Mark: [suttogva] Will, te most meditálsz?

Will: [suttogva] Igen.

Mark: [suttogva] Érzel már valamit?

Will: [suttogva] Érzem, ahogy bámulsz.

Mark: [suttogva] Na, komolyan. Tapasztaltál valami különöset?

Will: [suttogva] Igen.

Mark: [izgatottan felemeli a hangját] Mit?

Will: [mosolyogva] Azt, hogy egy pillanat alatt ki tudtál zökkenteni ebből a csodás nyugalomból.

Mark: [kicsit sértetten] Te most viccelődsz velem?

Will: Nem, dehogy.

Mark: Akkor jó. Szóval?

Will: Szóval, komolyan kizökkentettél.

Mark: [dühösen] Hagyd ezt abba!

Will: [nyugodtan] A meditációt?

Mark: [még dühösebben] Nem! Ezt, amit csinálsz.

Will: [mosolyogva] De hát nem csinálok semmit.

Mark: [dühösen] Semmit?

Will: [mosolyogva] Semmit.

Mark: [hirtelen teljesen higgadtan] Akkor mégis csinálsz valamit.

Will: [kicsit elbizonytalanodva] Nem. Semmit sem csinálok.

Mark: A semmi is valami.

Will: [idegesen] Ne kezd el ezt megint!

Mark: [mosolyogva] Mit?

Will: [idegesen] Ezt, amit most csinálsz.

Mark: [mosolyogva] Rendben.

Will: [csalódottan] Azt hittem, hogy azt mondod, nem csinálsz semmit.

Mark: [mosolyogva] De az nem lett volna igaz, mint mindketten tudjuk már.

Will: [elmosolyodik] Igen, látom, nem tudtalak csőbe húzni…

Mindketten elmosolyodnak. Mark előveszi a pipáját, és rágyújt. Will fogja az evezőket, behúzza a csónakot a vízbe, beül, és evezni kezd.

Harmadik jelenet

Mark és Will a parton ülnek egy farönkön, és a földet bámulják. Hosszasan ülnek így.

Mark: Akkor induljunk!

Will: Nem lehet, meg kell várni Destinyt.

Mark: Ja, el is felejtettem már.

Will: [idegesen] Hogy lehet ezt elfelejteni?

Mark: Könnyen, mert nem ez a lényeg.

Will: [még idegesebben] Hogy-hogy nem ez a lényeg?

Mark: [higgadtan] Pedig már egyszer megértetted.

Will: [higgadtan]  Ja, el is felejtettem már.

Mark: [idegesen] Hogy lehet ezt elfelejteni?

Will: [higgadtan] Könnyen, mert nem ez a lényeg.

Mark: [még idegesebben] Hogy-hogy nem ez a lényeg?

Will: [higgadtan] Pedig már egyszer megértetted.

Mark: [higgadtan] Ja, el is felejtettem már.

Will: [idegesen] Jó-jó! Elég! Te nyertél!

Mark elégedetten mosolyog. Will fel-le járkál a part mentén, és magában beszél, de nem lehet érteni, mit mond. Pár perc múlva ismét egymás mellett ülnek a farönkön, és a földet bámulják.

Mark: Akkor menjünk!

Will: Nem lehet, Destinyt várjuk.

Mark: Ja, majdnem el is felejtettem.

Will: Reméljük, az ember, akivel üzenni lehet Destinynek, nem felejtette el…

Mark: Reméljük.

Will: De ugye nem azt, hogy elfelejtette?

Mark: [mosolyogva] Persze, hogy nem azt.

Will: [gyanakodva] Miért mondtad ezt mosolyogva?

Mark: Mert az, hogy az ember, akivel üzenni lehet Destinynek, nem felejtette el, hogy szóljon Destinynek, hogy várjuk, nem jelenti azt, hogy Destiny nem felejti el, hogy várjuk.

Will: Hát ez nagyszerű!

Mark: De ugye nem az, hogy elfelejtette?

Will: [mosolyogva] Kicsoda? Az ember, akivel üzenni lehet Destinynek vagy maga Destiny?

Mark: Jól van. Te nyertél!

Will elégedetten mosolyog. Mark is. Így ülnek tovább egymás mellett a farönkön.

Mark: Akkor meditáljunk!

Will: Jó ötlet.

Mark: Kezdjük!

Will: Kezdjük!

Mindketten maguk elé bámulnak a földre. Nem sokáig ülnek így, mert Will megtöri a csendet.

Will: Tapasztaltál valami különlegeset?

Mark: Még nem. És te?

Will: Még nem.

Mark: Akkor meditáljunk még egy kicsit.

Will: Rendben, meditáljunk.

Mindketten maguk elé bámulnak a földre. Nem sokáig ülnek így, mert Mark megtöri a csendet.

Mark: Na, éreztél már valamit?

Will: Nem, még nem. És te?

Mark: Még nem.

Will: Akkor meditáljunk tovább!

Mark: Rendben, meditáljunk.

Mindketten maguk elé bámulnak a földre. Kicsit több idő telik el, mint az előbb.

Mark: Valami?

Will: Nem, semmi.

Mark: Az nem semmi.

Will: Értem. Az már valami.

Mark: Pontosan.

Mindketten felállnak a rönkről. Will a csónakhoz megy, de nem teszi vízre csak áll mellette. Mark előveszi a pipáját, megtömi, de nem gyújt rá. Mindketten visszamennek a farönkhöz, és leülnek.

Will: Akkor induljunk!

Mark: Hová?

Will: Keressük meg Destinyt!

Mark: Nem lehet.

Will: Akkor keressük meg az embert, akivel üzenni lehet Destinynek.

Mark: Azt sem lehet.

Will: Miért nem? Vele már beszéltünk.

Mark: De ő jött hozzánk, nem mi kerestük meg.

Will: Akkor üzenjünk neki, hogy ismét beszélnünk kéne.

Mark: Az nem ilyen egyszerű.

Will: Miért nem?

Mark: Mert ahhoz, hogy megint beszélhessünk az emberrel, akivel üzenni lehet Destinynek, most már üzennünk kéne az embernek, akivel üzenni lehet az embernek, akivel üzenni lehet Destinynek.

Will: Akkor üzenjünk!

Mark: Miért?

Will: Mert lehet, hogy elfelejtette.

Mark: Kicsoda?

Will: Az ember, akivel üzenni lehet Destinynek.

Mark: És, ha Destiny felejtette el?

Will: Akkor is jó, ha üzenünk, mert akkor így eszébe jut.

Mark: Kinek?

Will: Destinynek.

Mark: Jó, de mi van, ha most üzenünk az embernek, akivel üzenni lehet az embernek, akivel üzenni lehet Destinynek, de elfelejti.

Will: Kicsoda?

Mark: Az ember, akivel üzenni lehet az embernek, akivel üzenni lehet Destinynek.

Will: Nem felejti el.

Mark: Ha nem is felejti el, akkor is elfelejtheti még bárki.

Will: Bárki?

Mark: Bárki. Akár te is.

Will: Nem, én nem felejtem el.

Mark: Mindenki ezt mondja, aztán meg…

Will: Hát ez biztató!

Mark: Kinek?

Will: Hagyjuk ezt abba!

Mark: Mit?

Will: Amit most csinálunk.

Mark: Akkor nem várunk tovább?

Will: Dehogynem!

Mark: Pedig mi csak várunk.

Will: Ezt is biztos megértettem egyszer már, és elfelejtettem.

Mark: Ha jól emlékeszem, igen.

Mindketten csendben ülnek tovább a rönkön.

Mark: Akkor nem üzenünk?

Will: Kinek?

Mark: Bárkinek, aki nem felejti el.

Will: Nem, már üzentünk. Destiny nem felejti el.

Mark: Rendben. Akkor várunk.

Egy ideig csendben ülnek.

Mark: És mi van, ha Destiny üzen valakivel?

Will: Mit?

Mark: Hogy jön-e vagy nem.

Will: Attól függ, hogy melyik.

Mark: Mondjuk, hogy nem jön.

Will: Akkor visszaüzennék neki, hogy üzenje meg, hogy miért nem jön.

Mark: És ha a másik?

Will: Akkor visszaüzennék neki, hogy üzenje meg, mikorra ér ide.

Mark: És mi van, ha az ember, akivel Destiny üzenni tud, elfelejti?

Will: Mit?

Mark: Azt, hogy mit üzent Destiny.

Will: Vagy azt, hogy mit üzenek én Destinynek, ugye?

Mark: Látom, érted már.

Will: Sajnos, értem.

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2011.04.20. 10:50 keknefelejcs 10 pont