Október 3-án lesz az önkormányzati választás

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Október 3-ra, vasárnapra tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásának időpontját csütörtökön hozott határozatában Sólyom László államfő - tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). A hivatal kommunikációs osztályvezetője, Kumin Ferenc elmondta, Sólyom László ilyen típusú döntéseinél már hagyomány, hogy a lehető legkorábbi időpontra tűzi ki a választás napját.

Az alkotmány szerint a képviselő-testület tagjainak és a polgármesterek választását - az időközi választás kivételével - az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény megszabja, hogy a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűznie a köztársasági elnöknek úgy, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.

Az őszi önkormányzati választás napján az eddigieknél kettővel több, összesen 3.176 településen lesz voksolás, ugyanis a választással két új település „születik”. A Zala megyei Tekenye és a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonudvar községgé nyilvánításáról szóló köztársasági elnöki határozatok a kihirdetésüket követő önkormányzati választás napján lépnek hatályba.

Az önkormányzati választáson szavazati joga van minden, Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és uniós állampolgárnak. A települési önkormányzati választáson szavazhatnak a menekült, bevándorolt, letelepedett státusúak is, ha a településen lakóhelyet létesítettek.

Az önkormányzati választás egyfordulós, amely az ország település szerkezetéhez igazodva településtípusonként más-más elemekből áll össze. A parlament nemrég arról döntött, hogy a települési képviselő-testületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak számát a települések lakosságszáma alapján kell meghatározni, így sok testületbe nem annyi képviselőt választanak majd, mint négy évvel ezelőtt.

A tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz.

A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg, ebben az esetben a főváros egy választókerületet alkot. A megyei önkormányzati képviselőket pedig megyei listán választják a választópolgárok, a választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.

A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják, polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig tilos.

Ellenzéki bírálatok

Fontos változás a helyhatósági választás szabályaiban, hogy a kormánytöbbség által az ellenzék elutasítása mellett megszavazott módosítás rövidebb időt hagy az ajánlószelvények gyűjtésére, annak ellenére, hogy a jelölteknek és jelölőszervezeteknek a korábbinál nehezebb feltételeket kell teljesíteniük. Főpolgármester-jelölt mostantól például már csak az lehet, aki a választók két százalékának, 28 ezer embernek az ajánlását összegyűjtötte a jelenlegi fél százalék helyett. A tízezernél több lakosú településeken pedig már csak az a szervezet állíthat kompenzációs listát, amely a választókerületek több mint felében tudott jelöltet állítani - eddig csak a negyedükben kellett.

Az ellenzék és a szakmai szervezetek szerint is egyértelműen a jelenlegi kormánypártoknak kedvező változtatások jócskán megnehezítik a független egyéni jelöltek és a kisebb civil szervezetek bejutását az önkormányzatokba. Főként, hogy a képviselőtestületek radikális létszámcsökkentését is hozó módosítások után az eddigi hatvan-negyven százalékos elosztás helyett a jövőben hetven százalékra nő az egyéni körzetben megszerezhető és harmincra csökken a veszteseknek voksokat juttató kompenzációs helyek aránya.

A Fidesz áll legjobban a jelölésekkel

A Fidesz-KDNP Tarlós Istvánt indítja főpolgármesteri posztért. A Fidesz egyhangúlag, ellenszavazat nélkül támogatta a politikus jelölését. A polgármester- és képviselőjelöltek kiválasztásával a parlamenti erők közül a Fidesz áll legjobban, a párt már budapesti és megyei listáiról, illetve közgyűlési elnökjelöltjeiről is döntött. A kormánypártnál nehezíti ugyanakkor a legtöbb helyi konfliktus a jelöléseket, az elmúlt másfél hónapban: a Fidesz öt helyi szervezetét oszlatták fel a belső feszültségek miatt.

Az MSZP-ben a legtöbb helyütt már szintén döntöttek a polgármester-jelöltekről, de náluk is vannak körzetek – például a fővárosban – ahol még vita van a kiválasztás körül és az sem egyértelmű, ki lesz végül a szocialisták főpolgármester-jelöltje. Egyre több értesülés szól arról, hogy az eddigi hivatalos aspiráns, Horváth Csaba helyett egy esetleges párton kívüli jelöltet indít az MSZP. Igaz, ehhez más pártok - elsősorban az LMP támogatására is számított volna az MSZP, a legkisebb parlamenti párt azonban visszautasította az ajánlatot és már meg is nevezte saját aspiránsát, Jávor Benedeket. A Jobbik Staudt Gábort látná szívesen Demszky Gábor helyén, a települési jelöltek kiválasztása még a radikális pártban sem ért véget.