Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |
| |
|
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
| |
|
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. | |
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
| |
|
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
| |
|
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,
Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
Tedd szebbé a napok megfakult színét!
| |
|
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
S. Szabó István
sneider1@citromail.hu
istvan.szabo012@gmail.com
Társszerkesztő:
Kepes Károly
kkepes@gmail.com
Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. | |
Hányan is vagyunk jelenleg? |
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg
78
regisztrált tagja van.
| |
Interjúk a Pipafüst szerzőivel |
| |
Drámák (Pályázati antológia) |

| |
|
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
| |
Társoldalak (kattintható) |
| |
|


Bannercserére ajánljuk | |
|
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
S. Szabó István
| |
|
|
|
Minden napi kenyerünk2012.05.26. 13:04, kodrane
Ez is a multbanéző történeteimhez kapcsolódik.....
Minden napi kenyerünk
Gyermekkorom, legelső emlékei közé tartozik, hogy édesanyám összetette kis kezünket, és együtt mondta velünk az Úr imáját, a miatyánkot: „ Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” szólt az ima és mi biztosak voltunk benne, hogy a finom foszlós kenyér, minden nap ott lesz az asztalon. Akkor még mi falusiak, házilag sütött kenyeret ettünk, magunk termelte búzából, kemencébe sütöttük. Ennek a kenyérsütésnek meg volt a maga titka, ami nemzedékről, nemzedékre szállt. Lenézték azt az asszonyt, aki nem tudott, szép, magas, ropogóshéjú kenyeret sütni. Volt a kenyérsütésnek valami misztikus szertartása. A falusi asszonyok, a nyár közepén, amikor nagy volt a meleg, elkészítették a kenyérsütéshez nélkülözhetetlen „párt”, ami úgy készült, hogy tisztára mosott árpát, búzakorpát, komlót, sósvízben beáztattak, két, három napig erjedni hagyták, árnyékos helyen, majd a vesszőből font párszárítóra terített fehér abroszra, kanállal kis halmokat raktak, és a tűző napon keményre szárították. A száraz párt, vászontarisznyába rakták és a kamrában szellős helyen, felakasztották. Ez volt a kenyérsütés egyik alapanyaga. A másik, a kenyérdagasztó teknőből kikapart tésztamaradékból összegyúrt a kemence tetején szárított kovász. Ezt szintén, vászon tarisznyában tárolták. Maga a kenyérsütés a következő képen történt. A sütés előtti estén, sós langyos vízben, beáztattunk öt, hat csomó párt, és a szárított kovászt. Egy, két órát ázott, addig előkészítettük a sütőteknőt, megszitáltuk a lisztet, majd leszűrtük az ázott kovász és pár levét, kellő mennyiségű langyos vízzel, sóval, és az élesztővel elkevertük A teknőbe szitált lisztre öntöttük, és elkevertük. Ezt neveztük kovászolásnak. A teknőre keresztvesszőt tettünk, hogy a ráterített sütőabroszhoz ne érjen a tészta. Az abrosszal letakartuk és meleg dunyhát tettünk rá. Három óráig kelt a kovász, addig aludt a kenyérsütő asszony. Hajnali fél háromkor keltünk, ezután kezdődött a kenyérsütés legnehezebb munkája, a dagasztás. A megkelt kovászhoz annyi lisztet dagasztottunk, hogy formálható keménységű legyen. Ökölbe szorított kézzel, legalább egy órán át, dagasztottuk a tésztát, mire sima, fényes és hólyagos nem lett. Nagyon fárasztó kemény munka volt. Akkor volt jól kidgasztva a kenyér, ha a „gerendáról csöpögött a víz” vagyis, a homlokunkról folyt a veríték. Jó két órát kelt a tészta a teknőbe. Addig a jó háziasszony megfejte a tehenet, elkészítette a kemence elé a fűtenivaló szárízéket, vagy rőzsét. A gyékényből font szakajtó kosarakat a kemence padkára rakta és tiszta szalvétával kibélelte. Amikor a tészta kellően meg kelt, kezdődött a „szakajtás”. Nagy darab tésztákat vágtunk, kerekre formáztuk és a szakajtóba raktuk. A szalvéták széleit ráhajtottuk és újra kelni hagytuk. Ekkor kezdtük a kemence fűtését. Addig kellett fűteni, míg a piszkafa nyomán szikrát nem vetett a kemence feneke. Akkor a parázs egy észét szénvonóval a kemence előtt lévő pernye tartóba húztuk, a parazsat feltoltuk a kemence falához, a kemence fenekét és elejét tisztára söpörtük. A megkelt tésztát egyenként a sütőlapátra borítottuk, és éles késsel belevágtunk az oldalába, aztán sorba „bevetettük” a forró kemencébe. Általában, négy nagy, három-négykilós kenyeret sütöttünk, egy nagy cipót és annyi kiscipót ahány gyerek volt a háznál. Emlékszem, hogy a bevetett kenyér után, édesanyám keresztet vetett és azt mondta: sülj áldott, pirulj áldott, nem az ágy alatt vagy! Ilyenkor a puha cipó volt a család reggelije.
A kiscipókba édesanyám egy-egy tisztára mosott tojást tett, ami a cipókkal együtt megsült.
Édesanyám azt mondta, „bele tojt a pipike”
Kacsazsírral kenve, friss tejjel fogyasztottuk. De lángost is sokszor sütöttünk a parázs előtt, ami szintén fejedelmi reggelit biztosított a családnak. Három és fél, négy órát sült a
kenyér, mire szép barna színt kapott. Mikor kiszedtük a kemencéből, vízzel „megmosdattuk”,
amitől szép fényes lett a héja.
Bizony sok éve annak, hogy már boltba vesszük a kenyeret, ami kényelmes megoldás ugyan, de az íze, illata nem is hasonlít a mi régi kemencébe sütött kenyerünkhöz!
| |
|
|
A Keresztanya Szlovákiában |
| |
|

Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
| |
|
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
| |
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István | |
|
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
| |
|
Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére!
Kepes Károly | |
|
Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo
.com címen lehet jutni.
>>Részletesebben<< | |
|
Mária királynő
Tyúkanyó a kakukkfészekben
Elmenőben
Hétköznapi dráma
Hangok
Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról
Bódulat
Örömzene
A látogató
Állomások
Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést?
Tűzmadár
Igazhitűek
Örömzene / "B" változat
szerelem kukac igazi pont hu
Lucia
Nem vagytok a magatokéi
Légvárak
Felfüggesztett zászlók
Nomádok
Fülöp bácsi és Barka néni
És akkor jöttek a magyarok
Csudálatos élet
Az irat
Hajnali vonat
Az idő foglyai
Lorensz
Csak pozitívan
Kálmánember
Piroska és a farkas
A halálraítélt
Testvéri szeretet
Amerikai vendég
A végzet
Vívódások
Reni 78
Vérszívó a szomszédom
Sivár
A fal mögött
Az azurkék keresése
Moira Zrt.
Az aranyhallá változott királylány
A tüntetés
A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma)
A lelkem színpadán
Büszkeség és balítélet
Szellemes történet
Engedj ki
Blood of Mary
Kegyetlenek
Kurva vagyok
Szerecsendió
Mai dráma
A miniszterelnök
A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők.
Ha bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt, akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
| |
|
Itt kedvetekre dumálhattok.
| |
|
Csak egy életem van.
Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!
(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)
S. Szabó István
| |
|
2025. Október
H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
2024.12.15. 20:08
2024.02.06. 10:32
2023.12.17. 12:02
2023.11.26. 08:38
2023.08.27. 10:37
2023.08.27. 10:36
2023.08.21. 16:28
2023.08.15. 17:49
2023.06.19. 18:32
2023.06.19. 18:32
2023.06.04. 16:37
2023.06.01. 14:02
2022.12.28. 20:11
2022.11.01. 21:09
2022.11.01. 06:01
2022.09.13. 06:01
2022.08.05. 08:53
2022.07.01. 17:45
2022.05.08. 21:07
2022.05.01. 06:25
| |
|
|
Nagyanyám is így sütötte a kenyeret, nekünk mindig vakarut, madárkát is sötött.Ma már sajnos kevesen vannak, kik gyakorolják.Jó, hogy szépen leírtad.