Második fejezet

2. FEJEZET,
amelyből nem tudjuk meg, hogy hol volt Hetyke Tóbiás, mielőtt Faramuciországban lett volna, viszont faramucis kárpótlásul megtudjuk:
HOL NEM VOLT előtte, továbbá az is kiderül miként választottákTóbiást királlyá e dicsérendően mucisfarú ország óriás fityfirittyei

MILYEN IS VOLT AZ A NAGY KISKIRÁLY-VÁLASZTÁS FARAMUCIORSZÁGBAN?

Ha azt kérdeznétek tőlem, hogy honnan került Hetyke Tóbiás, ez a pofonokra méltóan jóképű törpécske az óriások lakta Faramuciországba, én bizony kerek-perec megmondanám: - NEM TUDOM!

Bajuszmázas Dagadász, ez a tudós főhadonász, szintén nem tudja ezt, de ő talpraesetten derék fejére ejtett faramuci, ő ezen kérdésre nem jött zavarba, még pénzzavarba sem, mivel pénzeszsákjába zavarta a csengőseket és zuhogott belőle a szó, mint a nyári zivatar Faramuciország képtelen képernyőin, de még nyomdafestékbe is átzuhogott, ekképpen:

Sikerkönyv lesz, nem is vitás:
"HOL IS NEM VOLT A TÓBIÁS?!"
Tegnap írtam, kávé mellett,
mikor tehén borjat ellett.
Tóbi nem volt réztojásban, -
mind ütögettem, meg ráztam!
Mint kobakom, mind-mind kongott,
így rájöttem, hogy nincs pont ott!
Galuskán sem hevert lustán,
így nem ijeszté fel puskám..
Nem volt EBBEN, nem volt ABBAN,
sem borsóban, sem a babban..
Nem ketyegett bolond órán,
mikor nyerített a ló rám!
Szóval, rosszul tudják mások,
mert nem volt a Tóbiás - OTT!
No és nem volt Holnemvolt-ban,
ahol az a huncut hold van,
nem lovagolt tarka macskán,
madaracskán, vagy halacskán...

Látjátok? Bajuszmázas Dagadász mindenre tud valamiféle ármányosan tudományos magyarázatot adni! Persze, könnyű neki, mivel még fél füllel sem figyel arra, hogy mit is kérdeztek tőle, ez nagyon megkönnyíti a válaszadást.
 

Egy-egy faramuciul nem tudó naivka, persze, azt is tudakolhatná: miért nem Tóbiástól kérdezték meg, hogy hol volt Faramuciországbeli jelenléte előtt. A bölcsek rámutattak, hogy miért nem volna ez célszerű: Tóbiás vagy lódítana, vagy pedig az igazat mondaná. Egyik sem kívánatos: a lódítás lovat vadíthat, az igazmondás pedig nagyon veszélyes egy tájon, ahol az idő szeszélyes!
Ám minek nekünk Tóbiás törpeuraság előtörténetét kutatni? Talán nincs jobb dolgunk? Nem mindegy, hogy Kukucskaországban kémkedett-e vagy Vakmacskaföldön rémkedett-e ? Nem mindegy, hogy Salátaországban salátázott-e, vagy Tökkelütöttföldön tökölődött erre-arra eltökélten?!
Inkább kerekezzünk tovább a kérdésig: mint is lett Hetyke Tóbiás Faramuciország királya?

Faramuciországban,ebben a faramucian büszke köztársaságban, amelyik valójában titkos királyság, négyévente van királyválasztás. A király kiváltságai: 1. rácsücsülhet a trónszékre, 2. a trónszékről bolondságokat beszélhet, és még bolondabbakat cselekedhet, 3. ezt-azt zsebre vághat, ebbe-abba belevághat,
4. szórhatja a közpénzt cimboráknak cintányérra, de, ha nincs cintányérjuk, cégcímeres kalapjukba is bedobathatja.
 

Azon kutyabőrös óriások (no ők sem jobbak ebugatta ebeknél!) viszont, akik nem nyertek a kiskirályválasztó lutrin, ilyenkor igyekeznek felkapaszkodni a maradék uborkafákra, illetve lelökdösni azokról a már felkapaszkodottakat. Már csak ilyen követendően kapaszkodós és lelökdösős ország Faramuciország, követik is sokan, mivel útja biztos út a szakadék széléig a vaksötét éjszakában!
 

Hetyke Tóbiás éppen akkor érkezett Faramuciországba, amikor ott dúlt a választási küzdelemnek nevezett médiás kabarétragikomédia. Hangszórók szórták fülelő fülekbe Zsebelemte, Faramuciország udvariatlan kegyence és híres kacsatojásköltő választóvizet zavarosító verssorait:

Kis gazda az ÜCSÖGI,
kis földjét gaz fölveri..
Cimborája minden gaz!
Sógor, koma rászavazz!

Kis gazda a KÖCSÖGI,
köcsögéből lötyög ki:
- Szavazz rám, te nagyokos,
s időnk nem lesz latyakos!

Zsebelemte sem ennek, sem annak pártjára nem állt, hanem ennek is, annak is pártjára állt, ha az jól fizetett, de azért nem volt pártonkívüli, mivel nagyon is pártolta a saját zsebét. Így ugyanis kétfelől kapott zsebbe valót, továbbá bárki is lett Faramuciország királya, ő saját királyának, saját diadalának tekinthette.
No mindebből látható: Zsebelemte kivette a részét lúdmájból és magánhasznú
választási versírásból.

A kiskirály-választás fénypontja a Nagy Ígérgetési Hét volt. Zsebelemte írta a királyságra legesélyesebb óriás, Kaméleon Leomél szövegét:

Ott voltunk, hol a párt szakad,
s ott vagyunk hol a part szakad!
S hol leszünk? Bár mélyek mélyén,
de onnan FEL nézünk - BÉKÉN!
Nézd! Megtépett gólyánk szárnya
hírünk viszi hét határba!
Csalónak is jár itt puszi:
ez az ország Faramuci!

Szavazz rám! Hány színem vagyon!
Én vagyok a Kaméleon!
Másik szép nevem Leomél...
Boldogságtól el ki alél?

Homályban maradt, hogy hányan aléltak el a boldogságtól Kaméleon Leomél neve hallatán, de ezt a szegény, bortól kétszeresen is veres óriást csúnyán becsapták. Nem választották meg sem kiskirálynak, sem nagykirálynak, sem agykirálynak, ezért ő alélt el, de nem a boldogságtól.

Hetyke Tóbiás nem vitt a Nagy Ígérgetési Hétre mást csak három kosár tojást.
Ezt azonban két óriáscimborája segítségével ugyancsak osztogatta, miközben saját versével szerénykedett elő:

Ne mondjátok, hogy tojok rátok!
Jövőt adnak e szép tojások!
Holnap Tojások! Majd kikelnek,
s színarany csibék csippentgetnek!
Nagy fületekbe annyit súgok:
lesznek aranyat tojó tyúkok!
Boldogságot hoz el, örökre,
Hetyke Tóbiás, - ÉN, a törpe!
Hetyke névvel kérem, szerényen,
rám szavazzatok mindenképpen,
s lesz minden: túrós palacsinta,
óriáskának lengő hinta,
tőgyös tehén, mely édes mézzel
kínál majd meg minden csöcsével,
lágy kenyér, agyadnál is lágyabb,
szőlő, vágymosollyal utánad,
lesz házad, földed, kutyád, macskád,
- szavazzanak másra a csacskák!
Törpe vagyok, - de az a lényeg:
ÓRIÁSI, amit ígérek!

Az óriások bámultak, bambultak, barmultak, - no, szóval azt tették, ami eszükből kitelt, szokásosan. Megválasztották királyukká Hetyke Tóbiást, a szerény kis törpét, aki a kiskirály választás után szerénységét elvesztette.

Tóbiás elvesztette szerénységét, de, vigasztalásul, meg kell jegyeznem, hogy a rá szavazó óriások viszont szegénységüket nem vesztették el, továbbá Hetyke Tóbiás király sem veszteget időt elvesztett szerénysége keresgélésére. Ez érthető, mert nagyon is igaz a faramuciországbeli közmondás: " Másképpen áll ám a rókán a paróka, ha kiskirály lett a baromfiudvarban!".

(Folytatom)