Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
|
| | |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| | |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| | |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| | |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| | |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| | |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| | |
Drámák (Pályázati antológia) |
| | |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| | |
|
Itt eladhatsz és vásárolhatsz, kereshetsz és kutathatsz. Figyelem! Minden hirdetés - automatikusan - két hét elteltével törlődik. Az oldalt úgy használjátok, mint a Társalgót. Az üzenet részbe írjatok. Ötven hirdetésnek van helye.
| | |
Társoldalak (kattintható) |
| | |
|
Bannercserére ajánljuk | | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| | |
|
|
|
A tulipán-madár2010.05.27. 15:06, mila
A művészelep
A világ a feje tetejére állt. A művészet nem kell senkinek?
A tulipánmadár
Valamikor réges-régen, az Óperenciás tengeren túl, az Óperenciás tengeren innen, volt egy Jugoszlávia, amelynek területén megalakult, és működni kezdett 1959-ben az első kerámiai művésztelep egy hatezer fős falucskában: Kishegyesen. Egész Jugoszlávia területéről jöttek a művészek, és abban az időben alkotásaikat sikeresen értékesítették. Majd lassan bevonták a tanulókat, meg az idősebbeket is az agyag mesésen gyönyörűséges formálásába, így egy részükből amatőr keramikus lett.
Volt abban az időben Kishegyesen egy tanárnő, aki csak titokban áhítozott egy-egy szépséges munkáért. Nemes Fekete Edit keramikus-művésznek a tanárnő kérő tekintetére meglágyult a szíve, és neki adta el a szép halat tartó asszonyt ábrázoló tányérját. Ez lett az első tulajdona a kerámia kedvelőjének, annak ellenére, hogy az akkora ismert Németh István írónak is nagyon fájt a foga épp arra a tányérra, ezért felverte volt a tányér árát. Mindhiába. Nem lett az ő tulajdona.
Ez volt az igazi öröm! Egy műremek tulajdonosának lenni!
Minden évben ott lógott a kíváncsi természetű tanárnő a telepen, és érdeklődéssel nézte, hogyan ég a művészek kezei alatt a munka, s egy szép napon az egyik művésznő biztatására maga is leült, készített egy tányért. Micsoda hévvel kezdett neki a „művészkedésnek”. Csuda jó érzés kerítette hatalmába: keze alatt formálódni kezdett az agyag. Gyerekkora sárpuskájára emlékeztetett minden a teremben. Egy bajjal küszködött csupán: nem úgy alakult a kép, ahogyan szerette volna. Végezetül is ráadta az áment, elment Juci barátnőjéért, hogy eldicsekedjen első alkotásával. Jucinak sem kellett kétszer mondani, hajtotta a kíváncsiság, s azon nyomban elindult megnézi, mit fabrikált kedves barátnője, aki odavezette őt a tányérjához.
- Mit szólsz hozzá? Tetszik?
- Nagyon jó! Igazán szépek lettek a madaraid!
Kár, hogy a teremben nem volt tükör, mert láthatta volna a döbbenetet, a csalódást a saját ábrázatán a lelkes alkotó. Mindenre gondolt, de erre a dicséretre nem.
- Jucikám, ezek nem madarak! Nem látod? Tulipánok?
Most Juci vágott csodálkozó képet, hol a barátnőjére, hol a tányérba vésett figurára nézett, és mondani akart valamit, de helyette egymás tekintetét megtalálva egyszerre elkezdtek olyan hangosan nevetni, hogy mindenki rájuk figyelt.
- Nekünk is meséljétek el a vicceteket! - mondta valamelyik alkotó.
Ekkor megfogadta magában a kezdő agyagformáló, hogy addig próbálkozik, amíg nem sikerül úgy, ahogyan ő szeretné.
Kemény idők jöttek, kiszáradt az Óperenciás tenger, de mára a tanárnő gyűjti maga köré a tanulókat, az amatőröket, hogy soha ne szakadjon meg a folytonosság, s éljenek a hagyományok.
2009-ben kiszárították a megformázott agyagot, amely olyan lett, mint a tengerfenék, és száraz, mint a puskapor, de akkor is vigyázgatják, és őrzik a lángok után áhítozó kis figurákat, szívecskéket…
Majd egy napon, megered az égi vízcsap, megtölti az Óprenciás tenger medrét, megint csapkodják a tenger hullámai a partokat, a művészek veszteglő hajóikkal idevitorláznak a Dévics Imre Kerámiai Művészelepre, azon a napon Kishegyesen az Üveghegy agyagot terem.
Atulipánmadár azóta is hirdeti: ahol tűz lobog, ott leányokat és legények ropják a táncot, és beáll közéjük tanulni a tanár is, hiszen ők a jegenyék a fényben.
| | |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
|
| | |
|
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| | |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| | |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| | |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| | |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| | |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| | |
|
2024. Április
| H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 |
|
|
| | | |
|
|
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
2022.05.01. 06:25
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Kedves kis történet Mila. Bizony kell a hagyományokat ápolni, s ha az ember késztetést érez valami iránt, akkor fel kell ismerni, ahogyan a tanárnő is tette. Nagyon tetszett. :)