Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |

| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|


Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Lelkes Miklós: Szépirodalmi élményeimből (6)2011.11.08. 14:37, lelkes
Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba
Kevés klasszikus vers tetszik egyaránt tanároknak is, diákoknak is. Persze, a tanárok /főleg, ha irodalomtanárok/ ezt nemigen vallhatják be a tanórán, a diákok pedig, akiknek szükségük van a jó jegyekre, ezt még kevésbé tehetik a tanárnak, ezért nálunk, az ötvenes években, sok Ady-rajongó Janus-arcú volt: tanórán mellette rajongott, tízpercben ellene zajongott. Én nem! Én szerettem Ady verseit. Sőt, minden verset szerettem, mint ifjonc költő. Persze, leginkább szerettem azokat a verseket szerettem, amelyek az én verseimnél gyengébbnek sikerültek, de hát ez minden költő gyengéje. Aki mást mond, az vagy hazudik /az irodalomtörténetnek/, - vagy pedig nem költő.
Ady fentebb említett verse a kivételek közé tartozott. Legalábbis annyiban, hogy egyik sora tízpercben is diákkoszorús maradt, sokan ordítozták: "S pusztuljatok bilincses iskolák." Adyt szabad volt szavalni, csak az ordítozás miatt szóltak.
Én nem bántam volna, ha matematikatanár-bilincses iskolám elpusztul, persze, amikor nem vagyok benne. Nehéz volt ugyanis elviselnem, nekem, az irodalom- és történelemsztárnak, azt a megaláztatást, hogy valamiből nem kapok jelest, mármint hogy pontosabban matematikából. Négyest is csak nehezen kaptam, annak ellenére, hogy tudásom még e megvetésre méltó, sivatagszáraz, emberlélektelen tantárgyból is elérte a kettes alát. Akkortájt azonban, az ötvenes években, még nem pusztultak az iskolák, mint manapság, mert sok volt a gyerek, kellett a tanár. Manapság már minden héten eltűnik egy-egy feleslegessé vált iskola, a feleslegessé vált tanárokkal. Szülők tüntetnek, azután tűnhetnek. Így demokratikus a kuss! Változnak az idők, hamarosan bekövetkezik, hogy nem lesz gyerek, nem lesz iskola, nem lesz tanár, nem lesz... No, nem folytatom, mert nem a Hungarian jövőről akarok írni, hanem Ady gyönyörű versével nosztalgiázni.
Ady, amikor ezt a verset írta, már túl volt az érettségin, ámde én, amikor versét tanultam, még innen voltam. Engem nem ijesztett Ady beszámolója, hogy érettségi után "Köröttünk már az Élet csörtetett", mivel engem a matematika-tanárnő csörtetése ijesztgetett, amihez képest az Élet kis vaddisznócska lehetett csupán.
Iskolaszemélyiségijogi okokból nem árulom el tanintézetem nevét, csak annyit: címerében nagy holló volt, csőrében gyűrűvel. Honnan volt a gyűrű, kapta-é vagy lopta tán? Nos, az igazi történelem ismeretében annyit bizonyosra mondhatok, hogy nem kapta, mert ki az a tökkelütött, aki egy hollónak, amelyről közismert, hogy a szintén varjúfélék közé tartozó szarka rokona, csak annál előkelőbb, aranygyűrűt ad?!
Hát, ha valami jól hangzik, akkor, ebből az Ady-versből ez aztán zseniálisan: "Hős harc az Élet és megélni szép, / Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók / Ifjú vitézlők lengeteg szivét." Most, így utólag, persze, eszembe jut, Bandikám, hogy a kohókban olvasztani szoktak, nem pedig edzésre használják, kivéve a hő munkához való hozzáedzést, no de, a költői szabadság, az költői szabadság, és Te még nem olvashattad Osztrovszkij híres munkáját sem, Az acélt megedzik-et, ami az ötvenes években kötelező iskolai tananyag volt, de ma már az antikváriusok kiselejtezett, százforintosan egységáras dombocskájára dobták, - hja, így múlik el a könyvvilág dicsősége!
Hát ez még csak hagyján... Ámde most jön az igazán meglepő, írod: "Ha élet zengi be az iskolát, / Az élet is derűs iskola lesz." Hát ezt meg honnan veszed, Bandikám?! Attól függ: milyen az a bezengett élet... Most is, ugye, bezeng az élet az iskolaablakon az igazgató úr fülébe, oszt' egy hét múlva már iskola se lesz, mert felszámolják. A diák, persze, örül, de csak addig, amíg rá nem jön, hogy ezután minden reggel két órával előbb kell felkelnie, mert a harmadik községbe kell utaznia iskolába. A tanár meg... Nos, relatíve az is örül, - vagy őrül. Választhat.
Hát, Bandikám, Nagy Költő vagy Te, de igazán! Értesz a nagyotmondáshoz... S milyen illedelmes, jól nevelt vagy! "Én iskolám, köszönöm most neked, / Hogy az eljött élet-csaták között / Volt mindig hozzám víg üzeneted." Aztán, mondd csak, mitől tudott Neked iskolád mindig víg üzeneteket küldeni? Nálunk is volt ugyan némi vígság időnként, de miféle vígságot üzenhet idő múltával az a tény, hogy Pisti és Jancsi tízpercben elcsórták és felették Mici lekváros buktáját? Vagy az, hogy Karcsi, Mici lovagja, utána jól megverte Pistit és Jancsit? Az Élet is megette később Mici lekváros buktáját /átvitt értelemben, de valóságosan!/, valamint csörtetése közben hű de megverte Pistit és Jancsit, ám Karcsit sem kímélte! Mi lehet itt a vigasztaló üzenet? Miféle csudabuda-iskolába jártál Te, hogy az folyton-folyvást víg üzeneteket tudott küldeni Neked abban a nagyon-nagyon szomorú korban?! Szerintem magad sem hiszel igazán abban, hogy ezek az üzenetek valóban vígak voltak, hiszen hamarosan bevallod: "Június van s nagyon magam vagyok / S kisértenek élt éltem árnyai / S az elbocsátó iskola-padok."
Látod, engem legalább az iskolapadok nem kísértenek! Én jól bántam velük, rájuk véstem azokat a bonyolult matematikai képleteket, hogy ne unatkozzanak, legyen min tűnődniük, ha én már nem nyomom őket. Te mi rosszat csináltál velük, hogy Nálad kísértettek?!
Ó! Micsoda gesztus! Remek! "S én, vén diák, szívem fölemelem / S így üdvözlöm a mindig újakat: / Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem." No de Bandikám, ha a vers eleje felé szív-kohókról beszéltél, habár, Rád jellemző szerénységgel, nem említetted saját szív-kohód /de én azért értettem a szóból!/, most, így a vers vége felé, nem jó fogdosni a tüzes tárgyat, még ha szív is. Balesetveszélyes! Igaz, az olvasók már nem tudják a vers vége felé, hogy mit írt a Költő a vers eleje felé, klasszikusnál különösen nem, mert annak csudaszépségművétől még az irodalomtörténész is elájul, de azért...
Jól hangzik az is, hogy "Bár zord a harc, megéri a világ..." Így igaz. A világ biztosan megéri, a harcoló meg nem biztosan, hiszen hány harcos elpatkolt, elpatkol /elpatkoltatták, elpatkoltatják/! No meg az ember nem maradhatott abban a világban "nemes, küzdő, szabadlelkű diák." Lásd be, az nem ment, nem megy. Nemes, küzdő, az igen, lehet, - de szabadlelkű is? Diák, persze, az többször is lehet manapság az emberfia, emberlánya, csak a borsos tandíjat kell megfizetnie. Sőt, a tervszerűtlenül korszerű és nagyszerű piacgazdaság többször is diákot csinálhat az emberből, mondjuk, kiderül, hogy már nincs szükség arra a szakmára, erre átképezik, így lesz újra diák, ám addigra már arra a szakmára sincsen szükség, újra átképezik, így lesz harmadszor is diák, negyedszerre viszont már nem kell diákosodnia: eléri a nyugdíjkorhatárt, tehát simán kirúgják. Vagy göcsörtösen rúgják ki. Nem mindegy?!
Hát mit mondjak? Nagy vers az "Üzenet egykori iskolámba", megértem hálád azon vígüzengetős iskola irányában, de én azért örülök, hogy iskolám, a közel öt évtized alatt, nekem semmit sem üzent. Legalább ő nem. Tudod, Bandikám, ugyanakkor ebben a csörtető Életben mindenféle Hivatal, Párt, Intézmény annyi mindent üzent nekem! Üzent a Követelőhivatal /az Adóhivatal, érthető magyar névvel/, az Önmagafelékormányzó-Önkormányzathivatal, a Peckes Police, a Kéregetőkétesalapítványhivatal, a Pártszakadt, a Partszakadt, a Szavazzreánk Mozgalom, a Polgári Valami, az Alpári Lámadalai, a Ninivei Ninini, a Hatizenötnapon Túl Nem Akkor Lefejezem Parancsnokság ... - és folytathatnám.
Ám nem folytatom, mert a végén rám ír az Ombudsman. Szóval, azt üzenem Mélyen Tisztelt Iskoládnak: ha még maradt víg üzenete, küldjön egy-kettőt nekem is. Mostani állapotomban nagyon rám férne! Ámde csak vígat, másféle üzenet nem kell!
Másféle üzenetek a könyökömön jönnek már ki, tele van velük még a szomszédom hócipője is! Úgy vagyok vele, hogy még Kossuth Lajos is, ha még egyszer azt üzeni...
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|

Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2025. Szeptember
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
2024.12.15. 20:08
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
| |
|
|