Az időjárás, már őszi képét mutatta, szeptember közepe volt, ilyenkor már hamar kezd szürkülni, sötétedni, még az idővel is játszani kellett.

Elindultak, János felhívta a vezető gépkocsit, hogy úgy hajtsanak, hogy a KRESZ szabályait betartsák. Nem szeretnének sűrűn a rendőrséggel találkozni. Vera, tájékoztatta Jánost, hogy értette, és ha lehet, akkor elkerülik a szervet.

Gödöllő felé tartottak, és már egy rendőr leintette Veráékat. Jánosékat tovább engedte. Kari a következő parkolóban, ami egy kilométer távolságra volt a leintés helyétől beálltak. Várták a BNW-ét. Meg, is érkezett öt percen belül. Vera elmesélte, hogy semmi nem volt, közúti ellenőrzést tartottak, a kocsi átnézték, de semmit sem találtak. Jó tempóban haladtak. Mivel sem Károly, sem János nem ismerte, így a Budapesten az egyik lehajtónál eltévedtek. Ők nem Székesfehérvár felé, hanem Tata felé vették az irányt. A kísérőkocsi, az jó irányba haladt. Bea, azonnal telefonált Jánosnak hogy rossz irányba mennek. János, jól leszidta Karit, hogy miért nem figyeli az útirányt mutató táblákat. Most, Beáéknak jók sok időt várniuk kellett a „Bútorszállítóra”.  Egy kis kitérő után, visszataláltak a helyes útra, és jó irányba mentek Karcsiék. A két lány már messziről látta, hogy a Peugeot vezető Károlyon valami nem stimmel. Már lehetett látni Karin, hogy már fárad.

-         Itt várunk Titeket, mondta Bea a parkolóban.

-         Jó, rendben. 

-         Oké, akkor kicsit pihenünk.

Amikor a kocsi beállt a parkolóba, akkor Bea odament, és beszélgetést kezdeményezett Károllyal. (Bea, mielőtt belépett a kommandósokhoz, az egészségügyben dolgozott, mint orvos) Így próbálta felmérni az állapotát Karcsinak.

János, és Vera közben bementek a parkolóban lévő „Pihenj meg itt” nevű fogadóba, leültek az asztalhoz, és rendeltek egy négyszemélyes tálat.

Bea, mint orvos megállapította, hogy Károlynak a túl sok hírtelen beadott „gyógyszer” nem tesz jót, így kis pihenőre kell kényszeríteni a pacienst. Tudta, hogy a „gyógyszer” elvonás mivel jár.

Bea, és Károly is bementek a fogadóba, leültek Jánosékhoz, és elfogyasztották a kirendelt ételt.  Miután kijöttek a fogadóból, Vera, és Kari a kocsikhoz mentek, Kari mindjárt a volán mögé ült. Bea félre hívta János.

-         János, gyere velem, szeretnék beszélni Veled. Van egy kis probléma Károllyal.

-          Beszélgettem vele, és felmértem, hogy e perctől kezdve, agyon vigyázni kell Vele, mert nem stabil az állapota, ahogy Te is mondtad, és nem vagytok biztonságban, ha továbbra is Ő vezet.

-         Jó, de mivel lehet Őt erről leállítani.

Bea, oda ment a BNW-hez, kinyitotta az első ajtót, és oldalzsebből elő vett egy fél literes Colás flakont.

-         Ezt itasd meg Vele.

-         Mi ez? – kérdi János.

-         Tea.

-         Jó, azt látom, de miből van?

-         Ne aggódj, nem lesz semmi baja. A tea keverék kankalin gyökért tartalmaz, mely émelygéshez vezet. Ez elég ahhoz, hogy tovább ne vezessen. 

-         Oké, Te orvos vagy, ebből nem lesz semmi baja?

-         Nyugi, nem, ezt megissza, Olaszországban már vezethet. Addig pihen, egy kicsit, különben tönkremegy, vagy beáll a halál. Azt, Te sem szeretnéd János.

-         Nem.

János, a kocsijukhoz ment, Károly kezébe adta, a flakont, és utasította, hogy igyon belőle. Károly megitta a fél üveg teát, majd indította a motort, és elindultak.

-         Nézd, bolond ez, mit csinál! Tönkre akarja tenni magukat! Ha bajt tesznek magukba, ki a jó isten fogja megmagyarázni ezt, hogy nincs a kezem benne. Bolond ez a János! – üvölt a BNW-ben vezetés közben Bea.

-         Ne üvölts már, a fenébe is. Ha pipa vagy Jánosra, akkor előzd meg, de ne kiabálj a fülembe, mert megsüketülők. – mondta Vera.

-         Bocsánat!

Bea úgy, is tett. Előzésre készült, de mire előzött volna, Károly, már a másik oldalra tekerte a kormányt.

Vera, felhívta Jánost, és adta ki az utasítást, hogy álljanak le a leállósávba, és cseréljenek helyett. Valahogy ez a művelet sikerült. Károlyjék, a leállósávra hajtottak.

Beáék, a kocsi elé hajtottak végre. Bea, segített átültetni Károlyt a másik ülésre, bekötötték a biztonsági övvel. János vezette a kocsit, és a konvoj végre elindult a cél állomás felé.