2011.01.07. 13:37, S. Szabó István
- Na vigyázzá’ má’ – esett neki a söntésbe belépő fiatalembernek a svájcisapkás, részeg fickó. – Nem látod, hogy jövök…!.... Megyek…. hukk.
A fiú eltolta magától, és hunyorogva nézet szét a dohányfüstös, zajos helységben.
- Na mi van Miska! Hazajöttél? – kiáltott neki a kocsmáros, és intett, hogy jöjjön közelebb.
- Feri bátyám! – szólt a fiú a pultnak támaszkodva. – Nem látta az öreg Sibriket?
- Itten van valahol! - nézett körül a kocsmáros. – Az elébb adtam neki sert. Ottan van a! A sarokba’! – mutatott a füstön túl.
A fiú megbiccentette a fejét, és elindult.
- Köll egy sör? – kiáltott utána a kocsmáros.
Intett, hogy jöhet, aztán megállt az asztal előtt. Az öreg Sibrik felemelte fejét, vaksi szemekkel bámulta.
- Janó bátyám! Ehun vagyok a! – mondta Miska, és leült az egyik székre.
Az öreg hol a korsót bámulta, hol a fiút.
- No! – mondta sok idő múlva.
- Megjöttem!
Megint hallgattak. A kocsmáros két sört hozott, letette az asztalra.
- Pogácsa köll? – kérdezte.
- Pacal nincs? – nézett rá Miska.
- Beteg a Gizi. Nem főz!
- Akkor jó a pogi – mondta a fiú, és meghúzta a korsót.
A kocsmáros visszament a pogácsáért, ők ketten megint hallgattak.
- No! – mondta megint az öreg Sibrik, a fiú arcát vizslatva.
- Megnősültem!
- Az…, jó – mondta vontatottan az öreg.
- Osztán…, elhagyott az asszony.
- Az…, még jobb – csettintett a vénember, és letörölte ajkáról a sörhabot. – Jobb későn, mint soha. – állapította meg nagy bölcsen.
- Osztán…, - folytatta a fiú - kirúgtak a munkahelyemről! Egyik reggel meg kopogtattak az ajtómon, oszt letartóztattak. Bent voltam két hónapot, amikor rájöttek, hogy tévedtek. Közben meghalt a muter, a lakásomat meg lenyúlta a lakásmaffia. Volt egy Trabantom, abban aludtam, míg el nem lopták. Csavarogtam. Elütött a villamos, az intenzíven feküdtem négy hónapot. Közben ellopták az irataimat és a ruháimat. Amikor felépültem, befogadtak a hajléktalanszállóra, de késelésbe keveredtem, megint lecsuktak. Odabent két felgyúrt barom megerőszakolt. Amikor szabadultam, akkor mondták, hogy HIV pozitív vagyok. Úgyhogy, hazajöttem.
Megint ittak, hallgattak. Miska cigarettára gyújtott, kifújta a füstöt, aztán mesélt tovább.
- Anyám házában akartam lakni, de tavaly belevágott a villám, oszt leégett. Úgyhogy kint aludtam a határban. Reggelre ellopták a biciklimet. Most gyalog jöttem.
Az öreg bajuszát pödörve nézte a sovány arcot, majd megint ivott egy pofa sört.
- A nővérem azt hitte meghaltam – folytatta a fiú –, oszt elherdálta az örökségemet. Most itt állok betegen, munka és pénz nélkül. Mit tanácsol Janó bátyám? Mit csináljak?
Ismét hosszú csend következett. Az öreg Sibrik a korsót kocogtatta piszkos körmeivel. Gondolkozott. Sok idő múlva, lassan, vontatottan, fejét csóválva szólalt meg.
- Hát Miska…! Kösd föl magad!
- Megpróbáltam Janó bátyám! Hogyne próbáltam volna meg! – kiáltott fel a legény.
- Oszt?
- Leszakadt!
- A kötél?
- A kötél.
Megint hallgattak, az öreg igyekezett megemészteni a hallottakat. Nagy sokára szólalt meg ismét.
- Szerencsés fickó vagy!
- Az.
Koccintottak, és gondolataikba mélyedve ültek tovább egymással szemben.
Még jó, hogy szerencsés ember, mi lett volna, ha nem az...