRODALMI ÉS KÖZÉLETI FOLYÓIRAT]]></title><description><![CDATA[Nálunk meghívóval regisztrálhatsz, feltöltheted verseidet, írásaidat, és véleményt mondhatsz mások műveiről. Nézz be hozzánk, érdemes.]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/pipafust/image/1301292756.jpg</url><title><![CDATA[PIPAFÜST IRODALMI ÉS KÖZÉLETI FOLYÓIRAT]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Mire képes a szerelem]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1510301</link><pubDate>2025-12-11 07:41:13</pubDate><author><![CDATA[Wino]]></author><description><![CDATA[
	Egy szerelmes gyermek története.
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	Bakker ,,,,,,,,,,,,,,,Mire képes a szerelem. A gyomrom most is görcsbe rándult, bizsereg minden tagom, a tenyeremen megjelentek parányi cseppek olyanok, mint mikor vallatják az embert. Ugye...

	Kegyetlen ötödikes kis fickó voltam mikor oda került, és Ő lett a történelem tanárnőm... Emlékszem határozottan, illedelmesen bemutatkozott, farmer és valamilyen nagyon bolyhos, kék vízszintes csíkozású pulcsi volt rajta... Akkor még engem nem nagyon érdekelt, de helyén volt minden, forogtak a férfifejek, ha megjelent.

	Mint említettem kegyetlen rossz gyerek voltam, ki tudtam akasztani rendesen a férfi tanáraimat és ezt értékelték is, volt sok színes zsebkendőm&#8230; De ugye ez nem vetett vissza fejlődésemben, teltek múltak a napok, évek, egyre keményebben voltam kezelve (edződtem) de tényleg gyorsan látványosan, közben megtanultam megvédeni magam.... Na és itt kezdődik mikor nagyobbacska lettem, ugye jól fociztam, jól futottam, elég ügyes és hajlékony, kézenállás, szaltó előre hátra mindegy, vakmerő és bátor, tehát nem volt akadály, kaszkadőrnek készültem. Évek során sem változtam, csak egy valamiben kamaszodtam. Igen a biológia utolért, fejlet nyolcadikos lettem.

	Iskolánk rendezett olyan akadály versenyszerűséget meghívták a szomszéd települések iskoláit is, csak annyiban érdekes nagyon szép helyen volt a cél, (dimbes-dombos) környék, tényleg ámulatba ejtő a táj (kis erdők, mezők) &#8230; A lényeg, a célnál táborhelyek pontosan megtervezve sátrak felállítva igényesen, nem tudtam milyen célt szolgálnak, ha nem mehetünk be és nem játszhatunk benne&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;&#8230;.. délután elkezdődött nagy reményekkel teli számháború, és játék közben hallottam lesznek, akik kint alszanak az éjjel beszélték a tanárok. Ez engem nagyon kíváncsivá tett, ahogy kihallgattam beszélgetésüket. A háború már nem érdekelt, láttam ahogy számukat a föld fele kezükkel letakarva tartották, hogy ne lehessen leolvasni, engem nem vettek észre így tudtam gyorsan vissza rohanni a táborba, már nem nagyon emlékszem, de valami ilyesmi lehetett számom,1721vagy 2117 nem is érdekes.... Sürgés forgás a tanárok közelében, fülelés információ gyűjtés mi várható éjjel....

	Vége a napnak, eredményhirdetéshez készültünk, mindenki izgatott vajon milyen eredménnyel zárták a csapatok a napot&#8230;

	Engem már ez nem nagyon érdekelt terveztem az estét, gondolatban szedtem össze az esti kiruccanáshoz a felszerelést (zseblámpa, kés, szigetelő szalag, fogkrém stb.) Vége az eredményhirdetésnek (na végre) indulhatunk haza, egyébként sem szerepeltünk valami fényesen&#8230;

	Na tekerés haza, gyorsan otthon voltam, kalapált a szívem mintha kiakarna ugrani helyéről, főleg mert hallottam, hogy az utca béliek is kint alszanak, hogy megnyugodjak gyors vacsora igaz még nem volt ott az ideje, felszerelés megkeresve bepakolva a hátizsákba, útra kész minden...

	Kiálltam az utcára, hogy lássam Édesanyám haza jöttét, és már szaladtam is mint a veszett mikor láttam befordulni a sarkon anya-anya ugye elengedsz dadogtam levegő után kapkodva, Nyugi mondta azon a selymes hangján, mi a baj kérdezte, semmi-semmi csak szeretnék kint aludni a srácokkal az erdőben, kis csend, Apád elengedett?? Nem, még nem ért haza mondtam elcsukló hangon, fogva a szatyor fülét, hagy vigyem, néztem rá szótlanul, tudtam teli van finomságokkal mindig hozott valamit nekünk...Láttam a szemében az igenlő választ, hurrá, szerettem volna belekiabálni a világba.... Engedélyek beszerezve, hátizsák háton, (meleg ruha estére, víz, szendvics, ha megéhezem stb.)

	Durván két óra gyaloglás várt ránk. Még nem sötétedett, mire az utca végén találkoztam a már ott várakozó barátaimmal, akikhez csatlakoztam a kb. 10 km-es túrához. Az út gyorsan telt a jó társaságnak köszönhetően; nagyokat nevetgéltünk, és hangos zsivajunkkal akaratlanul is megzavartuk sok vadon élő állat nyugalmát. Megérkeztünk, nagy ujjongás szia üdvözöltük egymást (utcabéliek, haverok, barátok). Ez egy másik csapat, utca béli időseb srácok, lányok, halál rendes banda, szeretnek engem is, lányok még becézgetnek is...Tábor tűz környékén berendezkedünk az éjszakázáshoz, nincs még alvás&#8230; Aztán eljött az este, még a hold sem világít, legközelebbi lámpa 4km-re, a madarak csicseregnek megtöltik az erdőt élettel, hunyót játszunk, itt az idő meglépni innen, (csak pár perc és ott a táboruk), kattog az agyam, de a lábam már indul is, nem kell sietnem harapni lehet a sötétbe, senki nem veszi észre, hogy eltűntem. Bekapcsolva minden érzékszervem, irány a táboruk, hangosan hallottam kalapálni a szívem, mint mikor a dobos üti az ütemet, a többi csak az erdő zaja, és a madarak, némelyik madár olyan hangot tud kiadni, hogy félelmetes.........

	Időt nem érzékelve róttam a métereket, egyszer csak valami fény láttam, ott a tábortűz majdnem felkiáltottam, mondom magamnak halk üzemmódba kapcsolni, szemem addigra már teljesen hozzászokott a sötétséghez, még száz méter és ott vagyok. Csak halkan mondogatom magamba, settenkedek a fák és bokrok közt, megpillantom, hú a szívem majd kiugrott a helyéről, a pólóján a feliratot is eltudtam olvasni olyan közel voltam... Jól érezhették magukat mert nevetgéltek, kortyolgatások között, néha olyan hangosan, hogy még az erdő is bele remegett.

	&nbsp;Ahogy ott lapultam ábrándoztam, nem észlelve az idő múlását, egyszer csak felállt- felállt és elindult felém a szívem azt hittem megáll, úgy lapultam a lapulevelek alatt, hogy csak ... Cipzárhang, bemászott a sátorba, megkönnyebbülés, és láttam körvonalait, ahogyan magára veszi szerintem pulóverét, kis kabátját (biztos fázott). Egy árnyék szakította meg bambulásom, az igazgató úr, mit akar?? Nyilallt belém a gondolat, nem értettem, ő is bemászik a sátorba, egyre erősödő neszek aztán alig halhatóan megszólalt tanárnőm ,(ne igazgató úr ne) egyre hangosabbak a zajok, ismét hallom hangját és ugyanazokat a szavakat csak hangosabban,(ne-ne igazgató úr ne csinálja), mit csináljak ?? járt az agyam, keresgéltem a földön nem tudom mit de valamit, kezembe akadt egy letört gally darab, lélegzet vissza fojtva helyzetbe hoztam magam dobáshoz, célzás nélkül eldobtam a gallyat a sátor irányába és ismét lapultam mint a fácán, célt tévesztve de eltörve hangosan reccsenve ahogy leeset a sátor elé, csend, a másik pillanatban kiborult a sátorból igazgató közvetlen utána a tanárnőm sietve&#8230; Húú ez sikerült gondoltam, de most a következő eltűnni hangtalanul, másztam ahogy tudtam és láttam ahogy az igazgató is oda ért a tűzhöz, és a másik tanár fülébe súg valamit. Na gondoltam végem, következő gondolat ideje lesz biztonságos fedezékbe húzódni.

	&nbsp;

	Pár méterrel odébb már nem kellet tartanom attól, hogy meghallják a kisebb csörtetésem, alig látom a tüzet, de a sátrat azt igen, ott matatnak a sátor körül, pár perc elteltével leülnek a tűz mellé ők is, hevesen mutogatva beszélgetnek. Na kifújhatom magam. Szám kiszáradva, lihegve, szomjam oltottam mikor valaki eltolta az üveget és befogta a szám, halkan azt súgta a fülembe (csitttttttttttttttt ne szólj semmit), azt hittem meghalok úgy megijedtem mert annyira elfoglaltam magam látottakkal, az egyik idősebbik barátom volt. Csitt, nyugtatott ismét, megfogta a vállam gyere mondta halkan, mentem, mint a kutya a gazdája után, egész úton csendben...

	Visszaértünk táborunkba megvártuk még mindenki visszaér, de közben lányoktól kaptam a fejmosás, hogy milyen hülye vagyok bármi történhetett volna velem, meg egyébként is rá vagyok bízva, (ami igaz szó szerint), lehetett már vagy éjfél mikor mindenki megérkezett keresésből.

	Akkor azt mondta az egyik utca béli lány, na mesélj minek voltál ott, és mért leskelődtél, lehajtott fejjel szégyenkezve kezdtem a mondókámat, hogy is történt, de nem mondtam meg a teljesen igazat&#8230; vállaltam azt is, hogy haza kell mennem, ez volt a kikötés (igaz az idősebbik srác a barátom kísért volna haza), de mert késő volt így megúsztam, azt mondta menj feküdj le....

	Rendes gyerek lévén szót fogadtam, de sokáig nem jött álom a szememre pedig nagyon fáradt voltam, csak forgolódtam a vackomban, egyszer csak arra ébredtem, hogy jön a barátom is aludni, vagyis azt hittem, de nem mert meg kérdezte tőlem, hogy a barátja vagyok-e, mert ha igen akkor mondjam el az igazat, érezte a füllentés a mondókámba. Mondtam rendbe van, de nem itt, távolabb mentünk, hogy ne hallja senki és ne zavarjuk az alvókat, szégyellve, elmondtam az igazat, bíztam benne vakon, (ismertem, igaz rosszaságért neki se kellet a szomszédba menni, de mindig tartotta a szavát). Visszaértünk, szép halkan felébresztette a barátját, és félre hívta, beszélgettek, mutogattak kezükkel a tábor felé, és mikor visszajöttek valamit megpillantottam a szemében ahogy a tűz felvillant&#8230;Mindenkit felébresztettek megbeszéltük mit fognak csinálni. Már nem volt sok időnk, gyorsan kellet cselekedni, közeleg a hajnal, meg beszéltük ki marad és kik mennek, indultak, lehettek olyan 20 m-re mikor visszafordult és nem kiabálva kérdezte mennék -e velük, hogyne és szaladtam, mint az örült, nyugi mondta mert lehet szükségünk lesz minden erőnkre, ha futnunk kell.

	Húúúúúúúúú csak úgy dagadt a mellem a büszkeségtől, hogy én is mehetek velük.

	Kiszáradt szájjal hevesen dobogó szívvel a sötétben, a tábortűz fénye már csak pislogott, igazi kommandós akciót hajtottunk végre. Lábujjhegyen osonva közelítettük meg a tanári sátrakat. Az igazgató úr horkolt, mint egy medve, ami megkönnyítette a dolgunkat, mert elnyomta a kisebb neszeket. A barátom finoman, lassan felhúzta a sátor cipzárját &#8211; a hangja élesebb volt, mint egy kés a csendben, de a horkolás mindent vitt.

	Bemásztunk a szűk helyre. A zseblámpát csak minimálisan használtuk, egy pulóveren keresztül szűrve a fényt, nehogy felébredjen. A diri arca a halvány fényben egy üres vászon volt. A kezem remegett az izgalomtól, de a barátom stabil volt.

	Kezdődött a "művészet". Én a piros filccel egy bajuszt és egy monoklit rajzoltam neki, a haverom meg a kékkel elkezdte a pofiját spirálokkal és csillagokkal díszíteni. Minden vonásnál visszafojtottuk a nevetést, a hasunk görcsbe állt a röhögéstől. Olyan csendben, mint a némák, dolgoztunk, ügyelve, hogy a tinta ne kenődjön el. Pár perc múlva készen voltunk a remekművel, és gyorsan, halkan visszazártuk a sátrat, nyom nélkül eltűnve a saját vackunk felé.

	Jót röhögtek a dirin reggel mikor kijött a sátrából, mit érezhetett mikor meglátta magát a forrás vizében.... &nbsp;

	Ennek az esetnek idestova több mint 45 éve. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a történet szereplői felnőttek, páran sajnos már eltávoztak, de a tábori legenda él tovább. Kevesen tudják, ki rajzolta azokat a "kraxokat" &#8211; ahogy mi hívtuk &#8211; a Diri arcára azon a bizonyos éjszakán. A titkot a barátaimmal azóta is szigorúan őrizzük, a néma cinkosság köteléke fűz össze minket.

	Akkori nyolcadikos gyereknek ez maga volt a csúcspont, egy óriási élmény, egy igazi, vakmerő kaland, amire még évtizedekkel később is mosolyogva emlékszik az ember.

	És persze ott volt a másik oldala a dolognak: a kamaszkori rajongás. Ő volt számomra az etalon, a megtestesült tökéletesség, akinek a közelsége és a közös kaland még izgalmasabbá tett mindent. Ez a kettősség &#8211; a csínytevés izgalma és a kamaszkori érzések hevessége &#8211; tette ezt az éjszakát felejthetetlenné...

	.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Advent]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1506046</link><pubDate>2024-12-15 20:08:56</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Keresztény ünnep az Advent. Úgy illik, hogy készítünk egy Adventi koszórút, és benne 4 szál gyertyát helyezünk el.&nbsp;Karácsony előtti vasárnapokon gyújtjuk meg a gyertyákat.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Ma, meggyújtottuk a harmadik száll gyertyát (2024. 12. 15), jővőhéten az utolsó szál gyertyát fogjuk megygújtani az Adventi koszórúban, s ekkor mind a négy száll gyertya fénye fog kicsit lobogni, és emlékezni.

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kellesz még]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1504399</link><pubDate>2024-02-06 10:32:06</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Kellesz még.

	Megvárlak téged az út szélén.

	Kellesz még.

	Nem engedlek el egyedül téged.

	Kellesz még.

	Gondolatban mindig veled élek.

	Kellesz még.

	Egyszer fényesebb lesz a nyár,

	Minket a Napsugara vár,

	ott ahol sima a tenger,

	ott ahol nyugodtan kel fel az ember.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Kellesz még.

	Vár rád a Napsugár kint a parton.

	Kellesz még.

	Ott várlak a napfényes oldalon.

	Kellesz még.

	Szerelmünk egyesülni fog éppen.

	Kellesz még.

	Ketten leszünk szerelem jegyében.

	&nbsp;

	Kellesz még.

	&nbsp;

	Érd. 2024-02-06
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Várom]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1504056</link><pubDate>2023-12-17 12:02:42</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Ismét kijöttem és várom,

	hogy befusson a vonat.

	Havas idő van.

	Bemondták, hogy késni fog.

	&nbsp;

	De, én várom.

	Hideg van.

	Lassan elfogy a melegítő teám.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Várom

	&nbsp;

	&nbsp;

	De, várom.

	&nbsp;

	Mert rajta van egy teremtés,

	rajta van egy csodás Hölgy, 

	rajta van egy tündéri lény

	Kegyed.

	&nbsp;

	Várom, hogy befusson a vonat,

	már látom, tolja a havat.

	Lassan jön, hisz rajta van&#8230;.

	&nbsp;

	Akire vigyázni kell,

	akivel kellemes perceket, 

	órákat, s egy csodás éjjelt

	tölteni kell.

	&nbsp;

	Mert gyönyörű,

	mert mesebeli,

	mert csodás,

	mert egyszerű, 

	mert szép,

	mert kellemes,

	mert szerethető lény.

	&nbsp;

	Befutott.

	Leszáll Kegyed.

	Meglátott, átölelt.

	&nbsp;

	E, szavakat mondta nekem:

	&nbsp;

	Végre itt vagyok, 

	s láthatom.

	Hiányzott.

	&nbsp;

	E, szavakat köszönöm.

	&nbsp;

	Ahogy levélben ígértem

	meleg helyre viszem,

	hogy testét felmelegítse,

	hogy az éjjelt velem töltse.

	&nbsp;

	Ahol átadjuk magunkat a romantikának.

	Átadjuk magunkat vágyaknak.

	S, a testi szerelemnek.

	&nbsp;

	Érd. 2023-12-17

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Padban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1503932</link><pubDate>2023-11-26 08:38:48</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	
	Tudom hosszúra,
	nyúlik a sorom,
	mikor mellettem ül,
	és a tollat a papírra így kanyarítom.
	Micsoda, érzés fog el most engem,
	mikor remegő kézzel a tollat átadom.
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
	Orcája lángba borul,
	szeme sugárzik,
	teste melegét átveszi,
	a testem mikor a kezem a combján,
	tanyázik, de persze csak,
	titokban, s ekkor a szavunk kissé elhalkul.
	Szemünk picit egymásra néz,
	most nem tudja, hogy mit tesz kéz.
	Tán mindent vagy semmit,
	vetkőztet vagy öltöztet,
	simogat vagy simogat,
	simogat, vagy hosszan simogat.
	Ha, mellettem, van kedvelem,
	szeretem, és ha nincs, hiányzik nekem,
	mert szeretem az illatát,
	szeretem a létét, érzem az érzését,
	fájó szenvedését, és különben is
	szeretem az egész lényét.
	
	Érd.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hogy miért?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1503223</link><pubDate>2023-08-27 10:37:24</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Hogy miért nem tudod? 

	&nbsp;

	Csak éled gond nélkül életed,

	Miért, mert élned kell, 

	mert az Élet szép,

	s csodás a lét.

	&nbsp;

	Hogy miért, nem tudod?

	&nbsp;

	Kisded vagy, támaszkodsz.

	Szülőknek hiszel, 

	mert ők a támaszaid.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Hogy miért, nem tudod?

	&nbsp;

	Kisded vagy, támaszkodsz.

	Szülőknek hiszel, 

	mert ők a támaszaid.

	&nbsp;

	Hogy miért, nem tudod?

	&nbsp;

	Tízéves vagy, kicsit kinyílt e Világ.

	Látsz, és érzel, látod, hogy&#8230;

	De, nem hiszed.

	Forrongsz, 

	mert benned van az amit

	úgy hívnak, hogy

	s z a b a d s á g vágy.

	Nem tetszik a rendszer 

	ujjat csinálnál, máshogy.

	&nbsp;

	Bármilyen vagy egy örökre marad

	a szerelem.

	Választasz, és elveszed, mert

	benne van már a másik életed.

	A közös gyermekek.

	&nbsp;

	Hogy miért, nem tudod?

	&nbsp;

	Felnőtt vagy, nem csak magad vagy.

	Többen vagytok, 

	küzdesz, már nem forrongsz.

	Kihűlt a láng.

	Családod van, ők mindennél fontosabbak.

	&nbsp;

	Hogy miért, nem tudod?

	&nbsp;

	Küzdesz, hogy éljetek,

	küzdesz, hogy meglegyetek.

	Gyerekek, már kirepültek.

	Örök szerelmed fentről figyel téged.

	&nbsp;

	Magad maradtál, 

	összefogod kezed, majd szétnyitót, 

	s e szavakat ordítod

	&nbsp;

	Hogy miért?

	Miért így kellett leélni életed?

	Miért vagy egyedül?

	Hol vannak a többiek,

	miért nincsenek veled?

	Miért, kell élni még?

	&nbsp;

	Miért?

	&nbsp;

	Megszólal egy hang fentről

	&nbsp;

	Tudom, nehéz, és fájó.

	De, ilyen az élet rendje.

	Miért kell élni?

	Mert az Élet szép, és egyedi

	&nbsp;

	Élned kell, hogy tovább ad életed.

	Társad, lesz, mert élni ő is szeret.

	Hidd el jönni fog, hogy folytassátok az életet.

	&nbsp;

	Mert élni, jó.

	Mert az Élet szép, és egyedi.

	&nbsp;

	Hogy miért?

	&nbsp;

	Mert magad alakítod, életet,

	melyben benne van a szépség.

	s a szertett.

	&nbsp;

	Érd. 2023-08-27

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Emlékezz]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1503222</link><pubDate>2023-08-27 10:36:32</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	&nbsp;

	
	
	Játszottál, s játszottak Veled.
	Élveztél, és élveztek Neked,
	engedted, mert engedned kellett.
	
	Emlékezz így volt.
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
	
	Nappalonként útjára engedted,
	esténként el kellett menned,
	engedted, hisz engedned kellett.
	
	Emlékezz így volt.
	
	Elszöktél a havas hegytetőn,
	gurultál az enyhe lejtőn,
	átjöttél a tavaszi mezőn.
	
	Emlékezz így volt.
	
	Valóság képe tárul most eléd.
	Szeretet fénye villan feléd.
	átkarolva oda ér melléd.
	
	S, akkor
	ott volta a domb tetején,
	átkarolt a két kezem,

	s füledbe ezt súgtam neked
	szeretlek úgy, mint az életem.
	
	Emlékezz, mert jó volt.
	
	Érd.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Emlékezz]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1503164</link><pubDate>2023-08-21 16:28:16</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	&nbsp;

	
	
	Játszottál, s játszottak Veled.
	Élveztél, és élveztek Neked,
	engedted, mert engedned kellett.
	
	Emlékezz így volt.
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
	
	Nappalonként útjára engedted,
	esténként el kellett menned,
	engedted, hisz engedned kellett.
	
	Emlékezz így volt.
	
	Elszöktél a havas hegytetőn,
	gurultál az enyhe lejtőn,
	átjöttél a tavaszi mezőn.
	
	Emlékezz így volt.
	
	Valóság képe tárul most eléd.
	Szeretet fénye villan feléd.
	átkarolva oda ér melléd.
	
	S, akkor
	ott volta a domb tetején,
	átkarolt a két kezem,

	s füledbe ezt súgtam neked
	szeretlek úgy, mint az életem.
	
	Emlékezz, mert jó volt.
	
	Érd.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Miért?]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1503102</link><pubDate>2023-08-15 17:49:47</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Ígéretek,

	&nbsp;

	Megígérjük, hogy persze gyere, várlak.

	Megígérjük, hogy beszélgetünk, találkozunk.

	Megígérjük, hogy összejárunk.

	Megígérjük, hogy együtt leszünk,

	a szavakat jó borral leöblítve,

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	De, csak várunk, hogy bekövetkezzen

	a sok ígéret, mert nem tesszük meg

	amit ígértünk.

	&nbsp;

	Az egyik fél ígérget.

	A másik fél csak vár,

	hogy teljesüljön az ígéret.

	&nbsp;

	DE, MIÉRT vagyunk ilyenek?

	&nbsp;

	Miért?

	&nbsp;

	Érd. 2023-08-15
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1502312</link><pubDate>2023-06-19 18:32:54</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Kellemes lágy simogató szél.

	Karom széttárom, s hagyom, hogy átjárjon.

	Simogassa testemet, testedet,

	simogassa ott ahol még lehet.

	Mert mellettem vagy kedvesem

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Szél.

	Kellemes lágy simogató szél.

	Szél.

	Járd be kedvesem testét

	járd be minden részét,

	hogy élvezze a simogatás

	minden részét..

	&nbsp;

	Érd. 2023-06-19

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1502311</link><pubDate>2023-06-19 18:32:54</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Kellemes lágy simogató szél.

	Karom széttárom, s hagyom, hogy átjárjon.

	Simogassa testemet, testedet,

	simogassa ott ahol még lehet.

	Mert mellettem vagy kedvesem

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Szél.

	Kellemes lágy simogató szél.

	Szél.

	Járd be kedvesem testét

	járd be minden részét,

	hogy élvezze a simogatás

	minden részét..

	&nbsp;

	Érd. 2023-06-19

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Zúg]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1502155</link><pubDate>2023-06-04 16:37:49</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Énekel., és zúg a Tábor!

	Győzelemre viszi Csapatát.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Harsog a Tábor!

	Énekel a Tábor!

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Hajrá Fradi, mindent bele,

	győzni kell!!!

	&nbsp;

	S, győz a Csapat.

	&nbsp;

	Feláll a Tábor,

	így köszönti győztes csapatát,

	&nbsp;

	hogy

	&nbsp;

	Énekli hazánk Himnuszát!

	&nbsp;

	2023-06-04
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Itt vagyunk.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1502090</link><pubDate>2023-06-01 14:02:03</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Amikor beléphetem e csodás oldalra, emlékszem, hogy jóval többen voltunk.
]]></description><encoded><![CDATA[
	De, sajnos valmiért fogyatkoztunuk. Kevesebben vagyunk, csak 78-can.

	78 hú társ.

	78 egymás írását szerető társ.

	78 egymást követő társ.

	78 olyan társ, aki e csodás oldalt még fent tartja.

	E, oldal a Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóirat.

	Köszönöm hogy köztetek lehetek.

	&nbsp;

	Szeretettel Versíró, azaz Bossi.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[2023]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1499164</link><pubDate>2022-12-28 20:11:54</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Minden Tisztelt Ismerőseimnek, klubtagoknak, barátaimnak

	&nbsp;

	2023-ra

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	sokkal jobb Új Évet Kívánok, mint volt a 2022-s.

	&nbsp;

	BÚÉK!!!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Fény]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1498695</link><pubDate>2022-11-01 21:09:20</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Fény odafent ragyog,

	lent piszok, s sár ragyog.

	Nehéz itt lent,

	de fent fény ragyog.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Nézz fel,

	mert a fény fent ragyog,

	fény, mely az életet hozza,

	fény, mely hogy merre menj megmutatja.

	&nbsp;

	Itt lent, sár és piszok

	keserűség, gyötrelem,

	és nehéz napok,

	de, a fény odafent ragyog.

	&nbsp;

	Bárhol is vagy,

	bármerre mész,

	bármerre vezet utat,

	s, felnézel meglásd,

	&nbsp;

	a Fény Odafent Ragyog.

	&nbsp;

	Érd. 2022-11-01
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Elmentél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1498677</link><pubDate>2022-11-01 06:01:47</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Elmentél, s fönt vagy már.

	Fenti lelkeket boldogított.

	Nekik mesélsz, 

	ők hallgatják szavaid,

	ők hallgatják hangodat, 

	mikor énekled, hogy

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&#8222;Kell Ott Fent Egy Ország&#8221;

	&nbsp;

	Hallgatják, mert szépen énekelsz.

	Mi, itt is halljuk a távoli hangodat.

	De, jobb lenne, ha itt lent énekelnél.

	De, már nem lehet, mert felköltöztél.

	Hiányzol, a lenti életemben.

	&nbsp;

	Elmentél,

	de emléked örökre itt maradt.

	Gyertyát gyújtok, hogy fényben lássalak.

	&nbsp;

	Érd. 2022-11-01

	&nbsp;

	Idézet: Sztefanovics Zorán: Kell Ott Fent Egy Ország című dala.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csepp]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1498135</link><pubDate>2022-09-13 06:01:08</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Minden versemnek van egy kis története. 

	E versnek, az, hogy Törley Pezsgőpincészet kerítésén ki volt egy molinó 

	feszítve, s ferde pohárban öntik a bort.

	Megláttam, s máris faragtam a szavakat.

	
	&nbsp;

	&nbsp;

	
	&nbsp;

	Szép a kehely, tiszta, és átlátszó.

	Bort magasabbról öntöd a szokottnál, 

	ami egy lágy, finom ívvel ér a kehelyhez.

	&nbsp;

	
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Mintha, kijönne, de nem, 

	mert egy csepp a tetején elszakad a tőle.

	Kecsesen ereszkedik, 

	simán az italba merül, 

	majd kis időre, újból felszínre kerül, 

	hogy lásd még egyszer.

	S, újból elmerül, a kehely mélyén landol.

	Cseppek töltik ki a kelyhet, 

	s ihatod már a bort, ha van merszed.

	
	&nbsp;

	Egészségedre!

	
	&nbsp;

	Buda-Tétény. 2014-06-28

	(Törley Pezsgőpincészet, Anna utca)

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kettő az egyben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1497851</link><pubDate>2022-08-05 08:53:26</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Rendesek leszünk, egybe olvadunk.

	Télen sokat szomszédolunk,

	ott lesz meleg, összebújunk,

	a szomszédokkal, hogy ne fázzunk.

	Nem kell gázt, kevés fával

	bográcsban főzünk.

	&nbsp;

	Áramot sem használunk,

	gyertyával világítunk.

	Igaz szemünk tönkre megy,

	orvoshoz fordulunk, ha lesz még orvosunk.

	De, ha nincsen, az se baj.

	Látni nem kell, mert nem szeretnél.

	Nem akarod látni, úgy is érzed,

	hogy fog alakulni a léted.

	&nbsp;

	Ne, aggódj értünk.

	Mi, ezt is megoldjuk, mert Magyarok vagyunk!

	&nbsp;

	Ezt szeretnéd, hát nem kapod meg.

	Velünk kitolni így nem lehet.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Ez, nem az én Világom!

	Ez, nem az ÉN Magyarországom!

	Én, nem ebbe születtem!

	Szeretettbe, békébe lett eddig részem.

	Most gyűlölet, s viszály van körülöttem.

	Gyűlölöm ezt a helyzetet,

	így élni nehezebb.

	&nbsp;

	Enni, mit akarsz, húst, kenyeret,

	ennél, ha lesz rá pénzed.

	Ott, állsz a pult előtt, megvennéd,

	magadnak, de nem lehet.

	Gyermeked, unokád eszedbe jut,

	inkább nekik veszed meg.

	De, belül sírsz, hogy ennyiért!

	&nbsp;

	Ez, nem az én Világom!

	Ez, nem az Én Magyarországom!

	&nbsp;

	Érd. 2022-08-05

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[téridő]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1497178</link><pubDate>2022-07-01 17:45:56</pubDate><author><![CDATA[istvan]]></author><description><![CDATA[
	Radnai István (1939) költő, író

	11 kötet (versek, novellák, készülő regény)

	A Magyar Írószövetség tagja
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&#8222;&#8230;én petri ferenc.

	Egy ideig vendég leszek még múltotokban,

	miközben mindörökre ott ülök

	az első iskolapadomként szolgáló

	deszkasámlimon.&#8221;

	(Petri Csathó Ferenc: Én, petri ferenc)

	&nbsp;

	a kikötőbakról az utolsó kötél szakad

	elengedem hajómat a múltba 

	papírhajó néhai tehetségem

	nem fog harsány hitére téríteni kor

	&nbsp;

	lakatlan verseimet partra vetem

	az élet érettnek nyilvánít az első

	osztályra vendéghallgató voltam

	hamupipő mellett a múltatokban

	&nbsp;

	konkolyt válogatok te olvasó

	lencse közt a zsírpapíron

	lényemet látod vagyis egy részét

	tovább keverd a rántást közömbösen

	&nbsp;

	rajtam már nem fog a rontás

	amióta a szél lovai tőletek elragadtak

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Földes úr, s a jobbágy]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1496624</link><pubDate>2022-05-08 21:07:02</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Szép lassan megy a hintó,

	szép lassan baktat a két ló.

	Földesúr látja, 

	hogy a paraszt a hintó mellett lehajtott fejjel baktat.

	&nbsp;

	Állj!

	Szól a Földesúr kocsisának.

	Megáll a hintó.

	Mond paraszt mi a gondod,

	ma jókedvem van, 

	segítek ha, akarok!

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Uram!

	Szól a jobbágy Földesurához.

	&nbsp;

	Mit akarsz, paraszt!

	Egy darabka földet, hogy vessek búzát,

	hogy majd learassam, s abból

	süssek gyermekeimnek kenyeret.

	&nbsp;

	Egy, kis birtokot

	hogy szabad föld legyen,

	ahol csak mi mehetünk,

	mert mi senkinek rosszat nem tettünk.

	&nbsp;

	Egy, kis vályogot,

	hogy házat építsek, családomnak,

	hogy ne ázzunk, s ne meleg

	legyen fedél fejünk felett.

	&nbsp;

	Egy kicsi malackát,

	hogy felneveljem,

	legyen zsír, kolbász, tepertő

	ami télen elegendő.

	&nbsp;

	Egy, kicsi ökröt,

	hogy segítsen mikor szántom e földet,

	s, mikor a tehet cipelem.

	&nbsp;

	&nbsp;

	Kiszól a földesúr.

	&nbsp;

	Te, paraszt, nem lesz ez sok!

	Ha, te ennyit kérsz, más többet kérhet,

	akkor vagyonom csődbe mehet.

	Lakj ahol vagy,

	na, jó adok búzát, meg malackát.

	A többit old meg.

	De, ne lopj!

	Mert akkor karóba húzatlak,

	&nbsp;

	De, uram!

	Földem sziklás, nem terem meg semmi,

	és itt élni nem tud senki, csak mi.

	Művelni nem tudom, ha adsz malackát

	etetni nem tudom.

	&nbsp;

	Ez, már a te bajod.

	&nbsp;

	Földesúr ellátta jobbágyát egy kis alamizsnával,

	s buzdította szép szavakkal.

	&nbsp;

	Hajtó, hajts tovább, nem érek rá,

	hisz Báró megkért, hogy ma nála legyek,

	vadászatra hívott, hogy lenyilazzuk a nagy vadat,

	amiből készül majd sok finom falat.

	S, múlatunk egész éjjel át,

	ünnepeljük a vadászat, minden pillanatát.

	Hajts, hogy mindenki előtt odaérjünk.

	S, mi legyünk az elsők.

	&nbsp;

	Jobbágy a hintó után néz.

	Két kezét szét tárja, fellegekre néz,

	e szavakat mondja:

	&nbsp;

	Istenem, hát ezt adtad nekünk,

	ők jóban turkálnak, mi meg szenvedünk.

	Lehajtja kezeit, amit kapott az is elgurult,

	előre tekint, hintó után csak a port látszik.

	&nbsp;

	Paraszt lassan baktat tovább.

	Közben mondja:

	Látod Istenem, ember kér amit kapott az is elgurult.

	Szegénynek születtem,

	szegény vagyok, vagyonom nincsen.

	&nbsp;

	Hát ennyit ér az életem.

	&nbsp;

	Érd.&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hiányzol]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1496401</link><pubDate>2022-05-01 06:25:56</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Sajnos már nem vagy köztünk.

	&nbsp;

	Mikor Rád gondolok sok minden eszembe jut.

	&nbsp;

	A sok fél törött fakanál, ami rajtam tört el.

	Megérdemeltem, akkor fájt, de biztos, hogy kellett.

	Ma, már nem vitatom.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Hiányzol.

	&nbsp;

	Hiányzik a szerető gyengéd kezed,

	a néha szigorú, néha kedves mosolyod,

	a nevetésed, örömöt, sírásod,

	hiányzik a ölelésed, s a lényed.

	&nbsp;

	Bármilyen voltál, hiányzol nekem.

	&nbsp;

	Köszönöm, hogy felneveltél Édesanyám.

	&nbsp;

	Érd. 2022-05-01
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Érzés]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1496400</link><pubDate>2022-05-01 06:25:25</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	Minden testrészemmel, érzem, mikor jössz felém.

	Szerelemre csillogó szemeid elárulják.

	Mosolyod, még ezt fokozzák.

	
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Érezlek.

	
	&nbsp;

	Mint egy Mama, mikor gyermekét kezébe tartja.

	Közelebb jössz, egyre közelebb.

	Tapintásod menybeli, fellegekbe járok.

	Szemeiddel szinte hívsz,

	S követlek, beljebb, egyre beljebb.

	Ott állsz előttem, karjaid átölelnek.

	
	&nbsp;

	Jobban érezlek.

	
	&nbsp;

	Szép, s gyönyörű vagy.

	Legszebb, akit látok.

	Testünk szerelemre készül.

	Egyre jobban érezlek.

	Kívánsz, s megyek beljebb.

	Egyre beljebb, s beljebb.

	Testünk egybe forrt,

	s vágyunk teljesült.

	
	&nbsp;

	Szeretlek.

	
	&nbsp;

	Érd.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szeretnék Veled]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1495724</link><pubDate>2022-03-31 15:38:30</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Még szeretnék Veled hosszan sétálni,

	hegyekben a fák közt bandukolni,

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	kéz a kézben városokat megtekinteni,

	vízpart mellett ülve elgondolkodni, 

	hogy csodás az élet.

	&nbsp;

	Szeretnék Veled, újra sétálni,

	tinédzser korra emlékezni,

	zenét hallgatni,

	zene hullámzására táncot lejteni.

	&nbsp;

	De, legfőbb képen 

	szeretnék Veled 

	&nbsp;

	BOLDOGSÁGBAN élni.

	&nbsp;

	Érd. 2022-03-31

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Veled akarok...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1495374</link><pubDate>2022-02-28 17:33:46</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Veled akarok élni,

	&nbsp;

	veled akarok egy estét eltölteni,

	&nbsp;

	veled akarok házat építeni, 

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	veled akarok földet művelni,

	&nbsp;

	veled akarok megöregedni,

	&nbsp;

	veled akarok unokákat nevelni,

	&nbsp;

	s végül

	&nbsp;

	Veled akarok e Szent Hazában szabadon élni!

	&nbsp;

	Érd. 2022-02-28
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Úgy...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1495066</link><pubDate>2022-02-03 14:34:37</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
		Úgy találkoznék Veled,


	
		de nem lehet.
	
		Vannak korlátok,
	
		elvárások, s vonzások.


	
		De, akkor is úgy találkoznék Veled,
	
		hogy életben lássalak Téged.
	
		&nbsp;


	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
		&nbsp;


	
		De, akkor is úgy találkoznék Veled,
	
		hogy életben lássalak Téged.
	
		Megismerjelek,
	
		s meg köszönjem,
	
		hogy itt, most Veled lehetek.


	
		Bár, már ismerlek,
	
		egy képet nézek,
	
		amin rajta vagy.
	
		De, messze vagy.


	
		DE, akkor is
	
		úgy találkoznék Veled,
	
		hogy megismerjelek.


	
		Érd. 2021-02-01.


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vízcsepp]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494982</link><pubDate>2022-01-27 04:51:16</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	
	Egy vízcsepp rajtad végig
	csúszik, tetőtől a talpig.
	&nbsp;

	Egy vízcsepp mikor lefekszel,
	visszacsúszik.
	&nbsp;

	&nbsp;

	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Soha nem hagyja el a szép testet,,

	lassan selymesen érinti, minden részed.
	&nbsp;

	Ezt már alig érzed,
	s kéred, hogy csússzon beljebb, és beljebb,
	jobban izgassa fel &#8211; e szép testet.
	&nbsp;

	Egy vízcsepp, ami Téged ér.

	Beljebb, s beljebb.

	Izgatja a finom testet.

	&nbsp;

	Buda-Tétény.&nbsp;
	
	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Megmutatta]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494904</link><pubDate>2022-01-22 12:17:50</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Este volt,

	késő este, megmutatta magát.

	Télanyó megrázta párnáját.

	Fehér lett a táj.

	&nbsp;

	Télanyó megmutatta magát

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Hajnalra kis fagy is előkerült,

	Télanyó kicsit örült,

	hogy megint fehér a táj.

	&nbsp;

	Így szép a természet,

	mikor télen egy kis fagy, és hó jelenik meg.

	&nbsp;

	Nappal a Nap is fitogtatja erejét,

	világosítja, a fehér havat,

	s kissé latyakossá teszi az utat.

	&nbsp;

	Estére vissza jön a fagy,

	ami embereknek munkát ad.

	Hogy ne csússzon az út,

	fűrészporral leszórja, de ez már a múlt.

	&nbsp;

	Mert Télanyó megmutatja magát,

	ismét megrázza a párnáját,

	s újra fehér lesz a táj.

	&nbsp;

	Mert Télanyó megmutatja magát.

	&nbsp;

	Érd. 2022-01-22

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kendő]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494891</link><pubDate>2022-01-20 19:33:30</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	Szemét kendőjével takarja, kezét kinyújtja,

	s nem tudja, hogy ki áll előtte, egy lépést tesz előre.

	Kezét nyújtja, valaki testét simogatja.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	De, nem tudja, hogy ki áll előtte, 

	testét érzékeli, és egy ponton a testét felismeri.

	Fejkendőjét most már leveheti.

	Hisz, szerelmét így már felismeri.

	Igen. 

	Ő.

	Ő, aki Kegyedet nagyon szereti.

	Így, Kegyedet megkapja, 

	s cserébe szerelmét oda adja.

	Érd.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Megfigyelt személy]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494890</link><pubDate>2022-01-20 19:33:11</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	Teljesen nyugodtan kelt, pontosan 3 óra 45 perckor. Általában ilyentájt szokott kelni, vagy tán egy kicsit később.

	&nbsp;

	Kimegy a WC-re elvégzi szokásos reggeli dolgát, ami aktuális, de azonban macskája vele megy, s nézi, hogy a vízcsapból jó e a víz. Majd a megfigyelt személlyel összedugják a fejüket.

	&nbsp;

	Még csak 4:15 van, de macskákat kiengedi, úgy mond vadászni.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	
		Ismét leül számítógépe elé, s várja a további utasításokat. Megérkeznek, elolvassa, s azok szerint cselekszik.
	
		Megfogja a könyvét, amit nemrég vett, s elkezdi olvasni, nem unaloműzés az olvasás, hanem ismertek megszerzése céljából.
	
		Csöngetnek, kinéz az ablakon, hogy ki zavarja.
	
		&nbsp;
	
		Postás.
	
		&nbsp;
	
		Kilép házából, felveszi a maszkot, postáshoz megy átveszi a küldeményt, ami nevére szól. Beviszi lakásába, kibontja, értelmezi, szöveg, és ábra alapján rakja össze a szerkezetet.


	
		&nbsp;
	
		Megfigyelt személy, órájára pillant, és öltözik.
	
		Lassan komótosan veszi fel a téli ruháját, ami utcai hordásra van kikészítve..
	
		Kilép a kapun, (nem megy gépjárművel), s elvegyül az utcán sétálok között, így nehezedben lehet mozgását megfigyelni. Persze a maszk rajta van, ott is ahol nem kéne hordani


	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Tündérországban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494697</link><pubDate>2022-01-04 05:59:57</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	&nbsp;

	&nbsp;

	Kegyed Tündérországban harmatcseppekkel fürdik.

	Finom testét a masszőrök virágolajjal bekenik,

	hogy a bőre finom, és csillogó legyen.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
	&nbsp;

	&nbsp;

	Dús hajkölteményét árvalányhajjal simogatják,

	közben minden szálát megvizsgálják,

	hogy mindig fényes, és szép legyen.

	Sudár testét pici manók felemelik,

	talaj, és a harmatcseppek közt lebegtetik,

	hogy testét tündér víz ne érje.

	Kellemes dallam harangvirágok játéka.

	Ez, a Tündérország ajándéka. 

	Kegyed e kényeztetést élvezi, ha lehet, többször kéri.

	
	&nbsp;

	Kérését szívesen teljesítik

	de előbb Tündérország Királyával meg beszélik.

	
	&nbsp;

	Érd
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Karácsony!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494526</link><pubDate>2021-12-21 19:47:24</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Szeretettel kívánok Mindenkinek
]]></description><encoded><![CDATA[
	Meghitt, Békés, Karácsonyt!

	Bossányi Kálmán Miklós.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Add át]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494355</link><pubDate>2021-12-10 05:12:43</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	
	&nbsp;

	Hagyd, hogy testedet Napfény érje
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	
	&nbsp;

	Hagyd, hogy

	Ruhád leveheted, élvezd, hogy a sugarak szeretnek.

	Enged, hogy körülvegyen, és finoman felmelegítsen.

	Csak finoman, és lágyan, vigyázz, hogy meg ne sértsen.

	Ad át a testedet a Nap fényének, és élvezd, hogy a sugarak egy Gyönyörű Nőt érintenek.

	Téged.

	Érd.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Várni Rá]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494234</link><pubDate>2021-12-01 20:56:48</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	
	Várni Rá mennyei álom,
	ha meglátom lelkem,
	kitárom.
	Add meg nekem azt,
	a lehetőséged, hogy egyszer
	szorosabban Veled lehessek.
	Picit, turkálnék a hajadba,
	csókjaimmal tennélek tisztába.
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Végig csókolnám a fejedtől,
	a lábad ujjáig,
	elmennék Veled a házadtól az ország határáig,
	s a természet lágy ölében szeretkeznék.
	Ott a múltat, elfelednénk.
	Szeretnélek egyszer magamévá tenni.
	Édes - amit, nyújt nekem, azt élvezni.
	Egyszer eljön, majd az a pillanat,
	hogy ketten lehetünk egy fedél alatt.
	Ott sok minden jóban lesz majd részünk,
	de ott nem figyel a kertészünk.
	Csak ketten leszünk egy szobában,
	és édes perceket az ágyban.
	Ott egymásé lehetünk,
	mint két falat a tálon.
	
	&nbsp;

	Meglátod, hogy az enyém lesz Ő,
	de majd kivárom.
	
	Érd.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Nehéz most...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1494137</link><pubDate>2021-11-23 20:20:11</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Nehéz most megszólalnom,

	mikor jössz felém.

	Hosszú évek teltek el, hogy nem láttalak.

	De, még nekem, ugyan olyan szép vagy.

	Mikor akkor voltál.

	&nbsp;

	Nehéz, most megszólalnom,

	de, picit megváltoztál.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Nem baj.

	Szép vagy.

	Orcád kisimult,

	szemed, még mindig csillog,

	hajad már hullámos,

	derekat,

	derekad nem változott.

	Lábad sem, nagyon szép.

	&nbsp;

	Csodállak, gyönyörű vagy.

	Persze évek teltek el.

	De, csodás vagy.

	&nbsp;

	Rég vártam ezt a pillanatot,

	hogy találkozzunk.

	Felidézzük az elmúlt éveket,

	most ketten vagyunk.

	&nbsp;

	Mosolyod még mindig szép.

	Köszönöm, hogy mellettem vagy.

	&nbsp;

	Érd. 2021-11-23
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[ŐK!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1493871</link><pubDate>2021-11-01 07:05:55</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Ők, akik most fent vannak, ma Rájuk gondolunk.

	Ők, akik most fentről figyelnek minket,

	utunkat követik, s mint Angyalaink velünk vannak.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Ők, bármit teszünk védenek minket, s óvnak.

	Ők, néha jelet küldenek, hogy NE!

	Mi ezt érezzük, s megállunk, s gondolkodunk,

	hogy miért is NE.

	S, eszünkbe jutnak, Ők.

	Kiket soha nem feledünk, mert mindig velünk vannak.

	Bennünk élnek a szívünkben.

	&nbsp;

	Ők, a szeretteink.

	&nbsp;

	Érd. 2021-11-01

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ünnep van.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1492156</link><pubDate>2021-08-20 09:14:18</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Milyen ünnep?

	Legszebb ünnep?

	&nbsp;

	MAGYAR ünnep!

	&nbsp;

	Nagyok, s vadak voltunk,

	hódítottunk,

	miénk volt fél Európa.

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	Tőlünk féltek nyugaton, s keleten.

	Mi voltunk a harcosok,

	de egyszer porul jártunk,

	csatát vesztettünk, s onnét

	elment a dicsőségünk.

	&nbsp;

	De, továbbra is Európát védtük.

	Továbbra is őket védtük.

	Végül behódoltunk.

	&nbsp;

	Szentek lettünk.

	Odalett a vadságunk,

	keresztények lettünk,

	továbbra is Európát védtük.

	&nbsp;

	Államot alapítottunk!

	&nbsp;

	Végül szét szabdaltak,

	de marad egy kis ország

	a legszebb ország

	&nbsp;

	a SZENT MAGYARORSZÁG!

	&nbsp;

	Érd. 2021-08-20.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Édesem]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1490757</link><pubDate>2021-07-09 05:35:16</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	&nbsp;

	&nbsp;

	
	E, szót először Édesanyám mondta nekem,
	mikor karjaimba voltam, s ujját szorítottam.
	
	Édesem.
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
	&nbsp;

	&nbsp;

	
	E szót most Te mondod nekem,
	mikor feléd nyújtom a segítő kezem.
	
	Édesem.
	
	E szót, most Te mondod nekem,
	mikor érzed a feléd sugárzó szeretetem.
	
	Édesem.
	 

	Érd.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Jaj!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1486844</link><pubDate>2021-04-08 20:04:03</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Jaj, mit csinál?

	Leveszem a szemüvegjét,

	hogy lássam szerelemtől izzó szemét.

	Meg érintem, bársonyos bőrét, 

	hogy érezzem az izgalomtól duplán vert kicsi szívét.

	Megfogom, kacsóját, 

	hogy rám figyeljen, és mástól csókot ne kérjen.

	
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	
	&nbsp;

	Jaj, mi csinál?

	Kegyed csak engem nézzen, 

	és magához öleljen, hogy érezze a testem.

	
	&nbsp;

	Ne féljen! 

	Semmit nem csinálok, 

	csak egy csodás Hölgynek szeretetet, és szerelmet nyújtok.

	Pici, aranyos száját, megcsókolom, 

	nyakszirtjét finoman simogatom, 

	hogy azt az érzést érezze, mikor Kegyed a légben lebegne.

	Hagyja, hogy hosszan simogassam, 

	s ha kell, testét ezer csókkal masszírozzam.

	Hosszú, csillogó haját a melléről levegyem, 

	hogy két gyönyörű testrészét kezemmel érintsem.

	Hosszú combját, ölembe helyezzem, 

	testében a lángoló tüzet megfékezzem.

	
	&nbsp;

	Jaj, mit csinál?

	Semmit, csak szeretem.

	
	&nbsp;

	György &#8211; Villa.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szemembe néz, II.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1486264</link><pubDate>2021-03-25 17:59:52</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Szemembe néz, s fogd meg kezem.

	Mondd meg, hogy hiszel bennem?

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Szemembe néz, s fogd a a kezem

	mondd meg, hogy mi bánt téged,

	segítek, csak fogd a kezem,

	s melegítsd szerető szívem.

	&nbsp;

	Szemedbe nézek, 

	s mondom hiszek benned. 

	De. kérlek bocsásd meg ha még szívem kissé hitetlen.

	A sors megtépázott jócskán, 

	de szemedbe nézve. 

	füledbe suttogom bízok benned, 

	s gyengéden kezed megfogom,

	&nbsp;

	mert így is szeretlek.

	&nbsp;

	Érd. 2021-03-25

	&nbsp;

	(E, vers második szakaszát Sinkay Rozi írta.) 

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szemembe néz]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1486263</link><pubDate>2021-03-25 17:27:58</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Szemembe néz, s fogd meg kezem.

	Mondd meg, hogy hiszel bennem?

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Szemembe néz, s fogd a a kezem

	mondd meg, hogy mi bánt téged,

	segítek, csak fogd a kezem,

	s melegítsd szerető szívem.

	&nbsp;

	Érd. 2021-03-25

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hogy mit szeretnék]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1485604</link><pubDate>2021-03-09 08:28:57</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Hogy mit szeretnék?

	&nbsp;

	Kérdet?

	&nbsp;

	Válaszom egyszerű: Téged.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Ki, most előttem állsz, s vársz.

	&nbsp;

	Várod, hogy Hozzád lépjek, 

	&nbsp;

	s szót mondjam néked.

	&nbsp;

	Remélem, hoztam néked Boldogságot, 

	&nbsp;

	s köszönöm e mai napot,

	&nbsp;

	s fogad tőlem e szál virágot!

	&nbsp;

	Boldog Nőnapot!

	&nbsp;

	Érd. 2021-03-08

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Vízcsepp]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1481178</link><pubDate>2020-11-22 13:31:20</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	
	
	Orrodon helyeztem el vízcseppet,
	hagytam, hogy lecsurogjon
	lecsurgott az ajkadon be a gödörbe,
	s onnét kiittam belőle.
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	
	Innét csak egy ugrás volt az ajkad,
	mely most így csókra fakad,
	hosszan, és mélyen csókolóztunk agyunk járt,
	és másra gondoltunk,
	hogy mi lesz most ez után.
	Aggódom Érted "Kis Butám".
	Aggódom, hogy most,
	hogy fogod kiheverni ezt a nehéz időszakot,
	ami most jön a nehéz hónapok,
	Hiszem, és tudom, hogy győzni fogsz,
	habár a játék nem babra megy,
	hidd el ez nem lesz egyszer egy.
	Tudom, hogy így nehéz Neked.
	Aggódom most más nem, tehetek.
	Kivárom a nehéz időszakot,
	s utána Hozzád léphetek.
	Remélem egyre közelebb.
	Búcsúzom Tőled egy kis időre,
	bízom benne, hogy nem örökre.
	
	Érd.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Csendes nap]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1479904</link><pubDate>2020-10-25 11:26:59</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	Vasárnap van.

	Csendes nap.

	Gyere nézzük együtt a mesebeli tájat.

	Esik az eső, kint kissé hideg van.

	Párásodik az ablak, töröld le,

	így látod, most mát kilátsz,

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Távolban egy szarvas tehén, ellik.

	Már is lábra áll a kis borja.

	Muszáj, mert ha nem akkor&#8230;

	Égen seregélyek vannak,

	különböző formát alkotnak.

	Így szállnak, s nem ütköznek,

	mégis együtt vannak, így erősek.

	&nbsp;

	Vasárnap van.

	Csendes e táj.

	Hunyd be szemed.

	Halljad a fák susogását,

	érezd a virágok késő illatát.

	&nbsp;

	Csendes a táj.

	Patak se úgy zubog, mint akkor

	visszafogta magát.

	Nap is régen sütött, sárgulnak a levelek.

	Téli álomra készül a természet.

	&nbsp;

	Csendes volt a nap.

	Csendes volt a táj.

	Nappal láttuk a fák szerteágazó koronáját

	élveztük a természet játékát.

	Esteledik, lámpák fénye messzire látszik.

	Pihenni kellene már.

	&nbsp;

	Feküdj le.

	Hunyd be szemed,

	idézd vissza a nappali természetet.

	Lásd benne az értékeket.

	&nbsp;

	Csendes a táj.

	Nyugovóra tért a határ,

	s vele együtt állatok is alszanak már.

	&nbsp;

	Csendes volt e táj.

	Holnapra vár rá a fénylő Napsugár,

	s akkor újra ébred a táj.

	&nbsp;

	Érd. 2020-10-25

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Láss csodát!]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1474327</link><pubDate>2020-07-07 15:37:27</pubDate><author><![CDATA[kodrane]]></author><description><![CDATA[
	Lád meg a szépet!
]]></description><encoded><![CDATA[
	Ősz fejem lehajtom ráncos, vén kezemre,

	úgy gondolok vissza elmult életemre.

	bizony ne volt könnyű enny évet élni,

	keményen dolgozni, a gondoktól félni.

	&nbsp;

	Mégis úgy gondolom csodás ez az élet,

	csak észre kell venni a sok jót és szépet!

	Ha a kelő nappal kelünk minden reggel,

	megtelik a lelkünk tiszta szeretettel,

	&nbsp;

	Varázslato látni az ég tündöklő kékjét,

	és meglátni benne a jövő reményét.

	Gyönyörködni abban ahogy egy kismadár,

	csemegét csenni a gyümölcsfára száll.

	&nbsp;

	s csodálatos nézni ahogy felszáll a köd,

	a Marosparti fenyők fölött

	és nyomában ragyognak a fények,

	ébrednek bennünk a remények!

	&nbsp;

	Este ha a csllagokat nézed,

	szíved mélyén édes emléket idétel,

	arról, hogy voltak ragyogó szép napok,

	fényes éjszakák és múló bánatok.

	&nbsp;

	Vihar után, ha az ég derül

	az jut eszedbe észrevétlenül,

	hogy a szivárvány maga a csoda,

	a víz és a nap szerelmi mámora!

	&nbsp;

	Nyisd hát ki a szemed, és lásd a csodát,

	ne néd a világ sötét oldalát,

	Éld meg amit adott az élet.

	a szépet, a szépet, a szépet!
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Hidd el...]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1471266</link><pubDate>2020-05-18 17:11:11</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; Hidd.

	Hidd el.

	Hidd el nem.

	Hidd el nem nehéz.

	Hidd el nem nehéz, adni.

	Hidd el nem nehéz, szavalni.

	Hidd el nem nehéz, elfeledni Őket.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Hidd el nem&nbsp;nehéz, nélkülözni a szépet.

	Hidd el nem nehéz, egymásra ujjal mutatni.

	Hidd el nem nehéz, a Nőt ismét megkeresni.

	Hidd el nem nehéz, fiataloknak okosat mondani.

	Hidd el nem nehéz, szép Nőnek szerelmet vallani.

	Hidd el nem nehéz, másnak rossz kedved csinálni.

	Hidd el nem nehéz, szerelmednek szemébe nézni.

	Hidd el nem nehéz, újból, s újból szeretetett adni.

	Hidd el nem nehéz, a hitet, ha kell elhinni.

	Hidd el nem nehéz, a sorokat leírni.

	Hidd el nem nehéz, ezt befejezni.

	Hidd el nem nehéz, olvasni.

	Hidd el nem volt nehéz,

	ezt így simán

	leírni.

	&nbsp;

	Csak

	meg kellet

	alkotni
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Gondolatok]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1469934</link><pubDate>2020-04-27 17:08:56</pubDate><author><![CDATA[kodrane]]></author><description><![CDATA[
	Egxszer, régen
]]></description><encoded><![CDATA[
	Egyszer, régen, sok, sok éve,

	futottam a sors elébe

	a teremtőt arra kértem

	hallgassa meg a kérésem.

	adjon nekünk boldogságot,

	kis hazánknak szabadságot,

	szegény embert sose lássak,

	mindig csak a jóra várjak,

	minden szépre rátaláljak.

	Ám a sorsom nem ezt adta,

	amit kértem megtagadta.

	Kaptam tőle bút, bánatot,

	sok szomorú alázatot.

	Sorba érkeztek a bajok,

	sose múltak el a jajok.

	Amerre én jártam, keltem,

	sok sok szegény embert leltem.

	Gazdag ember én sem voltam,

	a sok év alatt megtanultam,

	milyen nehéz gondban élni,

	még nehezebb néha kérni,

	és ha kapok elfogadni,

	hálás szívvel visszaadni.

	És most itt az élet vége,

	már nem futok a sors elébe,

	nem kérem, hogy sokat adjon,

	csak annyit, hogy megmaradjon,

	amiért a könnyem hullott

	amit mégis megtanított,

	érdemes a jóra várni,

	önmagamban megtalálni.

	2020

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[reggel]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1461690</link><pubDate>2020-01-03 17:05:37</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	Piroslik az ég.

	Vihar lesz.

	Távolban a felhők heves mozgásba kezdenek.

	Vitorlás még a parton dokkol.

	&nbsp;

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	Kis idő múlva kifut a nyílt vízre.

	Magas hullámok dobálják.

	Összeszedi, s nem engedi magát.

	Kis idő után visszatér a kikötőbe.

	&nbsp;

	Most nyugodt.

	Most ő győzőt.

	Legyőzte a heves szelet,

	s a viharos eget.

	&nbsp;

	Érd. 2020-01-03.
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Pár sor.]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1460964</link><pubDate>2019-12-23 18:37:35</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	Kedves István!

	&nbsp;

	Neked és családodnak, kellemes karácsonyi ünnepeket, és&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	eredményekben gazdag boldog újévet kívánok.

	Bossányi Kálmán&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szerelem órája]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1459612</link><pubDate>2019-12-01 17:11:35</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	Lassan,
	&nbsp;

	finoman,&nbsp;csak nyugodtan.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	
	Ne kapkodj.
	&nbsp;

	Ne siesd el, Tied.
	&nbsp;

	Ízlelgesd a perc minden pillanatát.
	&nbsp;

	Élvezd az együttlét ritmusát.
	&nbsp;

	Játssz!
	&nbsp;

	Játssz vele, s vedd fel a szerelem óráját.
	&nbsp;

	Tied, lassan nyugodtan.
	&nbsp;

	Ne kapkodj, csak fokozatosan.
	&nbsp;

	A Tied, csak lassan.
	&nbsp;

	Élj vele.
	&nbsp;

	Fokozatosan, és lassan.
	&nbsp;

	Játssz.

	Élvezd az előtted lévő, bársonyos testet.

	Játssz,

	s élvezd a lassan múló csodás perceket.

	&nbsp;

	S, élvezd, szerelemet.&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[  Léted]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=32669006&amp;postid=1459270</link><pubDate>2019-11-26 05:02:40</pubDate><author><![CDATA[versiro]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	Számomra léted egyet jelent,
	szeretetet, kedvességet, szerelmet.
	
	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	
	Számomra a léted egyet jelent,
	bút, gyötrelmet, keserűséget.
	
	Számomra léted egyet jelent,
	a Nőt, akit szenvedélyesen szeretek.

	&nbsp;
]]></encoded></item></channel></rss>
