Orbán: a magyarok szakítottak az utópiák korszakával

Fotó: MTI/Földi Imre

 Éppen csak leütöttük az első útjelző oszlopot - így jellemezte Orbán Viktor az első száz napot. „Egyenesen és őszintén meg kell mondani, hogy száz nap nem elegendő idő ahhoz, hogy a teljes sikertelenségből a teljes sikerbe és a teljes elégedetlenségből a teljes elégedettségbe fordulhassunk. Ezért száz nap alatt nem változik meg varázsütésre mindannyiunk élete vagy családaink sorsa. Száz nap arra volt elegendő, hogy megteremtsük azt az alapot, amelyre ugyan kemény munkával, de fölépíthetjük azt a Magyarországot, amelynek érdekében az áprilisi választásokon kétharmados támogatást kaptunk a választópolgároktól.”

Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk arra, hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének. A miniszterelnök kormánya első száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre keddi rendezvényén, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban azt mondta: a megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal az utóbbi évek utópiájának delíriuma után – fogalmazott.

Orbán Viktor: politikai bűn volt az ország eladósítása

Orbán Viktor szerint a 2002-ben hatalomra került kormány politikai bűnt követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását. 2011-ben, a következő költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adóságként visszafizetnie - mutatott rá a miniszterelnök, és felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.

A kormányfő leszögezte: 2013-ban több mint háromezer milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe – tette hozzá.

Új kormányzati struktúra, 55 törvény, tabudöntések

Az új kormányzati struktúrát, a politikusok létszámának csökkentését és a kettős állampolgárságot is az általa vezetett nemzeti ügyek kormányának eredményei között említette Orbán Viktor, és azt mondta: ez az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás – hangsúlyozta.

1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most: s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám – sorolta Orbán Viktor. Emellett számos tabut is ledöntöttek – mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését. Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt – jelentette ki.

A kormány kitart a gazdasági önrendelkezés mellett

Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott „a bankrendszerrel való küzdelem Che Guevarájának” szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.

A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kormánya minden intézkedésének középpontjában a vállalkozások támogatása és a munkahelyteremtés áll. Ezért csökkentették a társasági adót, terjesztették ki a Széchenyi-programot, egyszerűsítették a közbeszerzést és hoztak törvényt a körbetartozás ellen.

A kormányprogram fejezeteit követve a konkrét eredmények közül Orbán Viktor először a gazdaság talpra állítását szolgáló intézkedésekről beszélt, ide sorolva a társasági adó csökkentését, az általa „minden idők legalacsonyabb magyarországi adókulcsának nevezett” személyi jövedelemadó bevezetésének előkészítését, de a hazai termőföld védelméről szóló törvényt és a beruházásokhoz szükséges engedélyek számának megnyirbálását is.

A kilakoltatási tilalom, a devizahitelek betiltása és az alacsony keresetűek részére fenntartott gázártámogatás kapcsán Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a szociális biztonság nem állítható szembe a pénzügyi stabilitással.

A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafonról szólva megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.

Az elszámoltatásról

A jövő tétjének nevezte az elszámoltatást Orbán Viktor, és arról is szólt, hogy az elmúlt időszak személycseréi szerinte indokoltak voltak. Közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel „kitalicskázni”.

Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd „csak smafu”.

Teret nyitni a valóság előtt

A miniszterelnök elmondta: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról.

Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd - közölte a kormányfő, hozzátéve: élő, valódi, négy éven át tartó együttműködést akar választókkal.

Beszéde végén megjegyezte: politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy kiseprűzzék az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára. A kormányfő beszédét azzal szófordulattal zárta, hogy „éljen a valóság”.

Mesterházy: Orbán nem a valóságról beszélt

Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor a kormányzása első száz napját értékelő beszédében nem a valóságról, hanem a fejében lévő utópiákról beszélt. A szocialista pártelnök-frakcióvezető keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök a beszédében féligazságokat mondott.

Ezeket közé sorolta, hogy a kormányfő szavai szerint megvalósult a kétmillió forintos bérplafon az állami szektorban. Úgy látja: van, ahol megvalósult, és van, ahol nem, mert ez alól még kivételek az állami cégek vezetői. Féligazságnak tartja azt is, hogy kisebb lett a kormány, mivel most sokkal több állami vezető van, és így az állam működtetése sokkal többe is kerül az állampolgároknak.

Mesterházy Attila sokatmondónak tartja, hogy mely témákat került el a beszédében Orbán Viktor. Ezek közül a legfontosabbnak a devizahitelesek problémáit ítélte, mivel - mint mondta - éppen a kormányfő beszéde alatt döntött soha nem látott rekordot a forinthoz képest a svájci frank árfolyama. Hiányolta a miniszterelnök beszédéből az adórendszerről, a munkahelyteremtésről, az ország nemzetközi megítélésének romlásáról és az elmaradt béremelésekről szóló részt.

Szintén kifogásolta, hogy a kormányfő nem szólt arról: honnan vonnak el „ezermilliárdokat”, ez kiket fog érinteni és milyen mértékben.

Jobbik: a kormány tagjai éljenek a valóságban

Közhelygyűjteménynek tartja Vona Gábor a miniszterelnök keddi beszédét. A Jobbik elnöke az Éljen a valóság! szlogen helyett azt üzeni a kormány tagjainak, hogy „éljenek a valóságban”.

Vona Gábor szerint hiányoztak a konkrétumok Orbán Viktor beszédéből, amellyel a kormányfő a kabinet száznapos tevékenységét értékelte. A Jobbik elnöke közleményében kiemelte: továbbra sem tudni, milyen kormányzati intézkedéseket várhatnak a brutálisan eladósodott devizahitelesek, a munkából élők, a családosok, a lakással nem rendelkező fiatalok, a természeti csapások miatt is óriási gondban lévő gazdák és a lánctartozások miatt fizetésképtelenné vált kis- és középvállalkozások.

Álságos az a bejelentés, hogy az új kormány tagjai nem csak négyévente találkoznak a választókkal - vélekedett Vona Gábor, hozzáfűzve: „az emberekkel kellene beszélgetni a valós problémákról, nem pedig a Fideszhez közel álló, Kötcséről is ismert belterjes társasággal”. A Jobbik elnöke hiányolta, hogy a miniszterelnök nem ejtett szót a multinacionális tőke előjogainak eltörléséről és a közteherviselésben való nagyobb mértékű részvételéről sem.

Vona Gábor közölte: a rend és közbiztonság nemhogy két hét, de száz nap alatt sem állt helyre, sőt, a javulás jelei sem látszódnak. Ehelyett - folytatta - a kétharmados kormánytöbbség „a cigánybűnözés kérdésében továbbra is struccpolitikát folytat”, miközben a kilakoltatási moratórium meghirdetése után egy héttel Budafokon egy többgyermekes családot telepítettek ki rendőri segítséggel, a tiltakozó jobbikos politikusok ellen pedig eljárás indult.

A demokratikus normák helyreállítása helyett „a politikai zsákmányszerzés” folytatódott - reagált a kormányfő által elmondottakra Vona Gábor, példaként hozva, hogy egy „költségelszámolási botrányba keveredett” fideszes képviselőből az Állami Számvevőszék elnöke, egy „megfelelő jogi tapasztalat nélküli politológusból” pedig alkotmánybíró lehetett.

Az LMP a helyzetértékeléssel egyetért, az úttal nem

Az LMP szerint új elemet nem tartalmazott a miniszterelnök kedden elmondott, a kabinet eddigi száznapos tevékenységét értékelő beszéde. A párt frakcióvezetője azt mondta: a helyzetértékeléssel több ponton is egyetértenek, de az az út, amit a kormány választott, homlokegyenest ellenkezik azzal, ahogy az LMP megújítaná a demokráciát, illetve ahogy egy esélyteremtő politikát meghirdetne.

Schiffer András megjegyezte, hogy Orbán Viktor a helyzetértékelés során utalt az elmúlt nyolc évre, pedig véleménye szerint ideje lenne ennek az időszaknak a politikájával kevesebbet foglalkozni.

Kitért arra, hogy a kormányfő elmondta: 2002-ig konszenzus volt abban, hogy a kormányok nem adósítják el az országot és ez ekkor megszűnt. Hozzátette, hogy a Medgyessy-kormány első nagy csomagjait a Fidesz is megszavazta, ezért ebben őket is felelősség terheli.

Az LMP frakcióvezetője szerint az semmiképpen sem a demokrácia megújítását jelenti, ha „a populista politikával gyakorlatilag egy tömb azonosítja magát a nemzettel és az igazsággal”. Mint mondta, kicsit úgy tűnik, hogy a nemzeti együttműködés a miniszterelnök számára a vele egyetértőkkel való együttműködést takarná.

Schiffer András közölte, hogy az adósságcsapdából való kikecmergésnek valóban prioritásnak kell lennie, de felhívta a figyelmet arra: az adósságterhek nagy részét a kamatterhek jelentik. Úgy látja, hogy a következetlenség és az IMF-tárgyalásokon tanúsított végig nem gondolt stratégia a bizalom megrendüléséhez és ezen keresztül a kamatterhek növekedéséhez vezet.

A frakcióvezető a politikai osztály létszámának megfelezését tipikus populizmusnak nevezte. Meglátása szerint olcsó demagógia a képviselő-testületek létszámának csökkentése, és hangot adott annak a véleményének is, hogy a kormánypártok a politikát szembeállítják az emberekkel. Hozzátette, hogy a politikaellenes hangulat vissza fog ütni a jelenleg kormányzókra is.

A kormány gazdasági és társadalompolitikai lépéseit Schiffer András úgy értékelte, hogy azok nem a munkahelyteremtés irányába mutatnak. Véleménye szerint ugyanis azt nem lehet olyan fajta adócsökkentéssel végrehajtani, amit a miniszterelnök megteremtett, és az is ellene hat, ha a dolgozó emberek sokaságát kiterelik a társadalombiztosításból. Mint mondta, a munkahelyteremtést az segítené, ha az adórendszert valóban egyszerűsítenék, illetve az állam által támogatott és koordinált, a fenntarthatóságot erősítő beruházások során lehetne új munkahelyeket teremteni.

„Nem igaz, hogy létrejött volna a szövetség a gazdagabbak és a szegényebbek között" - jelentette ki Schiffer András. Azt mondta, hogy ezt a szövetséget a Gyurcsány-kormány mondta fel, és a jelenlegi kormány erősíti ezt a folyamatot. Problematikusnak nevezte azt is, hogy a kormány szegénységellenes fellépése kimerül egy „mindenütt a világon már megbukott, elnyomó büntetőpolitika erőltetésével”.