Miután sikerült, elkerülni az olasz rendőrség embereit, és Ricco embereit is, így megmenekültek, és életük nem volt már veszélybe. 

  Pescara helyett, Anconába mentek, hogy még jobban elkerüljék a veszélyt. Óvatosnak kellett lenniük, és figyelni mindent, mert Pescanából úgy mentek Jánosék, hogy a part menti városokon keresztül érték el Anconát. Az út hosszú volt, és fárasztó. Nem tudták, hogy ide is kiér Sandors keze vagy nem. Terni körzetét, már elhagyták, gyakorlatilag már nem, de min ismerték a Pincért, és annak gyors kocsiját nem igen tudtak mit csinálni, csak nappal valahová meghúzódni, és éjjel tovább menni. Még így is fent állt a veszély, hogy bele ütköznek egy ismeretlen ismerősbe.

Ezért a nappali órákban a kikötővárosba mentek sétálni, mint turisták. Vera, Karival, és Bea, Jánossal. A készletüket is felhasználták, a fiúk /ragasztottak álszakált, vagy áll bajuszt/, a lányok pedig úgy próbálták álcázni magukat, hogy parókát tettek fel az eredeti hajúkra.  BNW-én pedig rendszámot cseréltek.

Anconába érve kiderült, hogy másnap kettő órakor megy a hajó a Horvátországi Rad kikötőjébe. Nem volt mit tenni megvették a jegyeket.

Már nagyon éhesek voltak Jánosék. Valahol meg kellet ebédelniük. Izgatottak voltak, kissé féltek nehogy felismerjék Őket, hiába volt rajtuk „segédeszköz”, hogy álcázzák magukat, de bizonyos jelek mégis rajtuk voltak.

Egy belvárosi étteremben megebédeltek, kicsit sétáltak, mint turisták, nézegették a látványosságokat. Estét egy közeli Motelban töltötték, persze kiscsomagokkal szállásolták be magukat északára. A pénzt elfelezték, gondolva arra, hogy ha valamelyiküket baj érné, akkor a másik párosnál legyen a fele összeg. Legalább az maradjon meg. Vera, és Bea így gondolkodott, a fiúk elfogadták.

Éjszakát, mind a két pár együtt el jól töltötte.

Bea beváltotta az ígéretét, amit Janinak tett. Károly egyre szerelmesebben szerelmeskedet Verával. Imádta a tetkoit végig csókolni.  A két pár reggel a szobájukból kilépve mosolyogva üdvözölték egymást. Miután leadták a kulcsokat

És mosolyogva távoztak a Motelből,  levették az álcákat /a bajuszokat, és a parókákat/, majd lementek a kikötőbe szétnézni. Látták, hogy hogyan dokkolják a kocsikat. Bea felmérte a személyzetet, Vera a dokkolást nézte.

Kari, és János pedig az oda vezető utat térképezte fel, mindent megnéztek, sőt olyan részeket, ami számukra gyanús volt videóra vették, mint turisták. E felvételeket egy parkban nézték meg, és elemezték ki, hogy hol kell vigyázni, és hol lehetnek azok a pontok, amik számukra veszélyt rejthetnek. Erre a kikötőbe vezető úton jobban kell figyelniük.  Lassan visszamentek a kocsihoz, beültek, most Károly vezetet, János volt mellette, a két leány a hátsó ülésen foglalt helyet. Kressz szabályait betartva mentek a város közepéről le a kikötőbe. Tizenhárom óra ötven perc volt, mikor sorban álltak a komp előtt. Komp szép lassan és folyamatosan nyelte el a kocsikat a gyomrába. Mikor Károly észrevette, a kék villogót, és figyelmes lett a szirénahangra. Rendőr, és mentőkocsi közeledett a komphoz. A mentősök bementek a komp belsejébe az egyik rendőrrel, de két rendőr kint marad szárazföldön.  Addig leállították a dokkolást. Kettő óra tizenöt perckor kijött a rendőr, és valamit mondott a kint lévő rendőr hadnagynak. Rendőrök a kocsikhoz mentek, és elkezdték az igazoltatást. BNW hatodik kocsi volt.

-  Most mi lesz? – szólalt meg Bea.

-   Nyugi, viselkedj természetesen. – válaszolt Kari.

Mire ezt kimondta, már a rendőr hadnagy hozzájuk ért. Benézet a kocsiba, és mosolygott. Megismerte Veráékat.

-   Ciao! (Jó napot!) – köszönt a hadnagy.
-   Sulla via del ritorno, si è conclusa una vacanza?
    (Haza felé, véget ért a nyaralás?)

-   Sì. (Igen.) – felelte Vera.

-   Poi il buon senso. (További jó utat). – Tisztelget a hadnagy.

Vera, mosolygott, és fejbólintással köszönte meg a hadnagynak a kedvességét. Hadnagy intett a kompnál lévő társának, hogy a BNWét engedjék dokkolni.

Így Kariék az igazoltatást megúszták, és a komp elnyelte a BNW-ét. Komp kürtje megszólalt, hogy befejezték a dokkolást, hátsó felhajtó, felemelkedet, rögzítették, komp kétszer kürtölt még, jelezte, hogy útnak indultak Horvátország felé, Rad kötőjébe.