Ödönke és a hóember
Gyogyo 2011.12.31. 12:53
Vídám játék,gyerekekről-gyerekeknek.
Mesejáték kisgyerekeknek
Szín: Középen egy pad, a földön, ágak, konfettiből bő hóutánzat.
Szereplők:-Ödönke (hét-nyolc éves kisdiák)
-Hóember-Télapó (kilenc-tíz éves diák)
-Hópelyhek (óvódások)
-Fenyők (hat-hét évesek)
Csilingelés, téli zene hallatszik, esetleg ha van rá mód a háttérfalra téli tájat lehet vetíteni. A zenére megjelennek, szinte lebegve- mintha pillinkézne- a hópelyhek, amikor minden kis táncos bent van, táncsorba fejlődnek, táncolnak, énekelnek.
Hópelyhek: Éjja, éjja, jujj de jó!
Pillinkézve hull a hó
Fehér lesz az egész udvar
Felöltözik Karácsonyra.
Fenyők: Pillinkézik sok kis csillám
Összegyűl az ág hegyen
Táncra perdül sok hópehely
S ünnepi lesz körül a táj.
Hópelyhek: (a következő szöveget mindenki együtt, vagy felosztva hópelyhekre, éneklik, akár szavalhatják is)
Éjja, éjja, jujj de jó!
Pillinkézve hull a hó
Fehér lesz az egész udvar
Felöltözik Karácsonyra.
Hópihe-hó! De jó!
Kint lenni most!
Hópihe-hó,de jó!
Várni a szép
Szikrázó fényt
Karácsonyt
Pihe-hó!,olyan jó
Ha játékra gondolok,
Mindig csak kacagok,
Pihe, ó, hópihe-hó!
Végtelen fehér a tél,
Hópihe mesél,
Golyóba gyűl a csillám,
Szikrázik esti csillagon
Hópehely. Hópihe, jó, de jó!
Hóember: (betáncol)
Hideg van didergek,jó,
Nekem fázni kell,
Hideg az én életem
Mikor a fagy csikorgó
Látod az orromat?
Úgy-e piros? Bizony,bizony!
Mert didergő az én kabátom.
(dideregve)
Bruhhh! Bruhhha!
Sok apró pihéből születtem én.
Ödönke: (betáncol, téliesen öltözve, sapka, sál, kesztyű, énekel) Sok apró pihéből született ő ...
Hóember: Sok pihe hópehely, tánca az életem...
Ödönke: Sok pihe hópehely tánca az élete...
Hóember: Csak legyen tél nekem!
Ödönke: Csak legyen tél neki,
Csak legyen tél nekem is!
(a hópelyhek lassan letelepednek a fenyőfák köré)
A tél, a tél, milyen szép,
Fehérbe öltözött tájak,
Álomba festett hideg kép,
S fenyők a téli fának.
Hóember: (az arra táncoló Ödönke elé ugrik) Nocsak, nocsak, Ödönke!
Ily boldog mitől lehetsz?
Ödönke:(megtorpan) Nahát! Mit látok? Most vagy nagyon fázok, vagy nagyon hideg van.( szemeit súrolja, mint, aki nem lát igazat) Egy hóember, amelyik ugrál, s ráadásul még beszél is! Nahát! A valóságban ilyen nincs. A valóságban ilyen nincs!
Hóember: Pedig van! Vagyok!
Ödönke: Nem hiszem! Én elsős vagyok nem hülye!
Hóember: (körbeugrálja a meglepett fiút)
Pedig én igenis beszélek, he-he-jhe!
Más nem is tudja,csat te értheted.
Ödönke: Ez hogyan lehetséges?( ugrál körülötte) Bocsánat! Úgy látszik mégis igazi, vagy! Hogy lehetséges? Hóembert már láttam, sőt a tavaly az iskola udvarán ledöntöttem egyet, amit a nagyok csináltak.(meglöki, leesik Hóember fejéről a fazék)
Hóember: Na látod? Te rossz fiú vagy!
Leverted fejemről a sapkámat...
Illetve a fazekamat!.
De ha szépen visszateszed
Titkot árulok el neked
Ödönke: (visszateszi a fazekat) Hadd hallom, történetedet! Nagyon kíváncsi vagyok! Különben összetörhetlek még utána is!
Hóember: (a padra mutat) Üljünk ide le! (leülnek)
Na, tágítsd ám füledet!
Mit hallasz fontos,
S ha úgy jársz el mint mondom,
Akkor lesz boldog a Karácsonyod.
Ödönke: (gúnyosan kacag) Mert különben mitől ne lenne boldog? (ledobja magát hanyagul a padra)
Hóember: Hát nem vagyok benne biztos!
Amikor jön az a piros ruhás bácsi...
Ödönke: ...Télapó, akarod mondani...
Hóember: ...Igen! Hátán cipel nagy zsákot,
S mikor osztja ajándékát,
Te ott állsz előtte,
Nyújtod kezed ,
Ő mit kérdez?
Ödönke: Mit kérdez? (mintha erősen gondolkozna) Először talán azt, hogy jó voltam-e. De, amúgy szerintem fantáziahiányban szenved,mert minden évben ezt kérdezi.
Hóember: S te mit válaszolsz?
Ödönke: Természetesen, hogy egész évben jó voltam.
Hóember: Ezt komolyan gondolod?
Csintalanságaid csak sorold!
Nekem a Télapó barátom.
Ha őszinte leszel, segítek.
Ödönke: Hát... Nem mondom volna, néhány dolog...de... nem tudom van elég időd? Úgy értem, hogy végig hallgass!
Hóember: Talán vallomásod nem tart ki,
Míg elolvadok, azaz, tavaszig.
Ödönke: Nem... de,.... Szóval,... azt sem tudom hol kezdjem! Bizony, először is be kell vallanom neked, hogy nem hallgattam meg mindig a szüleimet. Sőt egy este azt kívántam magamban, hogy bárcsak ne teremne több spenót. Tudod,nem szeretem...Meg, hogy apának végleg romoljon el az autója! Hogy hulljon ki mind a négy kereke! De tudod miért? Ő a hibás, mert állandóan azt kérdezi: (vastag hangon az apukáját utánozva) Ödönke megcsináltad már a leckét? (kérdőn néz hóemberre) Hát mi vagyok én? Leckegyáros?
Hóember: Látod? Már eddig is súlyos!
Ödönke: Tényleg? S még nem is tudod az egészet. Ide tartozik még az, hogy néhányszor ceruzával a kis húgom fejére ütök.
Hóember: Néha?
Ödönke: Néha... elég gyakran! De ő a hibás, mert nem tud focizni, s beárult apának, amikor széttéptem a babáját. Hát,mondd: szabad árulkodni?
Hóember: S látod,ily csúnya tettekkel...
Ödönke: Nem értesz meg te sem, már látom!
Hóember: A Télapótól mit érdemelsz?
Ödönke: De van tettemre magyarázat. Mert ő elvette a kis autómat. Azért adtam neki! De esküszöm, többet nem teszek ilyet!
Hóember: Nagytatával? Még emlékszel?
Ödönke: Ezt is tudod? Mindenlátó vagy? Te átlátsz az időn.
Hóember: Bizony! S tudom,
Hogy nemrég egy este,
Meglested, s míg ő híradót nézett
Papucsába dugtad a lekváros kenyeret.
Ödönke: Mert nem szeretem, hogy mindig gyötör a meséivel. Állandóan, Hófehérke, meg a hétfejű Ali Baba, meg mostohák, szabólegények...Hát ez kell nekem?
Hóember: (sóhajt) Pedig egyszer majd szeretnéd,
Ha lenne ki meséket mond neked.
Ödönke: De hát én már kinőttem a mesékből! Tudod milyen filmeket nézek én a videón?
Hóember: Tudni sem akarom!
Ha nem, hadd hallom!
Nagymamáddal, mit tettél egy napon?
Látom gondolkozol erősen,
Vagy már nem emlékezel?
Ödönke: Az igazság az, hogy... segíthetnél, ha megmondanád, hogy melyik esetre gondolsz.
Hóember: Lám-lám! Volt tehát több eset is! Hagyom, hogy te sorold fel!
Ödönke: (homlokát törli) Istenem, milyen nehéz kisgyereknek lenni. Az ember... illetve a gyerek csinál valami kis bakit, s máris felróják neki. Minden felrónak.
Hóember: A szomszédbácsival,
Hogy is volt, mondd csak!
Ödönke: Az? Hát az a szokásos!(széttárja kezeit) Parittyával. Pedig én az ágon ülő macskájára céloztam. De érdekes módon én mindig csak a szomszédok ablakait találom el! Ezért mondta apukám, hogy bár üvegező lett volna! (sóhajt) Hogy én, milyen szerencsétlen vagyok!
Hóember: Otthon már ismerem viselkedésedet,
Szépen, színesen elmesélted.
Még egy fontos dolog van hátra,
S ez bizony az... (kérdőn fordul Ödönkéhez, egyre közeledik, már-már megérinti hosszú murokorrával a gyerek orrát)
Ödönke: (anélkül, hogy elmozdulna, elnyújtva mondja) ...iiiskooolaaa. (felugrik a padról) Tudtam, hogy ettől nem szabadulok. (fejét tekergeti) Pedig ez a téma,mindennél fájóbb.(Hóemberhez) Erről talán ne beszéljünk! Minek kiteregetni az én iskolai ügyeimet.(szétnéz) Még meghallja valaki!
Hóember: Sorold csak! Én akarom hallani! Sorban, pontokba szedve!
Ödönke: (a távolba réved) Jaj, itt sok pont lesz...
Hóember: Csak a fontosakat, ha lehet!
Ödönke: Első pontként a tanulás az bizony gyatra. Nem bukdácsolok, de nem is haladok. Azt sem tudom, melyik tantárgy megy a legrosszabbul, mert jól csak... egyik se! A tanítónénivel szembeni viselkedésemre nem térnék, ki.(félre) Már csak azért, mert itt se tudnék sok jót felhozni mentségemre. Az osztálytársaimmal pedig... ezt inkább teljesen elhallgatnám. Csak Guberával egyezek jól ! De vele aztán nagyon jól!.(hirtelen felvillanyozva Hóemberhez fordul) Na látod? Ez egy jó pont! A barátommal egészen jól egyezek! Mindent együtt csinálunk.
Hóember: Együtt tekeregtek ...
Ödönke: Hát ...
Hóember:Együtt parittyáztok ...
Ödönke: … Is
Hóember: A lányokat csipkeditek! ...
Ödönke: Azt is ...
Hóember: A parkban kiabáltok!
Ödönke: Meg azt is ...(észbe kap) Juj! Teljesen elárultam magam. (erősen gondolkozik) Ezek szerint én egy negatív egyén vagyok! Igaza volt a takarító néninek, amikor eldugtam a seprűt, s a szemét lapátot. Azt mondta:(utánoz) Ödönke, te egy negatív specimen vagy!Pedig én azt sem tudom mi az a specimen. Azt hiszem valami filmhős.(hóemberhez) Mi lesz velem Hóember?
Hóember: A felismerés már fél siker.
( lassan kezdi levetni a hóemberi jelmezt, előtűnik, mint Télapó)
Csak rajtad múlik a jövőd
(Ödönke egészen megszeppenve áll)
Ne csintalanságra használd az erőd...
Ödönke: Télapó!
Hóember: Úgy vélem derék ember leszel!
Ödönke: (csüggedten leül) Azt hiszem, most már mindennek vége! Nem kapom meg tőled, amiket a levélben kértem!
Télapó: Ne csüggedj,oly nagyon!
Látom: hibáid ismered,
Ödönke: Mit tegyek?
Télapó: Egy ígéretet!
Ödönke: Ígéretet? Csak ennyi? (örömmel felugrik, miközben ide-oda szaladgál) Csak egy ígéret? Hát ezt megtehetem! (lassan megáll az ugrálásból) De... mondhatom versben? Talán könnyebb lesz!
Télapó: Felőlem!
Ödönke: (félre) Mert szerintem versben az ígéret nem ígéret, hanem... vers, nem!
Télapó: Azért én figyelek,
S versben is feljegyzem!
Ödönke: Jaj,szegény fejemnek!
Mert, ha ígérgetek
Mindig én veszítek!
No,de mit tehetek?
Ígértem,ígérek,ígérem
Hogy:
Jó fiú leszek!
(félre)De mi lesz velem,ha jó leszekÉ
Magamra sem ismerek,
De...ígérhetem...Nem?
Jó fiú leszek!
Ebben minden benne van,
Mint szépen költött mondatban,
Hihetsz nekem:
Jó fiú leszek!
A szüleim szava lesz a törvény,
Követem,mint vezérlő fényt,
Hihetsz nekem:
Jó fiú leszek!
Esténként örömmel mamának,tatának
Mesélem összegét a híradónak,
Hihetsz nekem!
Jó fiú leszek!
Jövőben ugyanitt ha találkozunk
Csak jó tetteimről osztályozunk.
Hihetsz nekem!
Télapó: (hozzá lépik) Hiszek neked
Igaz csak fél szájjal mondhatom,
De hosszú az év, majd meglátom.
De addig...
Ödönke: Hihetsz nekem!
Télapó: Hiszek neked!... Mert:
(mindenki énekli)
Fehér már az egész udvar
Felöltözött Karácsonyra
Hópihe-hó! De jó!
Kint lenni most!
Hópihe-hó, de jó!
Várni a szép
Szikrázó fényt
Karácsonyt....
(ezt a betétdalt tovább éneklik, mindenki bekapcsolódik, azok a gyerekek, akik nem szerepeltek, sőt, óvónéni, tanítónéni, szülők, s a dal betölti az udvart, utcát, szétfolyik az öröm...)
Utasítás: (melyeket nem muszáj betartani)A szövegekre szabadon írhat egy melódiát az óvónéni, vagy tanító néni. Játszhatják csak óvódások is, de nehéz lesz ekkora szöveg egy kisgyereknek. Iskolásoknál könnyebben megoldható. A verseket akár éneklés közben is több gyerekre lehet bontani,hogy minél többen kapjanak szerepet. Hóember-Télapó elképzelésem szerint mindvégig versben beszél, ha ez nehéz,esetleg a szerepet több hóemberre is lehet osztani.,sőt az Ödönke szövegét is szét lehet tördelni több gyereknek.
E kis mesének vége!
(...a játék folytatódik)
|
A kiírásnak teljesen megfelelő, jól elkészített, játékos, vidám darab. Nagyon tetszett. Nálam ez 10 pont. Gratulálok.