Klári: - Sanyi! Ugye szeretsz?
Sanyi: - Szeretlek Klárikám, szeretlek! Csak ülj arrébb, mert nem látom tőled a meccset!
Klári: - Mennyire?
Sanyi: - Nagyon nem látom!
Klári: - Azt kérdeztem, mennyire szeretsz?
Sanyi: - Most fontos ez? Nincs dolgod a konyhában?
Klári: - Mit szeretne az én Sanyikám? Egy pusziiit…?
Sanyi: - Sört! Hideget, hab nélkül!
Klári: - Még valamit?
Sanyi: - Egy néma Leventét. Nőben!
Klári: - Jaj, olyan izé vagy már! Emlékszel amikor…
Sanyi: - Persze, hogy emlékszem! Arrébb ülnél?!
Klári: - Sanyi! Nem beszélgetsz velem?
Sanyi: - Már beszélgetünk.
Klári: - Ki a kapus?
Sanyi: - A portás! Békén hagynál végre?!
Klári: - Ezt is labdával játsszák?
Sanyi: - Nem. Ezt koronggal játsszák!
Klári: - Juj de izgi! És hol a korong?
Sanyi: - A korongot senki sem látja, olyan gyors! Klára! Sírva kérlek, hagyj már békén!
Klári: - Te sem látod?
Sanyi: - Én sem látom!
Klári: - Akkor miért nézed?
Sanyi: - Hogy az a jó….!
Klári: - És ki játszik?
Sanyi: - A két csapat játszik! Békén hagynál?
Klári: - Melyik?
Sanyi: - Nem mindegy neked, hogy melyik? Utálod a sportot, nem?
Klári: - Én azt szeretem, amit te szeretsz, te meg azt szereted, amit én szeretek!
Sanyi: - Nono! Azért vannak kivételek! Én például, utálom a Sárkányt!
Klári: - Jaj, ne légy már olyan ellenséges anyukával! Mindjárt jön!
Sanyi: - Nem jön, hanem vonul! Bevonul, mint az oroszok! Aztán majd nálunk állomásozik! Ideiglenesen!
Klári: - Csak egy-két napig.
Sanyi: - Ők is úgy kezdték! Azt’ mi lett belőle!
Klári: - Anyuka igenis szeret téged! A múltkor is mondta…
Sanyi: - Félrebeszélt! Na, arrébb ülnél?
Klári: - Undok vagy, és kiállhatatlan! Nem is tudom, hogy mit szeretek rajtad!
Sanyi: - Én sem szeretek rajtad semmit, megnyugtatlak! Arrébb ülnél végre?!
Klári: - Ezt kapom tőled húsz évnyi házasság után?! Ilyen szemét vagy!
Sanyi: - Te legalább kapsz valamit! De mit kapok én? Még ezt a kurva meccset sem nézhetem nyugodtan!