2011.02.18. 08:03, ariadne
Cserébe egy mosolyért....
(Regényrészlet)
A férfiak nőznek, a nők hímeznek
Az utóbbi években áttörő tudományos felfedezéseket tettem a pasizás terén. A logika törvényei nyilvánvalóan e problémakörhöz nem alkalmazhatók, ezért megfogalmaztam az első aranyszabályt:
Minél többet költesz műkörömre, szoláriumra, és szívdöglesztő cuccokra, annál nagyobb csődöt mondasz a magánéletedben.
Bizonyítékul megfigyelhető, hogy a nem éppen tortadísz csajok viszik az oltár elé a legjobb pasikat.
Második aranyszabály: Sose mutasd okosnak magadat. A férfiak imádják a "szőke nőket", légy a szíved mélyéről előbújó kislány, és titkold el, ha netán akad egy kis sütnivalód.
A gondolkodás a férfiak privilégiuma.
Harmadik aranyszabály: A magány messziről bűzlik, minél magányosabb vagy, annál magányosabb leszel.
Hidd el, hogy nem is vagy az.
Negyedik aranyszabály: Sose foglalkozz azzal, mit gondolnak a pasik rólad, mert el vannak foglalva azzal, hogy te mit gondolsz őróluk.
Ötödik aranyszabály: Ne szemezz senkivel. Hagyd, hogy ő vegyen észre. A figyelemfelkeltés egyik jól bevált módszere, ha a háta mögött nekiállsz valamit keresgélni a pulton, és közben a feje a melleid közé szorul.
Maradj visszafogott. Véletlenül nézz rá, mosolyogj kedvesen, és nézelődj tovább.
Tudományos megfigyeléseim eredménye, hogy a férfiak mielőtt a tettek mezejére lépnek, biztatóan megsimogatják a saját fejüket.
Engedd a fiúkat hódítani. A lelke mélyén minden férfi ártatlan kisfiú.
Hatodik aranyszabály: Higgy nekik! A férfiak sohasem hazudnak. Minden szavukat maguk is elhiszik, ezért olyan hitelesek. Az sem véletlen, hogy nagy mesemondók mind férfiak voltak.
Hetedik aranyszabály: az örök közhely, minden férfi egyforma.
Hiába, Isten azért teremtette elsőnek a férfit, mert kellett egy piszkozat, mielőtt teremtene valami tökéleteset.
Itt vagyok például én. Isten szépérzékének legfőbb bizonyítéka, keresve se találnék magamban hibát, huszonhatodik éve amortizálódom, igaz a biológiai életkorom ennél jóval kevesebb, és még mindig nem találtam meg az igazit. A herceget fehér lovon már egy ideje nem is várom.
A lóval már találkoztam. Újabban külön járnak. Lehet, hogy a herceggel már nincs is jóban?
Újabban az öregedés egyértelmű jelei kezdenek mutatkozni rajtam.
Te jó ég! Kezdek igényes lenni!
Reggel, ha a tükörbe nézek, egy álmos szingli néz vissza rám, vicsorog, és a fogkrémtől habzik a szája.
Ez lennék én. Egész nap mást sem csinálok, csak önmegvalósítok.
Egy kissé unom már...
Ki kellene próbálnom egy új frizurát. Mondjuk, az egyik kezemmel belenyúlnék a konnektorba, a másikkal meg fújnám a hajlakkot... valamit tennem kéne már, hogy észrevegyenek!
Vagy feltalálhatnék valami igazán korszakalkotót. Például a foszforeszkáló kutyatápot, amitől világítana a sötétben a kutyagumi.
És lőn világosság!
Soha többé nem lenne éjszaka, fényárban úsznának a közterületek. Javulna a közbiztonság és a kutyák is előléphetnének az előkelőnek számító haszonállat kategóriába, hiszen az egyetlen dolog, amihez igazán értenek.
Arról nem is beszélve, ha világítana, nem lépnék bele.
Energiatakarékosság, környezetvédelem, na és ilyen villanyszámlák!
" Tiszta cipőben Európában!"- hirdetné a szlogen.
Lapozom az újságot.
Állítólag ma Magyarországon 500 000 nő marad társ nélkül. Szinte látom magamat hetvenéves szingliként, megrogyva bár, de törve nem, büszkén lobogtatva a szabadság zászlaját:
-Nézzetek rám, én nem mostam ki soha egy gatyát!
De ez csak statisztika, vigasztalom magam.
A nyolcvanéves Pista bácsi, és az egyéves Pistike is, statisztikailag a legjobb korban van.
De akkor hogy is van ez?
Ennyi nő marad pasi nélkül?
Szerintem a dolog vetésforgóban működik. Ez a természet körforgása. Amíg egy nő facér, mások szeretik a régi pasiját, aztán azok is ejtik, némelyek meg nem is akarnak egyet se soha többet.
Nekem úgy tűnik, rengeteg tökéletes férfi létezik, mindegyiknek csak egy baja van, de az éppen elég.
Van aki igényes, és mindennap tiszta gatyát húz
Vasárnap már hét van rajta.
Vannak nősek inkognitóban, és van, aki alkoholista, vagy szerzetesnek készül, és van, aki forrón szereti.
Megannyi apró kis szépséghiba.
A legtöbbször csak egy a gond, az hogy rám se néz.
De mi van, ha megtalálom az igazit? Néhány év múlva lehet, hogy kiismerem...
De még fiatal vagyok, ráérek. Előttem az élet.
Tapasztalt vagyok, tanultam a hibáimból. Most már meg tudom ismételni őket.
Újabban sokat gondolkodom a jövőről. Unalmamban az apróhirdetéseket olvasgatom.
"Kellemes beszédhangú hölgyeket keresünk kreatív munkára."
Most éppen nekilódult a fantáziám. Elhelyezkednék valami meredek szakmában, az én írói vénámmal! Írhatnék könyvet a női szerepekről!
Mi lehet ez?
-Jó napot kívánok Szabó Zsanett vagyok, az újságban megjelent álláshirdetés felől szeretnék bővebb...
-Szextelefon.
-Szextelefon?!
-Hm.
-Kimagasló kereseti lehetőség hölgyem. Ön itt ül egy kényelmes relax-fotelben és felveszi a telefonokat. Havi 250 000.
-Havi?
-Jól értette.
-És mennyire erotikus ez a munka...
-Erotikáról beszélgetnek. Ennyi. A telefonpartnerrel találkozni, megismerkedni, az iroda címét kiadni tilos.
-Hm. Ez jól hangzik.
-Állandó éjszaka.
-Igen...-nyögtem ki.- Érdekelne, de miként kell egy ilyen állást megpályázni, ha...
-Nézze, ma bejön az irodámba, és eljátsszuk a szituációt. Aztán döntök. Vagy igen, vagy nem. Nem ígérek semmit. Készüljön föl. Valami kemény szöveget várok.
Érdekes kihívás, érdekel.
Majd átcímkézem az életrajzomban. Mondjuk így hívom majd: oknyomozó riport, vagy adatgyűjtés az emlékirataimhoz.
-Igen... oké. Viszlát...
Vajon miért van az, hogy a hülye ötletek valósulnak meg a leggyorsabban?
Joviális ötvenes, tekintélyes pocakkal. A neve Gyula, szólítsam Gyulának csak így egyszerűen.
Terebélyes fotelban terpeszt, szakavatott szemmel végigmér, kinéz-e belőlem annyi szinkront, amennyi e nagyszabású produkcióhoz elegendő.
Lányos zavar kerít hatalmába.
-Nos.- hátradől a székében és élvezi a helyzetet.
-Én most felhívom önt telefonon.
-Halló! Kábítson el.
Eszembe jut kedvenc gyerekkori olvasmányom a Piroska és a farkas. Mindig könnyen tudtam Piroskával azonosulni. Pirulok éppen.
Vagy ez már a rettegett hőhullám előszele? Reméljük ez a Gyula eléggé pirimániás...
-Te vagy az Gyula...? -búgom csábosan.- meséld el a te kis cicádnak, hogy mi van rajtad...
- Boxer gatya. -közli Gyula szkeptikusan.
Képzelem, olyan kis Micimackós, Malackás...
-Rajtam...- suttogtam elfúló hangon... fekete csipkemelltartó...
Látszólag mindez hidegen hagyja Gyulát. Elvégre minden kirakatban látni ilyesmit.
-Gyere, szeress te kis bika! -fakad ki belőlem a kínkeservesen a szenvedély.
Úgy tűnik, mellétrafáltam, Gyula a bal szemöldökét magasra húzza, és kérdően rám néz.
Arcvonásai fagyosnak tűnnek, mint aki megmerevedett a visszatartott röhögéstől. Pocakján finoman végighullámzik a jókedv.
-Egész éjjel rólad fantáziáltam, szeretnéd, hogy elmeséljem...-suttogom remegő hangon.
-Akarom...-búgja a Gyula, valószínűleg engem parodizálva.
Na jól van, dühödök fel cinikus vigyorán, úgyis régóta szeretnék már egy jó nagyot káromkodni.
Sok mindent mondtam neki.
A végén már nehéz lett volna eldönteni ki a Piroska és ki a farkas.
Végül eszembe jutott azt is megemlíteni, milyen régóta kínoz egy régi és beteljesületlen kívánság, ami olyan meredek, hogy el sem merem mondani
Gyula lángra gyúlt a kíváncsiságtól.
Nem mondom el, pironkodtam, csak ha azonnal teljesíti.
De akkor sem.
A múltkor, amikor megkértem rá egy férfit, felháborodottan elmenekült. Pedig az szerelem volt.
Hát a Gyula azonnal teljesítette volna. Majdnem meghalt a kíváncsiságtól.
Furcsa, de ez mindig, minden férfinál bejön.
Ki kellene már végre találnom valami különleges szexuális kívánságot. De talán így a legizgalmasabb a titok. Ha senki sem tudja, még én sem.
-Gyula...- suttogom párás tekintettel. -Én most hazamegyek, hívjon, ha felvesz! Gyula szemei hatalmasra nyílnak, újra szemügyre vesz, de már egy kicsit másként. Elneveti magát.
-Ez bejött magának Zsanett. Fel van véve.
Folytatása következik.
:)) Köszi, hogy olvastátok, szeretném megszondáztatni kicsit a regényem elejét, tetszik-e valakinek, mivel lassan befejezem.
ölellek titeket:ariadne :)