HARMADIK FELVONÁS

Első jelenet

Két nappal később. Senki nem tartózkodik a szobában. Néhány másodperc múlva zajok az előszobából, nyílik az ajtó. Etus lép be, nyomában Kosaras

Etus                       Nincs itthon.

Kosaras                Úgy tűnik. Talán jobb lenne máskor...

Etus                        Szükségem van néhány dologra. Meg ruhákra is. Egy szál pendelyben vittél el az éjszaka. Ugye, te sem képzeled, hogy napokon keresztül ugyanabban a ruhában...

Kosaras                Nem hinném, hogy napokról lenne szó. Holnap talán már... Addig megvehetjük a legszükségesebbeket.

Etus                        Minek, ha mindenem megvan? A jóég tudja Feri hol kujtorog és mikor keveredik elő.

Kosaras                Belátom. Csakhogy...

Etus                        Csakhogy mi?

Kosaras                Úgy érzem magam, mint egy besurranó tolvaj.

Etus                        (nevetve) Hát ne érezd úgy. Velem vagy, kulccsal jöttünk be, és ha tetszik Ferinek, ha nem, ez az én lakásom is. Egyelőre még akkor jövök megyek, amikor jónak látom.

Kosaras                No question. Mégis... Feri tudta nélkül a jelenlegi szituációban... Nem kéne esetleg felhívnod?

Etus                        Hogy idejöjjön patáliát csapni?

Kosaras                Patáliát? Feltehetőleg akkor is csapott volna, ha itthon találjuk.

Etus                        Az más.

Kosaras                (sóhajtva) Nem értem, hogy miért, de legyen ahogy akarod. (szünet) Segíthetek valamiben?

Etus                        Nem hinném. Ülj le, amíg összeszedek egy pár cuccot. (Etus átmegy a másik szobába)

Kosaras                (téblából, néha megáll, hallgatózik) Sokáig tart?

Etus                        (a másik szobából) Az isten szerelmére, ne türelmetlenkedj! Egy pillanat és végzek.

Kosaras                (beletörődve) Oké.

Etus                        (bőrönddel a kezében tér vissza. Megáll Kosaras előtt, leteszi maga mellé a bőröndöt) Mondtam, hogy nem tart sokáig.

Kosaras                Mehetünk? A taxi odalent vár.

Etus                        Várjon még egy kicsit. (körbejáratja tekintetét a szobán) Sohasem tudtam igazán megszeretni ezt lakást. Nem tudom, miért. Tágas, világos, kényelmes és mégse... Emlékszel a régi lakásunkra, a Kárpát utcában?

Kosaras                (kényszeredetten) Valami rémlik. Jóval kisebb volt.

Etus                        És panelházban. Nekem semmi bajom nem volt a panellakással. Erre egy vagyont költöttünk. Ha láttad volna, hogy nézett ki, amikor Feri megszerezte.

Kosaras                Nem tudom, hogy nézhetett ki, mindenesetre szépen kipofoztátok.

Etus                        Szépen? Lehet. Én nem látok benne semmi szépet.

Kosaras                A taxi...

Etus                        Várjon. Nem fogunk meglógni.

Kosaras                Nem is úgy értettem.

Etus                        A régi lakástól nehezebben váltam meg. Nem látta senki, de még sírtam is. Mintha megéreztem volna...

Kosaras                Na, ja. Az ember néha megszeret dolgokat és nem szívesen válik meg attól, ami a szívéhez nőtt.

Etus                        Itt négy szoba volt meg egy hall, látod, azt egybenyitottuk a nagyszobával, ott meg csak két szoba. Az egyik a gyerekeké, a másik a mienk. Nem volt olyan, hogy nappali. Amikor a két fiú nagyobb lett, néha úgy éreztem, szűken vagyunk. Valahogy mégis... Hogy is mondjan? Családiasabb volt. Otthonosabb. Itt meg... (elhallgat) A fiúk se laknak már itthon.

Kosaras                Ez az élet rendje.

Etus                        Ezt én is tudom. Nem arról beszélek, hogy mi az élet rendje. A változásról... Nem érted?

Kosaras                Maybe. Azt hiszem.

Etsu                        Érted a fenét! Ti férfiak egész másképp viszonyultok az ilyesmihez. Tudom, hogy nem éltetek jól, meg ahogy mondtad, te sem voltál igazán szerelmes Ildibe, mint ahogy én sem szerettem szerelemmel Ferit, persze ki tudná megmagyarázni, hogy mi is az a szerelem, úgy képzelem, mindenkinél más, de azért... Gondolom neked se volt könnyű a válás. Egyik napról a másikra...

Kosaras                Mi már jó ideje külön is éltünk.

Etus                        Akkor is. Te nem érezted úgy, hogy elpocsékoltad az életed egy részét? Értelmetlenül, feleslegesen? Soha egy percig nem merült fel benned, hogy hátha, hogy esetleg valamit megmenthetsz belőle?... Hogy ne vesszen teljesen kárba az a sok sok év.

Kosaras                Kár ezen rágódni. Az idő kerekét még senki sem tudta visszatekerni.

Etus                        (keserűen legyint) Eh, semmi értelme. Úgysem érted meg. (nyúl a bőröndért) Menjünk. A többiért majd (csörög a mobiltelefonja, elengedi a bőröndöt, nyúl a telefonért) Igen? (pár másodpercig egyre komorabban hallgat)

Kosaras                (felemeli a bőröndöt) Induljunk. Útközben is beszélhetsz.

Etus                        (figyelmen kívül hagyva Kosaras megjegyzését leroskad a heverőre, figyelmesen hallgat, néha mond csak félszavakat) Igen... értem... persze, hogy felfogom... de hogy történt?... és mikor... néhány órája?...

                                persze, várunk. (befejezi a beszélgetést pár másodpercig maga elé mered) Küldd el a taxit.

Kosaras                De...

Etus                        Légy szíves menj le és küldd el a taxit?

Kosaras                But why? Mi történt?

Etus                        Ferit kórházba szállították. Ferkó szerint félholtra verték. Majd elmondom, csak intézd el a taxit. (Kosaras elindul, már az ajtóban van, amikor Etus rászól) Tudod, mit? Várj! Én is megyek.

Kosaras                Good. (visszafordul, nyúl a bőröndért)

Etus                        Azt most hagyd. Majd visszajövünk érte.

Kosaras                (értetlenül) Miért nem most? Ezért jöttünk.

Etus                        Mert most a kórházba megyünk.

Kosaras                A kórházba? Azt akarod, hogy én is?

Etus                        Neked nem muszáj. Megvárhatsz a folyosón vagy a büfében.

Kosaras                Nem azt mondtad, hogy látni sem akarod?

Etus                        De azt mondtam. És úgy is gondoltam.

Kosaras                Then... most mi ütött beléd?

Etus                        Tényleg nem érted?

Kosaras                Nem könnyű a női logikát követni.

Etus                        Ezen nincs mit követni. Egyszerűen tudni akarom, mi történt vele. És, hogy milyen állapotban van.

Kosaras                Azt hittem...

Etus                        Tudom jól, hogy mit hittél. Légy nyugodt, nem változott semmi.

Kosaras                Akkor meg? Mire jó ez?

Etus                        Az isten szerelmére! Nem érted? Nem arról van szó, hogy most zokogva a nyakába akarok borulni. (kérlelve) Próbáld megérteni. Ez nem jelent visszatáncolást, ez nem jelent... Hogy mondjam neked, hogy felfogd? Hivatalosan egyelőre még a felesége vagyok. Úgyis hozzám fordulnának, ha... Valamit talán tehetek érte. Ennyivel még neki is tartozom.

Kosaras                (felsóhajt) Menjünk hát, ha így látod jónak.

mind a ketten eltávoznak

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés