Csupán néhány sor, amit nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. Nincs jelentősége.

Kedves Pali bátyám!

Fletó bátyó újra táncol! Ugyanis elhagyta a szocikat, és új párttal próbál visszatérni – vagy fenn maradni(?) -  a „színes, politikai palettára”.  Bárhogy is van, amint a tévében láttam, a követői megvannak, gondolom a pénze is megvan hozzá, és természetesen a programja is alakul. Azt persze nem tudni még, hogy mi is a program, de ha nem népnyúzó, az már jól hangzik. Persze, programban még népnyúzót nem hallottam a mostaniaktól sem, és a régiektől sem, pedig ezek aztán nem hazudtak, hazudnak éjjel, nappal, oszt mégis nyúzódunk. Na ez jó hülye szó lett, de legalább egyértelmű, hogy mire gondoltam. Egyébként a tököm tele van azzal, hogy megint arra a néhány munkavállalóra helyezik a terhek javát, aki még dolgozik, és a hátán cipeli az ország összes nyűgét-baját. Nem arról volt szó, nem is olyan régen, hogy közös a teherviselés? Mert ha igen, és állítólag szavahihető, aki ezt mondta, akkor nem értem a legújabb döntésüket. Arra gondolok, hogy a szegény, szerencsétlen nyugdíjasok október hónapban kapnak egyszeri, hat százalék nyugdíj kiegészítést, januárban pedig ismét kapnak négy százalék nyugdíjemelést. Pali bátyám! Én évek óta az állami szektorban tevékenykedek. Fizetésemelést nem kaptam 2007 óta, viszont évről évre kevesebbet viszek haza havonta, és pluszban még megvonták az összes többi juttatásomat is. 13. havi fizetést, ruha pénzt, egyéb addig megszokott jutalmakat, és minden egyebet. És ahogy olvasom, és hallom, jövőre a fizetésem ismét csökkenni fog, a többi juttatást sem kapom vissza, örüljek, hogy dolgozhatok. Ugyanakkor két gyereket nevelek, iskoláztatok, és hiteleket fizetek. A nyugdíjasnak nem nagyon van már hitele, gyereket sem nagyon nevel, és mégis az ő pénzét emeli az összes kormány. Tudom, sok kis nyugdíjas van még hazánkban, de higgye már el a magas vezetés, hogy nagyon sok a kispénzt kereső, minimálbéren vagy annak közelében nyomorgó adófizető is. Jó lenne, ha most már az ő kedvükre, zsebükre is születnének sarkalatos döntések, mert ritka szar érzés úgy bemenni munkába, hogy tudom, bármennyit is dolgozom a pénzem nem lesz több, viszont az árak, a szolgáltatások díjai emelkednek. Ha így folytatják döntéshozóink, eltelik pár év, és fizetnünk kell majd azért, hogy dolgozhatunk. Munkafelvétel: - Jó napot kívánok! Itt keresnek munkaerőt! – Igen uram, tessék parancsolni! – Csak azt szeretném megérdeklődni, itt mennyit kell fizetnem havonta, ha dolgozni akarok? – Uram! Ha ön jó munkaerő, és megleszünk elégedve magával, valamint sok túlórát vállal, akkor megelégszünk, ha befizeti a tavalyi minimálbér másfélszeresét. – Havonta? – Természetesen havonta. – És akkor mit viszek haza, drága főnök úr? – Hát magát, mi mást? - szóval azért erre az eshetőségre is jobb, ha felkészülünk drága Pali bátyám! Az ilyen húzások miatt arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem az ország van szarban, hanem mi, munkavállalók. Az a pár millió, aki adót fizet. Aztán az is eszembe jutott, hogy normális helyen ezt másképpen csinálják. Legalábbis, én biztos, hogy másképp csinálnám. Na jó, de én nem vagyok sem normális, sem olyan pozícióban, de ami a legszomorúbb, engem senki sem kérdez. Legfeljebb a feleségem, viszont a válaszra már ő sem kíváncsi. Na szóval, mire is akarok kilukadni, mint az a gumi, ami elősegítette a Zsoci fogantatását. Ahhoz, hogy osztogassak, vagy fosztogatnom kell, vagy másképp kell bevételhez jutnom. Fosztogatni persze kényelmesebb, kevesebb macerával jár. Ha jól megfigyelem a tisztelt hölgyek és urak, drága barátaim eddigi tevékenységét, most épp fosztogatnak, és abból (is) osztogatnak. Csak éppen ez a megoldás nem népszerű! Legfeljebb kurva kényelmes. Nekik. De ha úgy tevékenykednének, hogy előbb megteremtik az osztogatás alapjait, akkor persze teljesen más lenne a helyzet. Hogy lehetne megteremteni? Mondjuk munkahelyteremtéssel és béremeléssel. Hisz minél többen dolgoznak egyre magasabb bérért, annál több adót és egyéb járulékokat fizetnek be, amiből többet lehetne kiosztani. Adott esetben a nyugdíjasoknak is. Ehelyett mit csinálnak? Munkahelyeket nem teremtenek, béreket nem emelnek, és az eddig megszokott kevésből osztanak sokat. Elveszik, amit még el lehet venni, és odaadják másoknak. Pontosan azoknak, akik nagyobb szavazó bázist képviselnek. És ez a lényeges! A szavazóbázis megtartása, növelése! Hogy mi van az országgal és a benne élő „igahúzó barmok” közérzetével, az egyelőre senkit sem érdekel. Tetszik tudni, mikor fogja őket először érdekelni? Megmondom pontosan. 2013. áprilisától! Ugyanis rá egy évre lesznek a választások – ha meg nem változtatják a választási törvényt – és onnan kezdve már igencsak illik jóban lenni mindenkivel, aki voksolásra termett. Egyébként most olvastam, hogy a határon túli magyarok is szép lassan mind hozzájutnak a nevelési támogatáshoz, amit a magyar kormány biztosít a számukra. Még ha egyszeri összegről is van szó, akkor is. Nem furcsa, hogy még erre is fussa a durván három millió adófizető pénzéből? Közben iskolák nem működnek határon innen, mert nem tudják kifizetni a szolgáltatónak a rablással egyenlő fűtésszámla díját. Igen, jól olvasta Pali bátyám, rablásnak minősítem azt, amit a szolgáltatók tesznek velünk. Kirabolnak minket – persze adnak róla számlát, és azon megmagyarázzák, hogy miért is annyi, amennyi – ha fűteni, ha világítani, vagy ha fürdeni akarunk. Visszatérve a határon túli családtámogatáshoz! Mielőtt valaki hajigálni kezdené azt a bizonyos követ, szólok, hogy ez nem a határon túli magyarság ellen irányuló felháborodás volt! Az elv ellen tiltakozom, hisz egyenlő teherviselésről papoltak nem is olyan régen dicső(?) nagyjaink, és tessék! Mindenki kap, csak az adófizető szív! Ez kérem tisztelettel, nem egyenlő teherviselés! Ez kérem tisztelettel az adófizetők pökhendi, gátlástalan semmibevétele! Ez kérem tisztelettel, tisztelt hölgyeim és uraim, drága barátaim, gőgös viselkedés, mert ennek semmi köze az egyenlő teherviseléshez! Hiszen csak a nagy duma megy, és a ködösítés. Egyébként visszatérve levelem kezdetéhez, Fletóhoz. Vajon alakíthat e valaki pártot akkor, ha büntetőeljárás folyik ellene? Mert úgy tudom, hogy takarítónő sem lehet az illető, ilyen esetben. És ha már az, akkor pedig elbocsátják úgy, hogy figyelmen kívül hagyják az ártatlanság vélelmét. Ezt pontosan tudom, mert ez történt az egyik ismerősöm ismerősével. Büntetőeljárás indult ellen, és amikor kiderült, kirúgták. Azt mondták neki, majd menjen vissza, ha esetleg felmentik, vagy megszüntetik az ellene folyó eljárást. Persze, egy takarítónő veszélyesebb, mint egy pártelnök! Hisz egy takarítónőnek nagyobb rálátása van az ország dolgaira, és nagyobb a felelőssége is, mint az adott vezetőnek. Mindenesetre fura világot élünk drága Pali bátyám, bárhonnan is nézzük. De egy biztos! Ismerek olyan takarítónőt, aki bölcsebb döntésekkel operálva talán kivezetne bennünket ebből a slamasztikából. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy a nettó hatvan ezres fizetéséből megtudja oldani a családja és önmaga egész havi igényeit, hisz csak addig nyújtózkodik, míg a pénze tart. De ami a legfontosabb, sosem vesz el másoktól semmit.

Kézcsókom Margit néninek!

A Zsoci azt mondta, ő is pártot alakít! Programjában majd ígér minden szépet és jót, de ha nyer, akkor majd kisepri a padlásokat. Mondtam neki, ilyen már volt nálunk néhány, és különben se fáradjon, mert nem csak a padlások, de már a bukszák is üresek.