2012.01.07. 22:08, orosz95
Az eskü
„Azóta”, teszi a berögzött mozdulatokat.
Minden szilveszter hajnalán.
Felesége alszik. De „ébren”. Bármilyen apró neszre felriad.
„Azóta”.
A gyerekek mély álomban. Szerencsére. Angyali arcukon béke honol.
Lopakodva veszi fel a ruhákat.
Nagykabát, sapka, bakancs, kesztyű.
Minden ruhadarabot úgy ölti magára, mintha az élete függne tőle.
Senkinek sem szabad felébrednie.
Kisomfordál az ajtón, és mint lassított felvételen csukja be maga után.
Elindul.
Ki az utcából.
Lábai magától tudják az irányt.
Hiszen régóta már, ilyenkor megteszik a zarándok utat.
A városban csend honol. Senki sincs az utcákon. Megy. Keze zsebre dugva, feje lehajtva.
A volt iskolája tetejéről, a két bagolyszobor is szomorúan nézi az árnyat, ahogyan az elhalad előttük.
Templom ajtajánál megáll egy pillanatra. Mormolás hallatszik bentről.
„És békességet a világon minden jóakaratú embernek” szűrődik ki.
Egy maroknyi székely, a Magyarok Nagyasszonyához fordul imájukban.
Magukért, a közösségért, a világért.
Mély sóhajjal lépked tovább a férfi.
Végigrobog az alvó kisvároson.
Az órásüzlet kirakatában a ketyegők rendületlenül forgatják az idő kerekét.
Nem állnak meg. A férfi sem.
A folyóhoz ér, át a hídon, keresztül a kihalt házak között, neki a dombtetőnek.
Pillangók jelennek meg. Hófehér apró pillangók.
Mint sűrűbben, és sűrűbben.
A hópelyhek csintalan tánca közepette indul fel a csúcsra.
Hajnalhasadtára ki kell érnie. Muszáj.
És amikor a sötétség uralma foszladozni kezd, ott van.
A férfi. Fent a csúcson. Egyedül.
Alatta a város és környéke. Messze ellát.
Mély levegőt vesz, kitárja két kezét, és beleüvölt az égbe.
„Vagyoooooook!!!!”
„Bármi jöhet, mindig leszeeeeeeeeeeek!!”.
„Mert harcoloooooooooook!!!!!!”
„Nem adom feeeeeeeel!!!!”
„Mert vagyooooooooook!!!!!!”
„Mert még éleeeeeek!!!!!!”
És megtisztulva, elindul lefelé.
Zarándokútja vége felé. Ami egyben az új kezdet is. Egy új év kezdete.
Haza megy. A kis családjához. Az otthonához.
Amiket szíve dobbanásaiból rakott össze.
És akikért, s amiért, minden szilveszter hajnalán megteszi ezt az utat.
„Azóta”
A szerző oldalára.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Ne is add fel soha!
Jó írás! Grat.