ez + az....

Kedves Pali bátyám!

- A multikat sújtó különadók, nem terhelhetők át a fogyasztókra, lakosságra – mondotta volt a Miniszterelnök úr, majd hozzátette –. Ha ennek ellenére valaki mást tapasztal, a kivetett különadó miatt hátrányt szenved, azt jelezze mifelénk, és megtesszük a szükséges lépéseket –. Azonnal feltettem a kezem, bár dél volt, és a pénzhiány miatt elmaradt reggelimet, az ebéd hiányával pótoltam. Jeleztem a rádió felé, hogy épp most kaptam meg. Ugyanis ez a gonosz postás, aki általában kétszer csengetne, ha lenne csengőnk, de nincs, szóval ez a megátalkodott rossz hírhozó dobta be a levelet, miszerint a bankom közli velem, hogy a kivetett tranzakciós adó miatt, ennyivel és ennyivel nőnek a költségeim. Persze, zárójelben azért odabiggyeszttették, ha ez nem tetszik nekem, akkor nyugodtan mondjam csak fel a számlámat, persze… előbb fizessem ki, ha lehet egy összegben hiteleimet, és ha ezzel megvagyok, akkor mehetek más bankot keresni. Szóval megint úgy lett kialakítva a dolog, hogy a bank jöjjön ki belőle a lehető legjobban. Na jó, ez egy szívatás a kormány részéről. Ha csak ez az egy lenne, szerintem be is nyelné a magamfajta örök elégedetlen, de! Azt is mondta a Miniszterelnök úr, hogy hazánk legújabb kori gazdasági sikereit úgy érte el, hogy kormányzása alatt nem volt, nincs és nem is lesznek megszorítások. Na jó, tán még ez is működik, ha a gazdasági megszorításokat mondjuk, elnevezzük költségvetési kiigazításnak. Mert bizony, úgy tapasztalom – négyszáz ezres tüntetés a demokratikus kormány mellett – ha átfogalmaznak bizonyos dolgokat, azokat bizony elég rendesen meglehet etetni a tömegekkel. És a tömeg eszi. Más választása persze nem nagyon van, hisz csak ezt tudja kajálni, mivel másra a nagy közös rezsifizetés miatt nem nagyon marad pénze. És ha esetleg odáig fajulna a dolog, hogy valaki valahol elégedetlenkedne, akkor a kommunikációs csatornákon sietve közlik vele, hogy a gaz, gonosz régi kormányok miatt, satöbbi, satöbbi. Egyébként úgy hallottam, hogy ismét jönnek multikat sújtó különadók, melyek ismét nem terhelhetők majd át a fogyasztókra, lakosságra. Ennek következtében valószínűsítem, hogy a gáz és áramszámlákon új, számunkra ismeretlen szakszavakat tüntetnek majd fel, és nem elég, hogy odakerülnek, hanem mögöttük sűrű ezer forintok lesznek felsorakoztatva, mint fizetendő összeg. Na szóvak drága Pali bátyám! Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, hogy nem feltétlenül arany az, ami fénylik. Főleg ha aranyér, amitől fáj az ember segge. Tudom, az nem fénylik, de legalább fáj. Fáj, mint a sok megszorítás… ja, bocsánat, baromságokat beszélek…. szóval, kiigazítás. Azt hallotta, hogy az új trafik törvény értelmében komoly koncessziós díjat kell majd befizetnie annak, aki ilyen jellegű vállalkozásba vágja majd a fejszéjét. Sőt, lesz olyan település, ahol majd csak egy dohány bolt üzemelhet, mivel a boltok száma lakosság függő. Vagyis, így szeretnék visszaszorítani az esztelen dohányzást, mely rombolja a dohányosok és a nem dohányosok egészségét. Most már csak arra leszek kíváncsi, hogy a dohányadók miatt kieső költségvetési bevételt mivel fogják majd pótolni? Egy szó, mint száz, nem a dohányosokat védem, hanem a pénztárcánkat féltem, mert úgy hiszem – eddigi tapasztalataim ezt sugallják -, hogy minden ilyen jellegű kiesést velünk fizettetnek majd meg. Nemhogy plafonig vernék a cigi árát, a többletadóból pedig támogatnák az egészségügyet, ha már az a problémájuk, hogy sok a dohányzás miatt beteggé vált ember. Szerintem, aki eddig dohányzott, az ezután is fog, még akkor is, ha mondjuk tíz kilométert kell gyalogolnia azért a nyüves cigiért. Elgyalogol, és nem egy dobozzal vesz majd, hanem egy vagy két kartonnal, és ha már több van otthon, többet fog szívni. Ergo, hamarabb lesz beteg, és hamarabb kerül majd több pénzébe a költségvetésnek. Közben jött a hír, hogy a Demokratikus Koalíció hatalmas tüntetést szervez a mittudomén mi ellen. Azért nem tudom, mert kurvára nem világos, hogy ki, mit is akar. Kavar az ellenzék, nagyon kavar, ész nélkül kavar! Hisz az LMP-ben is hatalmas lemondások történtek. Azért jöttek össze, hogy a Bajnai féle csapattal kötendő koalícióról tárgyaljanak, és nagy lemondás lett a vége. Ismerős Pali bátyám? Emlékszik, amikor a legutóbbi Fityiszkormányzás alatt sikeresen szétverték az FKGP-ét? Ebben kurvára erős a kormánypárt! Hatalmas belső feszültségeket tud gerjeszteni ellenfeleinél, amiből csak is ők jöhetnek ki győztesen. És akkor az MDF-ről nem is beszéltünk! Egyébként az LMP bukdácsolását egyáltalán nem bánom, mert viselkedésükben, az általuk sugallt morál egyértelműen a régi Szadeszre utal, akik azért igencsak bicskanyitogató ötletekkel zsarolták volt szövetségeseiket, a szocikat. A farok csóválta a kutyát, és az nem feltétlenül szerencsés, amikor egy ország sorsa a tét. Apropó, ország sorsa. Felmerül bennem a kérdés, hogy a rendszerváltozás(?) utáni kormányok melyikét érdekelte valóban az ország, a benne élő emberek sorsa? Mert ha jól belegondolok, 1989 óta az életünk vagy rossz, vagy rosszabb. Egyszerűen nem érkezik olyan csapat – kormány – amelyik azt tudná elérni, hogy nyugodtan hátradőljünk az ő négy évében, dolgozzunk, boldoguljunk, neveljük gyermekeinket. Nem, nem jólétet akarunk! Frászt! Csupán annyit, hogy ne kelljen minden hónap közepén azt számolnunk, hogy ha kifizetünk minden rezsit, akkor mennyi pénzünk marad napi szinten, hogy megéljünk. És ha nem jön közbe semmi plusz kiadás, akkor talán, de nem feltétlenül, mert nincs annyi! Tetszik érteni, drága Pali bátyám! Eljutottunk arra a szintre, hogy fizetésünk nem elég arra, amit esetleg emberhez méltó életnek lehetne nevezni. Eljutottunk oda, hogy a nagy kiigazításoknak köszönhetően, borzasztó módon beszűkültek lehetőségeink! Tudom, a politikusok mindig azt szajkózzák, együtt sírunk, együtt nevetünk. No de tisztelt hölgyeim és uraim, drága barátaim! Eddig csak mi, kisemberek sírtunk, sírunk, és a nevetés… az lassan ismeretlen fogalommá válik, hisz az ország jó hetven százaléka depresszióban szenved. És nem azért, mert narkózik, vagy dohányzik, netán iszik. Ha ezt teszi, az inkább a depresszió következménye, mint előzménye. Hanem azért, mert kilátástalannak, reménytelennek látjuk a jövőt, és azon rágódunk, hogy bérünkből és fizetésünkből ússzunk meg minden hónapot úgy, hogy enni, inni tudjunk, és a rezsit is kitudjuk fizetni. Mert az a pár szerencsés, aki még dolgozhat, az is nehezen jön ki a pénzéből, de mi van azokkal, akik a beígért egy millió munkahely egyikére várnak évek óta! Nincs munka, nincs pénz, és ha nincs pénz, akkor van rossz közérzet, van depresszió, és van egy rossz közérzetű ország, ami nem feltétlenül szerencsés, ha gyermekeink jövőjét veszem alapul.

Kézcsókom Margit néninek!

A Zsoci azt mondta tüntetni fog a kormány mellett, de csak azért, mert akkor talán jobban fog élni, mind az otthon maradó kilenc és fél millió. Más okot nem tud felhozni ötlete mellett, és én hiszek neki.