Szereplők:- Akárki

                  -     Sötétség                 

                     - Megalkuvás

                     - Kitartás

              - Illúzió

                  - Álom

                  - Ösztön

              - Értelem

Szín:Középen egy lóca,vagy csutak,kő.

Jelmez: Akárki hétköznapi ruhában,arcán smink nélkül.

                Sötétség:fekete lepel szerű köpeny,csüngők,mint egy éjjeli madár.

                Megalkuvás: szürke,szakadozott öltözet.

                Kitartás:zöld blúz és feszes nadrág,karjain sok lelógó szalaggal.

    Illúzió:mint megalkuvás,csak barna,

    Álom:mint Kitartás,csak rózsaszín.

    Ösztön:mint megalkuvás,csak kék.

    Értelem: Mint kitartás,csak narancssárga.

Történik bárhol,ahol emberek élnek,bármikor,szinte mindenkivel.

(amikor a függöny felmegy a szín üres,dilizene hallatszik,bizarr háttérzaj,érkezik Sötétség,lebegve-ugrálva.Mikor megjelenik,akkor kapcsolódik le a fény a nézőtéren.Csúnyán rémisztően röhög-hu-hha-hhha-hááá.Ezt játéka során gyakran megismétli,egyfajta személyiség jellemzője)

Sötétség: (vészjóslóan lebámul a nézőtérre) Ti...Ti,mit kerestek itt? Nem látjátok,hogy minden elsötétedett? Látjátok,igaz? És akkor? Nem remegtek? (kiált) Reszkessetek! Ez vagyok én!(körbemutat) Betakarlak.A sötétség vagyok! Megszűntél értelem,elborítottalak!(nevet) Én vagyok a hatalom. Él még benned a fény?(szétlebbenti köpenyét,vészjóslóan) Meneküljetek.(hirtelen reflektorok gyúlnak,Sötétség védekező mozdulatot tesz)Jaj Teremtőm,árnyékom,mi ez? Fény! A legnagyobb ellenségem. De legyőzlek én ne félj!Eltiporlak,nem fogsz itt csak úgy világosítani.A sötét elme fog diadalmaskodni.Megsemmisítem bennetek a fényt,a világosságot,ami az emberben még pislog.(körbenéz) Hol vagytok szövetségeseim? (több irányból jönnek: Megalkuvás,hernyómód kúszik,Illúzió délcegen,bár sánta,Ösztön ránkódik)

Illúzió:  Parancsolj uraságod! Emitt  csúszó mászik sötétséged elé Megalkuvás.Ni ott jön a délceg Ösztön is.

Megalkuvás: Na,mi az? Miért ez a nagy lárma,Illúzió?

Ösztön: Talán valami baj van Felséges  Sötétséged Őfelsége?

Illúzió: Sötétséged szolgái vagyunk! Állunk rendelkezésedre legsötétebb percekben is!

Sötétség: Ez fölöttébb rendes tőletek! Mert most nagy baj van!

Megalkuvás: Baj? Miféle baj?

Ösztön: Talán valaki bántalmazni próbálja felségedet?

Sötétség: (üvölt) Bántalmazni? (megrugdossa őket) Hát nem látjátok?  Fény van!

Ösztön: (mind körbenéznek) Ni,te,tényleg! Fény van!

Illúzió: Csakugyan! Nahát!

Magalkuvás: Ki hitte volna,hogy olyan a fény. (Sötétséghez,naivan) S ez baj?

Sötétség: Hogy baj-e? (megrugdossa őket,ezt a továbbiakban gyakran teszi,azok mintegy dicséretként élvezik) Nem baj! Nagy baj! Sőt,nagyon nagy baj! Már egyenesen a katasztrófa előfutára.A szökőár semmi,amikor a világosság ránk tőr.(nézi őket) Nagy maflák vagytok! Úgy látom még most sem értitek.

Megalkuvás: Ebben igazad lehet! Én tényleg nem értem!

Illúzió: Ami engem illet...én se! (ösztönre néznek) Te?

Ösztön: Miért kellene én értsem,amit ti nem értetek? Olyan felvilágosultnak látszok? (Sötétséghez) Hogyan érthetném, merész eszmefuttatásaidat, amikor teljesen sötétben tart Sötétség Őfelséged?

Sötétség: (rájuk förmed) Na most már elég legyen,ti ibóktalan bunkó társaság. (rugdos) Vegyétek észre már,Erőre kapott a fény,s ez megengedhetetlen. Harcra fel,ti elfajult emberi tulajdonságok!

Megalkuvás: Csak bízzad ránk Felség.

Ösztön: MI úgy elsötétítjük az elméjét,mintha sose látott volna fényt.Azért ez mégis csak képtelenség,hogy ekkora szemtelenséget megenged magának az ember.Felvilágosodik,uram!

Illúzió: Még hogy ilyet.Ezért kell én tűrjem a rugdosást,mert az istenadta kikupálódik.Na ez ellen tenni kell.

Sötétség: Éppen azért hívtalak hű alattvalóim (csúnyán röhög,rugdossa őket,azok láthatóan élvezik,más más testrészüket tartják oda),mert a múltkor is jól dolgoztatok,De most végképp befuccsolt a lazsának! (közönségre mutat) Nézzétek ! (alattvalóihoz) Látjátok?

Illúzió : Erősen mereszti szemét a nézőtér felé) Nem!

Sötétség: Nem,mert marhák vagytok. Hát nem látjátok,mennyi felvilágosult elme? Ezt nem nézhetjük tovább!

Magalkuvás: Igazad vagy nagy urunk! Ezt meg kell akadályozni.

Illúzió: Az bár kétségtelen,de végkép nehéz lesz!

Sötétség: Nem akarok ilyet hallani! Elborítani őket,elsötétíteni,Mindent árnyékba borítani,értitek? (alattvalók egyszerre bólogatnak)

Ösztön: (aki nem bólogatott) Engem ha megfeszítesz akkor sem értem! (látva Sötétség sötét tekintetét) Bocsánat,Felség! Csak éppen ne nézz ilyen sötét szemekkel rám! Ha jobban belegondolok,akkor értem.

Sötétség: Az jó,ha nem értitek! Nektek nem szabad zabálni a fényből,hiszen ti az én árnyékomban éltek! (felkapja fejét) De csitt! Valamit hallok.

Megalkuvás: Valami gyanúsat?

Sötétség: Meghiszem azt! Nagyon gyanúsat!

Megalkuvás: Erre már én is felegyenesedek,hogy jobban halljam.( fülel) Így sem hallok semmit.

Sötétség: Ti sem halljátok? (azok nemet intenek)Nem mert érzéketlenek vagytok.Ti sötétbe süllyedt vadszamarak.Hát nyissátok jobban ki a fületeket,marha vakondokok.

      (halk,kellemes zene úszik be a háttérzajba) Halljátok! Ez észbontó!

Ösztön: Mi ez?

Illúzió: szerintem ahol ilyen hangok lábra kapnak ott csakis az értelemnek kell lennie.

ösztön? Úgy érted,hogy ez már a fényt jelenti?

Sötétség: (rájuk förmed) Marhaság! Ne beszéljetek nekem itt a fényről. Nem fogom nézni,hogy elhatalmasodjon. (a nézőtér felé)Nézzétek! Ott van valaki! Ott is van valaki!

Megalkuvás: Ahogy én nézem itt rengeteg valaki van ma este!

Sötétség: Az még nem lenne baj! De az értelem,a fény szagát érzem.

Ösztön: (szimatolnak a levegőben) Igaz,hogy nincs valami vadászkutya szimatom,de mintha,mintha...

Illúzió: Na mondjad milyen szagja van,mert én semmit sem érzek.

Ösztön: Olyan...finom! Meg tudnám szokni.

Sötétség: Micsoda?

Ösztön: Csak úgy felvetettem,na!

Sötétség: Még felvetésnek is rossz! (rugdossa) Nézzétek! Vele kezdjük! (a nézők felé mutat) A nagy tömeget már megnyertem.Sötétben vannak,mi több még szeretik is. De úgy érzem van itt egy-kettő okosabb.(felemeli mutatóujját) Azok a veszélyesek. Azokat kell felfedezni és eltiporni.

Ösztön: Az nem lesz könnyű Sötétséged!

Sötétség: Nem-e? Nekem nem lesz könnyű? (nevet)

Illúzió: Én úgy látom,hogy éles benne az Elme. S Álma is magasan szárnyal,a fényra igyekszik

Sötétség: Hol az a fény,melyet ne törnék meg?

Megalkuvás: Makacs a kitartása is! Nehéz lesz!

Sötétség: Nehéz? Ösztön! Van olyan elme,amelyet ne borítanál el?

Ösztön: Érted Fenség a lángelmét is felszívom.

Sötétség: (belerúg) Na úgy! S te Illúzió? Te álmok szárnyszegője.

Illúzió: Nem ismerek akadályt!

Sötétség: Na úgy,na úgy! (rugdossa)

Megalkuvás: Minden kitartást megtör a megalkuvás!

Sötétség: Na úgy,nesze neked is egy kis előleg! (belerúg) Akkor mire vártok? Lerohanni őket elsötétíteni őket.

Ösztön :Igenis!

Sötétség: Lerohanni! (lerohannak,a nézőtéren elalszik a fény,hangjuk,még egy ideig) Az enyém vagy!

Ösztön: Véged!

Megalkuvás: Még makacsul kitartasz,mi? Na megállj!

Illúzió: Még mersz hinni álmaidban! Messzemenő szemtelenség! (elvegyülnek a tömegben)

Akárki: (megjelenik a sínen,nyomában Kitartás,Álom és Értelem,leül a tuskóra,látszik,hogy elégedett) Hej,mi sem szebb,mint az,ha valaki a szépnek ,felemelőnek élhet.Mennyi illatos virág,körül a sok dalos madárka tavaszi szimfóniát játszik,besüt életünkbe a nap,verőfény ölel át,felemel.

Álom: Ó,hogy milyen szépen tudsz álmodozni! Messze száll fantáziád,mindenben csak a szépet látod,rózsaszínben.

Kitartás: Azért ismerjük el kedves Álom,hogy mindent kitartással tesz.Nagyon erős vagyok benne.

Értelem: A fejét sem veszíti el,ugyebár Kitartás?

Kitartás: Bizony nem: Nagyon tudja a mértéket is. Erős vagy te is benne,Értelem.

Akárki: Mit fecsegtek össze-vissza? természetesen mindnyájatokra szűkségem van.Ti vigyázzátok a mértékletességet,a tenni akarás lankadást eltávolítjátok tőlem,általatok,veletek vagyok az,ami szerettem volna mindig lenni.Amire anyám-apám álmodott.

Értelem: Azért néha hajlamos vagy hogy elragadtasd magad.

Álom: Mert álmodni kell.Anélkül csak száraz élet az egész.Nem lehet csak veled Értelem!

Értelem: Miért ne lehetne?

Kitartás: Én is úgy gondolom,hogy lehet álmodozás is és kitartás is valakiben,de ...

Értelem: Legfontosabb az értelem.

Akárki: Ne civakodjatok. Mindetekre szűkségem van.(álomhoz lépik,fejét simogatja)Nélküled Álom semmi sem létezhetne.Valóban először mindig te emelsz fel.(Értelemhez) Te s e aggódj Értelem.Hiszen te vigyázod az egyensúlyt,hiányosságaim és erényeim között,te pedig Kitartás nem engedsz lankadni.Még a legfáradtabb,elkeseredett pillanatomban is ösztökélsz az előre lépésre.

Sötétség: (lassan,vészjóslóan jön fel a színre,utána csatlósaival) Már megbocsájtsd,hogy megzavarom e meghitt csevegésedet,önámító dunnyogásodat.

Akárki: Mit keresel itt Sötétség?

Sötétség: Mégis,mit gondolsz?

Megalkuvás: Véged van Akárki! Nincs kiút. Fényednek ezennel befellegzett.

Értelem: Az nem lehet.

Kitartás: Remélem nem hátrálsz meg%

Álom: Velem mi lesz,ha most eldobsz.Nem engedhetsz ennek az aljas sötétségnek.Értelem: Amíg én élek benne addig nem is fog engedni.

Illúzió: Ti nem veszítek észre,hogy én már elborítottam teljesen.Már nem vagytok olyan erősek,te sem Álom,te még annyira sem Értelem. Kitartása sincs már. Csak Illúzió van,hát nem látjátok? (próbál úgy nevetni,mint Sötétség)

Sötétség: Minő jól beszéltél Illúzió.(megrúgja,az tartsa másik felét is)

Illúzió: Még egyet,Felség,mert megérdemlem(kap még egy rúgást) Na úgy!

Akárki: Mit akartok?

Sötétség: A fényedet: Világosságodat. Elborítom elmédet.

Kitartás: Csakhogy ez nem fog sikerül neked! Bízd csak rám magad Akárki! Nem foglak magadra hagyni!

Akárki: Nagyszerű társ vagy Kitartás.

Megalkuvás: Lehet,hogy nagyszerű társ,csakhogy velem fog meggyűlni a baja.

Álom: Nem fog sikerülni álnok terved Sötétség!

Sötétség: (felháborodva) Nem-e? Olyan nem létezik,hogy nekem ne sikerülne,amit a fejembe veszek. (szövetségeseit rugdossa) Nemdebár? Na,mire vártok? Öljétek ki belőle a jót. Sötétítsétek el! Nem lehet olyan kitartó senki,hogy véghez vigye álmát,ha egyszer én azt nem akarom.Még az elmét is elsötétítem.Nincs az az értelem,ami ellenállna. Nem igaz?( csúnyán röhög.

Kitartás: (ellöki az Akárkire törő Megalkuvást,Sötétség visszaugrik) Még nincs itt az ideje! Én még erős vagyok benne,őrizni fogom az Álmot.

Sötétség: Erős vagy,te? Itt én vagyok a legerősebb.Eljött bizony az első halál Ideje! A szellemei-lelki halál már nem kegyelmez.Efelől jöttem kezeskedni. Akit én hatalmamba kerítek,az már csak biológiailag él,másként halott.Elsötétedik benne a láng. Álmai elhagyják,kitartása megtörik,Értelme elborul.Szürke lesz,beáll a sorba,hiszen napjainknak úgy is ez a divatja.

Sötétség? Először megölöm benned a tudatot,a lelki -szellemi erőt,s aztán csak úgy (ujjával pattint) Pukk!Kipattintom belőled az életet.(kacag, a közönség felé) Ugyanezt teszem mindnyájatokkal! Nem kerülhetitek  el a sorsotokat. Élő halottak vagytok! Még mocorogtok,igaz,de lassan elhatalmasodok felettetek!

Akárki: Igazad van.Lehet,hogy már felesleges minden ellenállás.

Kitartás: (emeli akárkit) Nem teheted! Én még élek benned! Nem fogom engedni,hogy föléd kerekedjen.

Akárki: Gondolod Kitartás,hogy van még remény?

Kitartás: Van! Teljes meggyőződésem!

Álom: (ellöki Illúziót) Igaz! Még én is élek benned Ne tagadj meg! Kitartás: Ki kell tartanod álmaid mellett! Nincs helye a megalkuvásnak.

Megalkuvás: Azt csak hiszitek,de megmutatom én nektek!

Értelem.: (ellöki Ösztönt) Én már nem is bírom annyira! Már kezdek sorvadni,rothadni veled.Azért még ne add fel.Mint értelem csak egyet mondhatok: ne bízd soha magad az ösztöneidre.

Sötétség: Ez az! Tudtam én hogy megtörik egyszer az erős ellenállás!

Akárki: (felemelkedik) Ne m adom olyan könnyen fel! Nekem is van segítségem!

Megalkuvás: (feláll) Marhaság!Előbb-utóbb az egészeteket eltiporlak,s mint egy húscafatot,értelmetlen gyurmát adlak át sötétségnek.

Sötétség: (nevet)Jól beszélsz megalkuvás! (rúgdossa)Mindig is te voltál az én első számú szövetségesem!

Illúzió: (felemelkedik) És én? Én nem vagyok a te megbízható szövetségesed?

Sötétség: Te is,persze Illuzió! Nesze neked is!(Rúgja)

Ösztön: (felemelkedik,ugyanakkor Akárki leroskad,vele együtt,Értelem,Álom és Kitartás)

S talán én is,nem?

Sötétség: Te is Ösztön,na! Állj te is oda,s máris elfújuk a lángot (mind a négyen fújni készülnek)

 Kitartás: (Álom és Értelem felemelkednek,Akárki elé állnak) Csakhogy ebben nem lesz részetek!

Magalkuvás: (kitartásra támad,viaskodnak) Piszokul áll benne ez a makacs Kitartás!

Illúzió: (álomnak esik)S még él benne az álom! Na nézd meg,milyen erősen tartsa magát!

Ösztön: A szégyentelen! (Értelemre támad)Erősebb az Értelem,mint az Ösztön? Ilyen nincs! Nem is volt! Nem is lesz!

Sötétség: Nehezen adod meg magad,mi? Hiába erősködsz! Semmi esélyed! Én nem ismerek kudarcot! Szövetségeseim kövessetek! (nevet) Megmutatom én neked Akárki! (közönséghez) Megmutatom én nektek! (csúnyán röhög,táncol kifele)Gyertek szövetségeseim!(szövetségesei követik)

Akárki:  (görnyedten,megtörten)Ez lenne a vég?

Kitartás: Nem lesz ez a vég! (felemelik,bátorítsák) Megóvunk Sötétség és szövetségesei támadásaitól! (körül sötét lesz,csak Akárki és társai maradnak középen,fénykörben)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés