Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |

| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|


Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Szépirodalmi élményeimből (4)2011.11.06. 18:57, lelkes
Tele van a város akácfavirággal
Szabolcska Mihály: Tele van a város akácfavirággal
Az ötvenes években, mikor a gimnáziumi padokat nyomtam /illetve, matematika órán azok nyomtak engem/, irodalmi tanulmányaink során az Ady-Szabolcska affért is megemlítettük, Szabolcskát elítélően. Én nem elégedtem meg azzal a közönyös, ímmel-ámmal való elítéléssel, amivel osztálytársaim többsége, mert az én irodalmi bíráskodásom magasabb szinten mozgott /Rákosit is elítéltem, persze, dehogy Matyi Bácsira gondolok, az osztályharc akkori vezérére, hanem az úri, reakciós Rákosi Jenőre, Ady fő irodalmi ellenségére!/. Előástam hát Szabolcska versét, amelyben Adyt és követőit megtámadta /és amely utóbbira Ady Üzenet Költőcske Mihálynak című versével válaszolt, közlegénnyé, sőt, obsitossá fokozván le a reakciós irodalom által érdemtelenül tábornokká kinevezettet/.
Engem az afféron kívül más is érdekelt, mint büszke tollforgatót /egyik napilap ekkor már közölte Erdő című költeményem, a realizmus kis gyöngyszemét: valódi erdő volt benne, valódi fákkal, gombákkal, virágokkal!/, nevezetesen az: mitől lesz valaki olyan jelentéktelenecske-költőcske, olyan kispolgárian csacskaversírócska, mint Szabolcska. /Osztályomban érdekesen változgatott a kispolgári nézeteket vallók száma: történelem- és irodalomórán nem volt egy sem, mind elfogyott, óraközi szünetekben viszont a velem vitázók között gomba módra szaporodtak, akkor már nem látták a fától az erdőt!/
Nos, Szabolcska fenti címben említett versét választottam a kispolgáriság tanulmányozására. Sasszememmel rögtön észrevettem, hogy a vers mily szánalmasan apolitikus: költőcskéje múltbeli ábrándozásaihoz, akácfáihoz menekül jelene problémái elől, azaz, még csak nem is menekül, hanem arcátlanul visszasétálgat oda. Arról ír, hogy: „Tele van a város akácfavirággal / Akácfavirágnak édes illatával”, - miközben a város nyilván szociális bajokkal is tele volt, de a kis, gyáva, megalkuvó költőcske ezektől elfordította tekintetét. Egy akácfavirágországban bolyongott „ébren álmodozva”, ahelyett, hogy legalább álmodozva ébredezett volna, ha már ébredésre és mások ébresztésére nem tellett vérszegény politikai vénájából. No és miként ment az akácfák alatt?! Úgy ment, ő maga írja, „mintha minden egy akácfa nékem illatozna”, vagyis gondolatban már kezdte kisajátítani a közösség akácvirágait, ami jellegzetes individualizmus.
Észrevettem ám azt is, hogy e költőcske milyen helytelenül állítja szembe egymással a falut és a várost, és mennyire inkább a falut preferálja a várossal szemben, pedig - ki nem tudja?! - utóbbi munkásosztálya politikailag érettebb a falusi parasztságnál. Úgy érzi, mintha a város faluvá szépülne az akácvirágoktól. Mitől lenne olyan szép a falu? Én akkor már egyszer-kétszer voltam falun, sőt, egy alkalommal tíz percig kapáltam is, no, az annyiban érdekes volt, hogy előbukkantak a földigiliszták, meg egy zsírosan fehérfényű pajor is, utóbbiból lesz idő múltán a cserebogár, persze, csak akkor, ha nem eszi meg őt a vakond már pajorstádiumban. Az a kerekes kút is érdekes, kétségtelen, amikor lekerekezteti az ember a vödröt és a bádogedény nagyot toccsan a vízen, ámde fel is kell ám húzni a telt vödröt, - és mi van, ha egy vödör víz nem elég egy napra?!
A kispolgári költő, mint Szabolcska is, polgárian nagyon füllentős. Írja: „Ráismerek illatáról minden akácunkra.” Lehetséges ez?! Gondoltam: ugyan, ugyan Mihályocska! Ha te illatáról meg tudod különböztetni Akácfa Julist, mondjuk, Akácfa Jánostól, hát megeszem a kalapom, - és inkább télen is hajadonfőtt járok a hajadonokkal!
Felmerül még e versben a költőcske gyermekkori álmának „ezer szép emléke”. Jó emlékszámolók ezek a költőcskék? Tamáskodom! Náluk mindig ezer az emlék és százezer az ábránd. /Még odáig sem jutnak el, ameddig a mai piacgazdaságban a vevőket hülyére vevő kereskedő multik, akik ezer helyett 999-et, százezer helyett 99990-et jelölnek meg árként, így mutogatván nagyon engedményes jó szívüket./
Az utolsó versszakban Szabolcska, sok más kispolgári elődjéhez hasonlóan, emlékezetébe idézi az álomszövőszéket. Ezen szőtte álmát, - de hol van már az, szövőszékestül! „Hol van az a világ, ami akkor állt előttem?” - teszi fel a teátrális kérdést. A nagyközönséges átlagolvasó sem tudja ezt, de ő nem is keresi. Ő minderre csak éljenez, tapsol. Ám az értelmes olvasó is csak néz, néz: hiszen a költőcske semmit sem közölt arról milyen volt ábrándjainak világa! Azt vallja be csupán erről az ábrándvilágról: „Te maradtál csak belőle akácfa virága.”
Hát.. ha csak az maradt meg belőle, akkor /bár nem tudható, hogy eredetileg mi volt benne és miből mennyi/ az, végül, tényleg nem sok! Így sajnáltatja magát, nagy ravaszul, Szabolcska, még az utolsó sorral is hízeleg a nagyérdemű nagyközönségnek, rokonszenvet koldul!
Hanem rosszul is járt ám ez a Szabolcska Mihály, istentelenül, hiába írt olyan istenesen! Nektek, Kedves Költőtársak, elrémisztésül ideírom keserű sorsát: 1. folyton-folyvást ünnepelték /kutyául fárasztó ám az!/, 2.folyton-folyvást kiadták verseit /szintén fárasztó dolog, ehhez előzetesen le kellett írnia azokat/, 3. megzenésítették verseit és ezeket cigánymuzsikáltatták, úrinótáztatták /ki akarná, hogy becses versei dallamosítottan fülbemásszanak, mint azok az undok fülbemászók?/, 4. lehetővé tették utazásait Genfbe és Párizsba /unatkozhatott a hosszú úton, mert az majdnem addig tartott, amíg megy a gőzös Kanizsára, sőt, ha a külföldi gőzös csak félgőzzel megy, akkor picikét esetleg tovább is/, 5. verseit lefordították angolra, németre, franciára, olaszra stb. /márpedig minden fordítás versfelforgatás, igaz, Szabolcska verseinek csekély értékét ez talán nem tudta tovább csökkenteni/, 6. a költőcskét kis falujából elrabolták, erőszakkal felhozták Budapestre, mindenféle előkelő irodalmi társaságok tagjukká választották, a Magyar Tudományos Akadémia jól fizetett állást adott neki /kiszakították szegényt akácvirágos falujából, otthoni gyökereiből, ahol békésen öntözgethette volna a virágokat, és a kutya sem törődött volna vele, vagy, legfeljebb, csak a kutya/, 7. Ady Endre /a megtámadott/ híressé tette, utóbbiban Karinthy is segített, ő ugyan megtámadás nélkül /milyen megalázó hírnevet elfogadni a megtámadott kezéből-tollából!/.
No, szóval ilyen veszedelmes a nagyközönség kispolgári rokonszenve, vontam le a konzekvenciát már akkor, az ötvenes években, - igazi Költő messzire elkerüli azt! Óvakodni kell tőle!
Véleményem Szabolcska /Költőcske/ Mihály említett verséről alapvetően mind a mai napig nem változott /a nagyérdemű nagyközönségről pedig még kevésbé!/. Ám, amikor néhány szépirodalmi lapban azt a jó néhány, bonyolult kifejezésekkel agyonspékelt, ég magas színvonalú verset olvasom, melyek csúcsán a Költő saját lábai között kinyújtott kezével akarja megvakarni saját köldökét, annyit azért, kénytelen-kelletlen, meg kell jegyeznem: utóbbiaknál üdvös volna, ha szerzőjük egy-két lépést tenne visszafelé, Szabolcska egyszerűség-kultusza felé. No, csak egy-két lépést! Az a túlontúl nagy modernség, ami manapság egyre divatosabb, ugyanis könnyen visszazuhanhat Szabolcska egyszerűség-kultuszának szakadékába: egyszerűen érthetetlenné válhat.
Annyi bizonyos: akácvirágokról, itt, a fővárosban, ti már nem fogtok ilyen limonádéverset írni, Költőtársak.. Ez a veszély nem fenyeget. Ma már mással van tele ez a város.. Meg legtöbbünknek a hócipője is, télen-nyáron egyaránt..
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|

Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2025. Szeptember
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
| | |
|
2024.12.15. 20:08
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
| |
|
|