Néhány szó, csak úgy. Nincs jelentősége....

Kedves Pali bátyám!

Ez az IMF, nem az az IMF! Illetve, ez így, ebben a formában nem igaz, mert az IMF ugyanaz, csak most nem olyan cudar hitelt vagy mi a túrót ad hazánknak, mint három éve adott. Hülye vagyok megint! Szóval, nem is hitelt adnak, hanem csak úgy, adnak! Itt van magyarok, költsétek, mert olyan jó fejek vagytok! Meg, az igazság az, meg is ijedtünk tőletek! Úgyhogy adunk pénzt, csak ne bántsatok többé sem szóban, sem írásban! Ígérjétek meg, jó! Visszatérve a hitelre, ami nem is hitel. Legalábbis a hírek szerint – a híreknek pedig hinni kell – nem az, csak arra szolgál valami, hogy valahogy megnyugtassák a piacot. Csak a kérdés az, mi ez a valami? Mert ha nem adnak pénzt, akkor, hogy nyugszik meg a piac? Ráolvasással? Nyugszik a piac, nyugszik! És a piac fogja magát, és megnyugszik. A ráolvasásnak köszönhetően majd a forint ismét erős lesz? Ami persze erős, csak ott kint nem tudják. Majd most megtudják, mert majd az IMF is ezt szajkózza. Lehet, hogy így segítenek? És ha mégis pénzt adnak, akkor valóban úgy adják, ahogy a kormányzat lekommunikálja? Megmarad az ország szuverenitása, és még mindig azt teszünk majd, amit csak akarunk? Azért ez érdekes fordulat volt, nem igaz Pali bátyám? Két nappal a kunyerálás megindítása előtt, még lehordták a Nemzetközi Valutaalapot a sárga földig. Még azt szajkózták, ide be ne tegye a lábát, satöbbi. Vajon mi a fene történt két nap alatt, hogy akkorát változott belpolitikánk gazdasági része, hogy a büszkén kivert kutyához fordultunk? Csak nem rájöttek odafönt, hogy mégsem fenékig tejfel a bödön? Vagy arra jöttek rá, hogy teljesen üres már az a bödön? Nekem azért van valami halvány kitalációm az üggyel kapcsolatban. Nézzük meg fordítva a dolgokat. Ugye, amikor a gaz, gonosz, égetnivaló régi kormány felvette anno az IMF hitelt, akkor a Nemzetközi Valutaalap szigorúan meghatározta a hogyantovábbot. Jöttek is a megszorítások, de rendesen. Naná, hogy erre aztán az akkori ellenzék – mostani kormányoldal – üvöltötte ám a kígyót-békát, hogy jaj, mi lesz velünk, szegény magyarokkal! Ebbe aztán belerokkanunk, mert olyan megszorításokat követelnek tőlünk, amilyet még nem éltünk. Most tessék figyelni Pali bátyám! A kormányváltás előtt, a régebbi kormány valóban megszorításokat eszközölt. Kénytelen volt, hisz aki a pénzt adta, az diktált. És azért is kénytelen volt, mert ha nem tette volna, akkor nem kapja meg a további kölcsönöket. Aztán jött a kormányváltás! Ez azt vonta maga után, hogy a jelenlegi kormányzás meglovagolta a régebbi vezetők barom húzásait. Ami abban nyilvánult meg, hogy újabb megszorítások jöttek, mely megszorításokat a régebbi kormány tesze-tosza elkúrtuk kormányzása tett indokolttá. Legalábbis a kormányzati kommunikáció ezt hozta nyilvánosságra. Közben persze pocskondiázták mind a régi kormányt, mind a valutaalapot. És persze azt tettek, amit csak akartak, hisz kezük a magasban – mi ebben vétlenek vagyunk –, az elkúrtuk kormány tehet minden rosszról. Az emberek jelentős része pedig hitt / hisz nekik. Pedig érzésem szerint csak megelőzés történt, semmi több. Előre meghozták a megszorításokat, hogy bármit és bármennyit is kérjenek a Valutaalaptól, tutira megkapják azt. Mert tudták, hogy kérniük kell majd, hisz a gazdaság teljesen padlón, és nincs alternatíva a felemelkedésére. Azt tetszik kérdezni, hogy miért van a gazdaság padlón? Pali bátyám! Ha nem venné észre, huszonkét év alatt sikerült kiváló ország vezetéseinknek teljesen leamortizálniuk hazánk iparát, mezőgazdaságát, oktatását, egészségügyét és turizmusát. A beígért munkahelyek valahogy nem akarnak megteremtődni, és ha jól veszem ki a külföldi sajtó hazánkkal foglalkozó cikkeiből, valahogy hiteltelenné váltunk a nyugat számára. A kelet meg szarik ránk. Vagyis, a nagy Unióban teljesen magunkra maradtunk. Piacnak kellünk, kellenénk, ha jó piac lennénk. Mivel a keresetek alacsonyak, a szolgáltatások ára magas, jó piac sem vagyunk, mert nem kajára, ruházkodásra, szórakozásra költjük a pénzünket, hanem lakhatásra, és annak költségeire. Abból pedig a német ipar, és a francia gazda nem tud megélni. A magyar ipar és a magyar gazda pedig azért nem él meg, mert nincs, elfogyott, eltörölték különféle jogszabályokkal, és ellehetetlenítették őket. Ezért senki mást nem terhel felelősség, csakis a rendszerváltozás utáni magyar kormányokat. És nem kell mutogatni, hogy ezek vagy azok elkúrták! Nem, tisztelt hölgyeim és uraim, drága barátaim! Ezt Önök kúrták el, együtt, kalákában! Nem kell mutogatni a másikra. Aki itt mutogathat Önökre, azok mi vagyunk, egyszerű emberek, akik bíztunk Önökben, és az Önök kezébe adtuk sorsunkat. Kár volt, nagy kár, hogy ezt megtettük, de még nagyobb kár, hogy Önök ezt megmerték tenni! De még nagyobb kár és fájdalom az, hogy szüleink bizalmával, gyermekeink bizalmával, és a mi bizalmunkkal szemrebbenés nélkül visszamertek élni. Azt mondják a pénzügyi guruk, most azon múlik majd minden, hogy mennyire marad hiteles a magyar kormányzás. Meg azt is mondják, a kormányfőnek személyi változtatásokat kellene eszközölnie ahhoz, hogy ez a hitelesség visszatérjen, netán hosszabb távra megerősödjön. És még azt is mondják, hogy elképesztő megszorítások várhatók, ha a Valutaalap újra zsebbe nyúl miattunk. Naná, hogy zsebbe nyúl, ehhez kétség nem férhet. Hisz abból élnek, hogy segítség címén tönkretesznek országokat, népeket. Mint ahogy ahhoz sem fér majd kétség, hogy ezt a kölcsönt is azzal a néhány millió adófizetővel fizettetik majd vissza, akiről köztudottan le lehet majd húzni a harmincharmadik bőrt is. Jaj, miket beszélek! Hisz ez nem is kölcsön, csak valamiféle megállapodás arra nézve, hogy a piacok megnyugodjanak. Az viszont jó hír, ha nem lesz kölcsön, vagy hitel, vagy, hogy a fenébe hívják, akkor nem lesz szükség további megszorításokra. Csak azt nem tudom, akkor meg miért mondják, hogy iszonytatón nehéz év lesz, a 2012. Úgy tesznek, mintha ez idáig könnyen és jól éltünk volna. Nem, tisztelt hölgyeim és uram, drága barátaim! Sietve közlöm Önökkel, szarul éltünk, és ahogy elnézem igyekvésüket, továbbra is szarul fogunk élni. Ha Önökön múlik, akkor feltétlenül.

Kézcsókom Margit néninek!

A Zsoci azt mondta, hogy már az ország is nyugodtan csatlakozhatna a Hitelkárosultak Egyesületéhez. Lehet, hogy igaza van?