|
"Hol van az a nyár"
Horváthy Irén 2011.08.04. 12:11
NYARALÁS FALUN
Nyaralni megyünk falura, az anyukám szüleihez. Előtte a szokásos cirkusz, sütés, főzés csomagolás, készülődés.
Délelőtt indulunk Nagykárolyba. Az utazás a szokásos koreográfia szerint zajlik, eszünk , iszunk , élvezzük az utazást. Nagykárolyban át kell szállnunk egy másik vonatra, arra viszont sokat kell várni. Próbálom szórakoztatni magamat, bámészkodok. Emberek jönnek mennek, cipekednek. A nagykárolyi állomás sokkal nagyobb a zilahinál, elindulok felfedező útra, Lassan körbejárom a várótermet, a jegykiadó fülke ablakánál sokáig bámészkodok, hiszen a jegyek kiadása érdekes lebilincselő művelet. A vastag karton papírból készült téglalap alakú jegyet egy öntöttvasból készült lyukasztóba nyomják. Ugyanazzal a mozdulattal a lyukasztó karja hátra lendül és a jegyet kilyukassza. Ez a művelet irtózatos csattogással jár. A pénztáros kiadja a jegyet pénz ellenében, majd felvilágosítja az utast a vonat menetidejéről.
Finom illatok szállnak a levegőben az állomás restije felől. Elindulok a resti felé de a mindig éberen őrködő nagyapám utamat állja. Rövid de gyümölcsöző alkudozás után együtt megyünk tovább. A resti asztalai piros-fehér és kék-fehér terítőkkel vannak leterítve. Majdnem minden asztal foglalt, a legtöbb asztalnál csak isznak. Csípős italszag keveredik a rántott hús és a frissen sült hús szagával. Szerintem ez is olyan utazós illat. Kisétálunk a restiből és a peronon át igyekszünk vissza a váróterembe. Igyekszünk, ez kissé túlzás mivel mindet látni szeretnék, mindenre kíváncsi vagyok.
Sűrű bajszú vasutas megy el mellettünk , hóna alatt hosszú szárú kalapáccsal. A beérkezett szerelvények kerekeit ellenőrzi, minden kerékre ráüt. Ez nagyon tetszik de a mozdony kelti fel a figyelmemet. Vígan eregeti a füstöt és a gőzt. Lekapcsolják a vagonokról
Majd egy másik vágányra megy ahol vizet és szenet vesz fel. Ezt a műveletet látnom kell ezért nagyapát rángatom , cibálom magam után. A kút amiből a vizet a mozdony tartályába engedik olyan mint egy zöld zsiráf aminek a fejét egy vastag kötéllel fordítják a megfelelő irányba. Amíg a víz zubog a tartályba a fűtő és pár munkás a szenet lapátolják a szenes kocsi rakterébe. Miután kielégítettem kíváncsiságomat elindulunk vissza a váróterem felé. Nagyon lassan telik az idő de végül eljön a várva várt pillanat. Megérkezik a vonatunk . Az állomás megélénkül, siető utasok lepik el a peront. Fegyelmezetten megvárják amíg mindenki leszáll, majd felszállnak a vonatra Mi is elfoglaljuk a helyünket és várjuk az indulást. Jön az állomásfőnök a palacsintasütővel, int a mozdonyvezetőnek mire nagy sípolás és rángások között végre kiindulunk az állomásról.
Nagymajtényban szállunk le a vonatról ahol Gyula bácsi, anyukám testvére vár minket az állomáson. Szentmiklósra lovas szekérrel megyünk tovább. Két gyönyörű, ragyogó, barna szőrű ló van a szekér elé fogva. Mindkét ló a nagybátyám szíve csücske. Úgy bánik velük mintha a gyerekei lennének. A pokróccal letakart szénára ülünk nagymamával , nagyapa a bakra Gyula bácsi mellé. Elindulunk. A lovak lassan poroszkálnak a földúton, az ég kezd sötétedni és megjelennek a hunyorgó csillagok az égen. Félek, sehol egy hegy csak a hatalmas síkság, semmi sem ismerős. A csendet a lovak prüszkölése és a kerekek nyikorgása töri meg. El-el bóbiskolok de mint mindennek ennek az útnak is vége szakad egyszer és végre megérkezünk a másik nagyszüleim házához. Behajtunk a szélesre tárt kapun és megállunk. Barátságos, hívogató fény árad ki a nyári konyha ablakán. A nagyszüleim háza igazi hosszú parasztház melynek a végében található a nyári konyha.
A nyári konyhát s sütő kemence uralja, amit úgy építettek meg, hogy az oldalára ülőhelyet képeztek ki. Az asztalon petróleumlámpa világit de a tűzhelyből is árad a parázs fénye. Örvendezés, puszilkodás, kézmosás és vacsora. A vacsora igazi falusi termékekből áll. Kolbász, sonka , szalonna, sajt, túró, tejföl és házi sütésű kenyér.
Mivel nagyon fáradt vagyok elalszok az asztalnál , ezért a ház „ tiszta” szobájába az ikerágyba fektetnek le. Ez lesz a mi szobánk ameddig itt vagyunk. A tiszta szoba a ház legszebb szobája amit csak vendégfogadásra használnak. A szobába behoznak egy petróleumlámpát amit egy kis asztalra helyeznek úgy, hogy minél kevesebb fényt árasszon. A szoba sarkai sejtelmes homályba borulnak. Olyan érzés keríti hatalmába az embert, hogy a szoba gerendái össze akarják nyomni.
Hajnalban kürtölésre és éktelen röfögésre , disznó sivalkodásra ébredünk. Hajtják ki a kondát legelni. A falu disznó pásztora minden reggel összetereli a disznókat és estig a legelőn tartja őket. A disznók után a tehenek és a nagyobb bocik kerülnek sorra, hogy a legelőre hajtsák őket, de addigra nagymama és Gyula bácsi felesége Marika néni megfeji a teheneket. A lefejt tejet átszűrik majd elosztják különböző edényekbe. Az egyik edénybe a tejből tejföl fog készülni , a másik edénybe öntött tejből túró lesz. Tesznek félre inni, saját használatra a többit elviszik az átvevő helyre és leadják.
Amíg az asszonyok a teheneket fejték addig a nagyapám és Gyula bácsi ellátták az állatokat Az otthon maradt állatoknak enni és inni adtak , kitakarították az istállót a juhok szállását. Miután végeztek a reggeli munkával következett a reggeli ami bőséges volt. Szalonnás rántotta és az elmaradhatatlan hideg étel került az asztalra A paradicsom, paprika, uborka, hagyma, retek a kertből származott. Reggelizés közben a mama bepakolta a tarisznyát amibe az elmaradhatatlan hideg étel , hagyma , uborka, paprika, egy lapos üvegbe kisüsti pálinka és egy literes üvegbe házi bor került. Pontban öt órakor a nagyapák és Gyula bácsi kihajtottak a kapun a lovas szekérrel. Mentek a határba dolgozni.
Az otthonmaradtak megreggeliztek, majd nekifogtak a mindennapi munkának. A csirkéket, tyúkokat, libákat, kacsákat megetették, kitakarították az ólakat és friss vizet húztak nekik a gémes kútból. Nekem kellett a tojásokat össze szednem ami némi galibával járt, hisz a kakas csípet, a tyúkok is csipkedték a lábam szárát én természetesen visítottam ahogy a számon kifért. Mindkét nagymama lélekszakadva rohan, siet a segítségemre. Megmentenek. Lassan elhall a gágogás, hápogás visszaáll az udvar rendje. Következik a főzés. Zöldbablevest kérek és tejbe rizst. A babot nekem kell leszedni , minden száll után megkérdezem elég-e már. Mai szemmel nézve eléggé idegesítő gyerek lehettem de a nagymamáknak és a nagyapáknak angyali türelmük volt. Amíg mi a zilahi nagymamával a babot szedtük addig a másik nagymama a lefejt tej egy részéből vajat készített. Ez egy hosszadalmas művelet volt mivel a tejet az úgynevezett vaj köpülőbe tették és addig húzogatták a szárát amíg a tejben lévő tejszín összeállt kisebb nagyobb golyókká. Ezeket a tejszín golyókat egy kanál segítségével összenyomták és így kaptak egy nagyobb darab vajat. Ezt a vajdarabot kivették a köpülőből és vízben jól átnyomkodták, hogy a savó jöjjön ki belőle. Kész a vaj, lehet tízóraizni. Vajas kenyeret eszünk paradicsommal és paprikával. Hatalmas szelet kenyeret kapok. Nagyon szeretem nézni ahogy a kenyeret vágják. Már a kés mérete is impozáns nem beszélve a kenyér méretéről. Malomkerék nagyságú. Amikor vágják a héja valósággal nyikorog. Evés után főzünk. ZÖLDBAB LEVES A zöldbabot megtisztítjuk, a két végét lecsípjük és a hosszú szálakat rövid darabokra tördeljük. A szálkás részeket ha öregebb a bab eltávolítjuk. Egy nagyobb fej hagymát megpucolunk és apró darabokra vágjuk Egy fazékba vizet teszünk forrni, ebbe a vízbe bele szórjuk az apróra vágott hagymát. Amíg a víz forr addig megpucolunk két három sárgarépát, két petrezselyem gyökeret egy kisebb fej zellert. Felvágjuk és jól megmossuk a zöldséget. Ha forr a víz a jól megmosott babot és a zöldséget beleteszzük főni. Megsózzuk és egy szál zellerlevelet is adunk hozzá. Egy nagy marék petrezselyem zöldet apróra vágunk, világos rántást készítünk és amikor a bab és a zöldség megpuhult a rántást és a petrezselyem zöldet a levesbe tesszük. Még legalább tíz percig forraljuk. Lehet bele tenni tejfölt, ha az egész faék levesbe teszünk tejfölt azt ajánlatos felforralni mert forralás nélkül nagyon hamar megsavanyodik a leves. Van aki egy kevés ecettel ízesíti a zöldbablevest, bármelyik változata nagyon finom. A mi levesünk jó sűrűre készült megáll a kanál benne. Én ennek csak örülök, a káposzta mellett a bab a második helyett foglalja el a gombákkal együtt a kívánság listámon. Bármikor éjjel -nappal a mai napig képes vagyok akár betegre enni magamat az ezekből készült ételekből. TEJBE RIZS A tejet egy lábasba teszik, pici vizet öntenek hozzá , cukrot és egy csipet sót tesznek bele. Amikor forr a kiszemelt jól megmosott rizst hozzákeverik és állandó keverés mellett puhára főzik. A tetejére lehet lekvárt, kakaóport , cukrot szórni, de van aki öntettel szereti. A férfiak rakott krumplit kapnak másodiknak, tejbe rizs ,az gyerekétel, arra nem lehet bort inni. RAKOTT KRUMPLI. Egy fazékba a jól magmosott hélyas krumplikat odatesszük főni, melléjük rakunk legalább négy tojást is főni. Ha a krumpli puha akkor levesszük a tűzről és leöntjük a forró vizet róla, majd hideg vízzel lehűtjük. Amíg a krumpli hűl addig a tojásokat megpucoljuk és egy szál füstölt kolbászt fel karikázunk. A karikára vágott kolbászokat egy serpenyőben picit megpirítjuk. A krumplikat megpucoljuk, majd egy kizsírozott tepsibe a felét karikára vágjuk, a karikára vágott tojás és a megpirított kolbászkarikák is rákerülnek tejföllel meglocsoljuk , sózzuk és a maradék krumpli karikára vágva rátesszük. A krumpli tetejére tejföl kerül, az előmelegített sütőbe berakjuk és pirosra sütjük.
Egy kerek hétig kivéve a vasárnapot én csak zöldbab levest voltam hajlandó enni ezzel kikészítettem a rokonságot. Az igazság az, hogy ők minden nap főztek maguknak de én csak a kedvencemet ettem meg.
Minden nap kivéve a vasárnapot déli tizenkét órakor elindulunk ki a határ4ba, visszük az ebédet a férfiaknak. Az étellel megtöltött fazekat és lábost egy-egy vastag konyharuhába kötötték, egy tarisznyába kenyeret , kanalakat , villákat tettek , így felpakolva indultunk el otthonról. Mindenki mezítláb poroszkál a földúton ezért én is levetem a szandálomat. Kényes városi lábam látta kárát. A föld úton még nem volt gond de a tarló az kikészítette a talpamat. Mire a nagyapákhoz értünk jócskán folyt a vér mindkét lábamból. A kísérők a nagyapáktól megkapták a beosztásukat, egy szem lány unokájuk lábai miatt, a lábamat megmosták , pálinkával fertőtlenítették és egy széttépett ingdarabbal bekötözték. Készen volt az orvoslás, sántikálva mentem haza de másnap már kutya bajom sem volt. Miután ellátták a sebeimet a férfiak leültek ebédelni. Nagymama kimérte a levest a pléhből készült tányérokba nagy szelet kenyeret vágott mindenkinek és elkezdődött az ebédelés. Ráérősen, nyugodtan fogyasztották el az ebédet az egyetlen fa árnyékában . Ebéd után jött a szieszta vagyis az elfáradt emberek aludtak vagy két órát az árnyékban. Amíg a felnőttek pihentek mi gyerekek elmentünk a forráshoz és friss vizet vittünk nekik a cserép korsókba.
Pihenés után újra kezdődött a munka, mi összepakoltunk és elindultunk haza. Otthon a nagymamákat várta a mosogatás és a vacsorafőzés meg minden másfajta házimunka.
Végre hazaérkezünk. Mivel hadirokkant vagyok ezért a tornácon ülök és nézelődök. Bodri a fekete göndör szőrű pulikutya a lábamhoz heveredik, Cirmi viszont az ölemben dorombol , kerek a világ én nagyon jól érzem magamat benne. Uzsonnázunk, végre nem tej és kalács az uzsonna hanem vékonyra szeletelt sonka, tejföl, túró, paradicsom, paprika és nekem hagyma. Rám tényleg érvényes a mondás „ hagymát hagymával”. Uzsonna után rendrakás, a zilahi nagyi nekilát zserbót sütni, a másik nagymama viszont pokoli gyorsasággal gyomlál a konyhakertben. Marika néni a házban takarít, majd apró szemű krumpli tesz oda főni . Ebből és a konyhai maradékokból meg a leforrázott kukorica darából fog állni a disznók és a malacok vacsorája. Készül a ZSERBÓ , egy fél csomag élesztőt elmorzsolunk és fel futtatunk langyos cukrozott tejben. 60 dkg lisztet eldörzsölünk 20 dkg vajjal vagy margarinnal vaníliás cukorral, 10 dkg porcukorral, két egész tojással , a felfutatott élesztővel és annyi tejföllel, hogy lágy tésztát kapjunk. Ezt jól összegyúrjuk és három részre osztjuk. Egy tepsit kizsírozunk, megszórjuk lisztel és a kinyújtott lapot az aljára tesszük. Ezt a lapot lekvárral megkenjük és megszórjuk darált dió és porcukor keverékével. Egy adag süteményhez negyed kiló darált diót és negyed kiló porcukrot keverünk össze és ezt osztjuk két fele. A következő lapot rátesszük a dió és cukor keverékére, ha lehetséges másfajta lekvárral kenjük meg és a maradék dió-cukor keverékkel szórjuk be. Az utolsó kinyújtott lapot rátesszük és villával meg szurkáljuk, előmelegített sütőben pirosra sütjük .Ha kihűlt a tetejére csoki mázat teszünk. 3 kanál kakaóport, 4 kanál cukrot , 2 kanál vizet, fél kanál ecetet összeforralunk. Miután levettük a tűzről egy diónyi nagyságú vajat kavarunk hozzá és ezzel a masszával bekenjük a sütemény tetejét. Nagyon hamar megkeményedik ezért elég hamar fel lehet vágni.
Nagymama krumplival, uborkával megpakolt kosárral érkezik a kertből. Sonkás krumpli lesz a vacsora, uborka salátával. SONKÁS KRUMPLI - egy nagy fej hagymát megpucolunk, apróra vágjuk és zsíron üvegesre pároljuk. A kockára vágott alaposan megmosott füstölt sonkát a hagymára tesszük, vízzel fel öntjük és félpuhára főzzük. Ha a sonka megpuhult hozzáadjuk a kockára vágott krumplit, szükség szerint sózzuk , piros őrölt paptikát adunk hozzá, majd vizet öntünk rá és puhára főzzük. Ez végeredménybe paprikás lrumpli csak sonkával van dúsítva. UBORKA SALÁTA – az uborkát megmossuk, héját levágjuk és legyaluljuk. Egy gerezd fokhagymát apróra vágunk és az uborkához adjuk, majd megsózzuk és hagyjuk állni a sóban. Miután levet eresztett kicsavarjuk és cukros, ecetes vizet töltünk rá, összekeverjük. Szükség szerint lehet még sózni. Fokhagyma helyett hagymát is lehet adni hozzá, lehet tejfölt tenni rá és egy pici őrölt pirospaprikával is meglehet szórni a tetejét. Lassan esteledik, nagy kolompolással érkeznek a tehenek akiknek első útja az itatóvályúhoz vezet, ahol friss víz várja őket. Hangos röfögéssel, visítással érkezik a disznókonda. A disznók az ólban versenyt visítanak a malacokkal, követelik a vacsorát. Miután megkapták csak az elégedett csámcsogásuk hallatszik.
Tyúkok, libák, kacsák, csirkék , mindenki a saját nyelvén követeli a vacsorát. Bábeli hangzavar, nagymama vet véget neki, odaszórja a kukoricát és a búzát az éhes seregnek. A csirkék kukoricadarát kapnak amit vízzel kevertek el. A díszes társaság úgy eszik mintha ezer éve nem kaptak volna enni. Elül a hangzavar, jóllakottan mennek be a ketrecekbe és készülnek az alváshoz. A csendet a szekerek nyikorgása és a lovak patáinak dobbanása töri meg. Jönnek haza a határból az emberek. Nagymama mosdótálat, szappant és háziszőttes törölközőkendőt készít a tornácra.
Megérkeznek a nagyapák, leszerszámozzák a lovakat majd megitatják őket. Következik a minden esti szertartás a lovak tisztítása. Kefével átkefélik a lovak szőrét, a sörényüket és a farkukat fa fésűvel átfésülik, végül a patáikat vizsgálják át, ellenőrzik a patkókat. Vége a lovak toalettjének következik az etetés. A tehenek és a lovak jászoljába széna kerül, a lovak még zabot is kapnak. Amíg a férfiak az etetéssel vannak elfoglalva addig a nagymama kipakolja a szekeret, kirázza a tarisznyát, holnap újra megtöltik finomságokkal. A férfiak kitakarítják az udvart , elpakolják a felesleges szerszámokat és neki fognak a mosakodásnak. A tornácon vacsorázunk mivel még mindig nagy a hőség. Falun a vacsora számít fő étkezésnek, ilyenkor van együtt a család. Körbeülik az asztalt, elhangzik az áldás és mindenki boldogan elmerül a finom vacsora élvezetében.
Vacsora után mosogatás, rendrakás. A férfiak Péter bácsihoz az utca másik oldalán lakó kovácshoz mennek Péter bácsi a falú kovácsa egy nagyon jó humorú ember, mindenki szereti a faluban. Irma néni a felesége minden alkalommal amikor hozzájuk megyek „ naponta kétszer” mindig savanyú cukrot dug a zsebembe.
Nagymamák nekifognak a petróleumlámpák tisztításának. Ez egy büdös művelet. A tartályokat fel kell tölteni petróleummal, a kanócot egyenesre kell vágni, ha ferdén ég akkor nagyon fűstől. Az üveg burával óvatosan kell bánni mert nagyon hamar eltörik. Egy rongyot bevizeznek és egy fakanál segítségével addig forgatják a burában amíg eltűnik a korom a burából. Újság papírt tömnek a burába és ezt addig forgatják benne amíg az üveg csillogó, átlátszó lesz. A kanócot meggyújtják , a burát ráteszik és már világit is a lámpa. A fény erősségét egy kar segítségével lehet szabályozni.
Minden elrendezve, jöhet a nap fénypontja. Az asszonyok , gyerekek kimennek az utcára és leülnek a kerítés mellett felállított kispadra. Kezdődik az- az folytatódik a pletykálkodás. Először csak egymás között, később a szomszédasszonyok is odajönnek. Ma este nálunk van a gyülekező mivel itt vannak a vendégek vagyis mi. A házból minden széket kihozunk, hogy legyen mire leüllni. Mindenki ránk kíváncsi. Szenzációk vagyunk, nehezen értik meg, hogy azért mert a szüleim elváltak azért még a nagyszüleim barátok maradtak. Ez a barátság a halálukig tartott. Minden évben egyszer nyáron mi jöttünk falura, télen pedig ők a városba .Valóságos népvándorlás kezdődik, nagyon fogy a nagymama zserbója és a nagyapa konty alá való bora. Egyszer minden jónak vége szakad, az emberek hazamennek, a sötétség uralja a falut csak a csillagok világítanak, néha egy-egy kutya ugatását sodorja felénk a szél. Visszavisszük a székeket, tálakat, poharakat . Fürdés és alvás következik.
A reggel a szokásos tülköléssel kezdődik és folytatódik a megszokott munkákkal. Reggeli után boltba megyünk. Már alig várom.
A bolt a falu közepén található. Egy ház egyik szobája van átalakítva boltnak . Ez egy vegyes bolt, itt minden kapható. Van itt petróleum, méterárú, édesség , lekvár nagy tömbökben, krumplicukor, zsákokba liszt. Cukor, rizs, zsír, fűszerek. Találunk még háztartási eszközöket de kasza , kapa , ásó nyelet és hozzá fejet is. Átható a bolt illata, keveredik a motorinával felmosott padló a petróleum, a fűszerek, szappanok, olcsó kölnik illatával. A szó szoros értelmével véve szédítő ez az illatorgia. Kapok krumpli cukrot, ezért a nagymamák kedvükre vásárolhatnak, nem piszkálom őket. Egy polcon könyveket fedezek fel ezért azokat tanulmányozom. Jól felpakolva indulunk haza. Majdnem minden portáról kiköszönnek, vagy megállítanak pár szó erejéig. Nehezen de azért hazaérkezünk. Elérkezett a főzés ideje. Ilona néném, nagymama legkisebb lánya nagyon izgatott, Ma este kukorica morzsolás lesz nálunk. Erre komolyan készülni kell. Sokan fognak eljönni a faluból, főleg fiatalok. A nagymamák sürögnek – forognak, készülnek a sütik és a diós és mákos kalácsok. Ma paradicsomleves és rizses hús lesz ebédre.. PARADICSOM LEVES a kertből felhozott paradicsomokat jól megmossák, négy felé vágják és egy kevés vízben főni teszik. Amikor a héja leválik és szétfő a paradicsom át passzírozzák. Ezt a sűrű levet felöntik vízzel tesznek bele sót, cukrot egy szál zeller levelet és felforralják. Rántást készítenek , ezt a forrásban lévő leveshez adják és pár marék eperlevél tésztát főznek bele. Lehet hozzá tejfölt adni azzal finomabb. RIZSES HÚS –a lesütött és zsírban eltett húsból pörköltet készítenek, két fej hagymát megpucolnak, összevágnak apróra és zsírban üvegesre párolnak. Piros paprikát szórnak a hagymára és ráteszik a kockára vágott húst. Vízzel felöntik és félpuhára párolják. Ha a hús megpuhult hozzáadják a kiszemelt , megmosott rizst. Sózzák, borsozzák, vízzel felöntik és főzik addig amíg elfövi a levét és a rizs megpuhul. Gyakran kell kavarni, mert a rizs hamar odaég a lábos aljára. ÖNTÖTT SALÁTA- két nagy fej salátát jól megmosunk és összetépjük nagyobb darabokra. Egy lábosba ecetes, cukros vizet forralunk amibe két fokhagymaszárat és egy kevés olajt teszünk. Ha a fokhagymaszár megpuhult az összetépett salátát beletesszük a forrásban lévő vízbe. Hagyjuk felforrni, levesszük a tűzről , salátás tálba átöntjük és hagyjuk kihűlni. Nagyon finom saláta. Ma Ilona néném egyedül viszi ki az ebédet én otthon maradok, segítek diót törni és pucolni. Mivel darálni nem engednek a tyúkoknak, libáknak, kacsáknak adok enni. Ez persze nem megy visítás nélkül mivel a libák és a kakas összecsipkedik a lábamat. Sírás, rívás de hamar megvigasztalódok, jön Irma néni és cukor helyett csokit kapok tőle. Átmegyek hozzájuk segítek rizst szemelni, holnap disznóvágás lesz náluk. Irma néni csodálatos meséket mond nekem, de a falu történetét is minden alkalommal elmeséli.
Újabb kaland a láthatáron, lovat hoznak patkolni. Viszem magammal a kis székemet, Péter bácsi kijelöli a biztonságos távolságot , leülök. A kovácsinas feléleszti a parazsat a fújtatóval. Ez úgy történik, hogy a lábával egy pedált nyomogat amihez egy kacsa csőrre emlékeztető bőrdarab van hozzáillesztve amiből minden nyomásra levegő tőr elő. A folyamatos nyomogatással , a levegő hatására életre kell a szunnyadó parázs amibe egy patkót raknak melegedni. Amikor a patkó áttüzesedik kiveszik és erőteljes kalapácsütésekkel vékonyítják, formálják. Cseng- bong az üllő, repkednek a szikrák, olyan mintha csillagszórót gyújtottunk volna. Ezt a műveletet addig csinálják amíg a patkó a kellő formát és vastagságot eléri, vízbe mártják, nagy a sistergés , száll a gőz. A lehűlt patkót egy reszelő segítségével simítják. Miután ezzel megvannak a ló következik. A patájáról a régi patkót egy harapó fogó segítségével eltávolítják , a patáját átreszelik és hozzápróbálják az új patkóz. Még kell rajta finomítani ezért visszakerül a parázsba, Megint csilingel az üllő ahogy a kalapács ütemesen csattan rajta. Igazi koncertet hallunk .Végre jó a patkó , ráteszik a patára és rászögezik. Égett körömszag terjeng a levegőbe. Pénz cserél gazdát majd újra csend telepszik az udvarra igaz nem sokáig mivel újabb kliens jön a kovácshoz, neki a szekerével akadt gondja, így Péter bácsi újra kalapálni kezd. Irma néni felpakol almával és hazavisz, hajtja a kíváncsiság, mit készítenek az asszonyok estére.
Otthon készen van a paprikás csirke, a nokedlit majd csak vacsora előtt fogják kifőzni. A kalácsok szép barnán mosolyognak a tepsibe, még melegek ezért sajnos nem lehet megkóstolni őket.
Ilona néném lelkesen hordja a goréból a kukorica csöveket , segítek neki. A csövek a lábam alatt gurulnak, inkább csúszdázok mint segítek de én nagyon jól érzem magamat. Lassan esteledik , befejezzük a kukorica hordást és elmegyünk az ártézi kúthoz vízért. A kútnál nagy a tömeg, a falu fiatalságának az esti gyülekező helye. Nagy a kacagás, a móka, ugratják egymást, tréfálkoznak, néha lopva egy-egy csók is elcsattan hiszen a kút a szerelmesek találkahelye is. Itt alakulnak ki az életre szóló szerelmek, barátságok. Végre sor kerül ránk is megtöltjük a vödröket és elindulunk haza.
Otthon a férfiak már vacsoráznak a petróleumlámpa barátságos fényénél mi is leülünk enni. Vacsora után mosogatás, rendrakás és kezdődhet a kukorica morzsolás.
A kukorica morzsolás úgy történik, hogy két csövet egymáshoz nyomva elcsavarják, így a szemek lepattannak a csőről. Kialakítottak egy morzsolót is hozzá ami egy apró szöges lapból áll ami egy félholdszerű másik laphoz van erősítve. Ezt a szerkezetet a tenyerükre húzzák és így nagyon könnyen letudják pattintani a szemeket a csőről.
Megérkeznek a vendégek is elvétve látni idős embereket, inkább fiatalok jöttek segíteni. Folyik a móka a kacagás, nagymama mindenkit megkínál kaláccsal borral. Serényen folyik a munka, a mesemondás sem marad el. Gyula bátyám rázendít egy nótára az egész kompánia besegít neki. Egyik nóta követi a másikat így az idő gyorsan telik. Az égen szikráznak a csillagok, a hold vígan ragyog a nyárfa ágai között. Elalszok.
Másnap reggel a szent miklósi nagymama úgy dönt, hogy ki tapasztjuk a nyári konyhát és a tornácot. Ez egy nagyon fontos művelet. Agyagot hoznak a kert végéből ezt összekeverik vízzel és pelyvával. A nyári konyhából minden mozdítható kikerül az udvarra, összesöprögetik a szemetet, majd fellocsolják a tapasztott padlót. A puha agyagot rásimítják a döngölt padlóra majd egy téglalap alakú fára csavart vizes ronggyal tükör simára simítják . Ez azt jelenti, hogy amíg teljesen meg nem szárad addig nem mehetünk be a konyhába, ezért ma bográcsba készül az étel.
Irma néninél is zajlik az élet, disznót vágtak méghozzá kettőt. A hús java részét eladják mi is veszünk. Nagymama pörköltet készít a bográcsba, majd amikor a hús már kezd puhulni hozzáad karikára vágott sárga és fehér répát, zöldbabot és kockára vágott krumplit. Az egészet jó sűrűre összefőzi. Ma ez lesz az ebéd. Szerintem nagyon finom de én maradok a zöldbablevesemnél. Délutánra megszárad a tapasztás ezért mindent visszapakolunk a nyári konyhába és a tornácra. Miután végeznek az állatok etetésével a mamák átmennek Irma nénihez és elhozzák a megrendelt húsokat , hurkákat, kolbászt. Ma sült hurkát és kolbászt fogunk vacsorázni savanyú uborkával és krumplipürével.
Vacsora után a nagyapám közli velem, hogy mehetek vele a dinnyeföldre, ma éjszaka ő a soros a felügyelésben. Az ételes tarisznyába mindenféle finomságot raknak, befogják a lovakat a szekérbe és elindulunk. Kicsi borzongok, kicsit félek de izgulok is megint egy jó kalandba lesz részem. Mire kiértünk a dinnyeföldre teljesen besötétedett. Nagyapa leszerszámozza a lovakat és kiköti őket, majd tüzet rak a kalyiba előtt. A kalyibába friss széna van letakarva pokróccal azon fogok aludni. Néma csend van, az égen ragyognak a csillagok néha egy – egy hulló csillag szántja át az égboltot. Olyan érzésem van mintha fekete bársonyba takarták volna be a világot. Nagyapa megjelenik egy nagy dinnyével , kettévágja és a felét nekem adja. A lovak nagyon szimatolnak alig várják, hogy mag kapják a dinnye héját. Nagyon finom édes a dinnye, gyorsan végzek vele, jöhet a következő, nemsokára meg is kapom. Úgy érzem, hogy szét fogok durranni , hiába kínál nagyapa ennivalóval, nem bírok enni, már csak aludni akarok, ezért bemászok a kalyibába és elterülök a pokrócon. Reggelig úgy alszok mint akit fejbe vertek. Reggel sült szalonna illatára ébredek, a nagyapám szakértelemmel forgatja a nyársakat , a lecsöpögő zsírt pedig a kenyérre karikázott hagymára irányítja. Jól belakmározunk, megvárjuk a váltótársat és elindulunk haza.
Otthon már nagy a sürgés- forgás nagymama dagasztja a kenyértésztát. A búbos kemencében lobog a tűz kell a parázs a kenyérsütéshez. Miután a tésztát megdagasztották szakajtó kosarakba teszik kelni. A sásból font szakajtókosarakba tiszta háziszőttes konyharuhát raknak,. azt lisztel megszórják és erre teszik a tésztát amit letakarnak és meleg helyre raknak, hogy kelljen meg. Amikor a tészta megkelt kiborítják a gyúró deszkára megformálják , lisztezik a vetőlapátra teszik és becsúsztatják a forró kemencébe. Öt malomkerék nagyságú kenyér kerül a kemencébe és egy kisebb ami csak az enyém lesz. . A parazsat ide – oda tologatják a kemencében, hogy egyenletesen sülhessenek a kenyerek. Amikor szép barnára megsültek, kiveszik a vetőlapáttal, deszkára rakják, vízzel bespriccelik és a spájzba viszik hűlni. Ez a házi kenyér mennyei, képes lennék betegre enni magamat belőle, Főleg friss házi vajjal az igazi.
Ebédre lucskos káposztát főzünk és másodiknak lángost fogunk enni. LUCSKOS KÁPOSZTA - egy fazékba feltesszük főni a tegnap vásárolt csülköt. Amíg a csülök puhul egy fej káposztát megtisztítunk, újnyi vastagra felvágunk és jól megmosunk. Amikor a csülök puha a felvágott káposztát a lébe tesszük adunk hozzá egy szál kaprot és egy szál csombordot, sózzuk és addig főzzük amíg a káposzta megpuhul. Rántást teszünk a levesbe és tejfölt, jó tíz percig forraljuk. A lángost a megmaradt kenyértésztából készítik el , a kinyújtott tésztát forró zsírban aranysárgára sütik, tejföllel megkenik és már lehet is enni.
Délután nagymama kotlót ültet. Ez úgy történik, hogy agy alacsony falú ládába vagy egy mosdótálba szalmát tesznek , erre ráteszik a tojásokat, az egészet egy külön ólba viszik és a kotlós tyúkot ráültetik. Nagyon jó dolga van a tyúkanyónak, minden nap ő az első aki élelmet és vizet kap. Ezt addig folytatják amíg a tojásokból kikelnek a pihe , puha, selymes tollú csibék.
Mivel ma szombat van a férfiak hamarabb hazajönnek a határból, ellátják az állatokat, az udvart és a gazdasági udvart gyönyörűen kitakarítják. Vacsora után a nagyapám kivisz egy széket az udvar közepére, rágyújt a tajtékpipájára és várja az ügyes – bajos problémákkal hozzá forduló falusiakat.
A nyári konyhába zajlik az élet , egyenként megy be mindenki és csutakolja le magát az ülő kádba. A tűzhelyen folyamatosan melegszik a víz a mosófazékban. Végre mindenki megfürdött, hajat mosott, tiszta lett. Ilona néném a barátnőivel elment a bálba, Gyula bátyám is készül a feleségével, de ők később fognak menni. Mi kiülünk a kispadra és hallgatjuk a szomszédasszonyok pletykálkodásait.
Vasárnap reggel egy tyúk és két csirke esik áldozatul a vérengzésnek. Finom tyúk húsleves és rántott csirke lesz ebédre. Miután a csirkék és a tyúk nyakát elvágták következik a kopasztás. A tyúkot forró vízbe megforgatják, a lábáról lehúzzák a bőrt, majd a szárnyánál és a farkánál lévő vastagabb tollakat tépik ki először. Újra forró vízbe mártják és kitépdesik a tollait. Sokáig és nagyon forró vízbe nem szabad tartani mert a tolluval együtt a bőre is lejön. Kopasztásnál gyorsan kell dolgozni. Miután végeznek a csirkék kopasztásávsl felvágják és kibelezik őket. A tyúk a fazékba kerül és lassú tűzön főzik. Miután leszedik a habját zöldséget tesznek a levesbe, sárga és fehér répát karalábét, zellert, egy pici fej kelkáposztát , paprikát, paradicsomot, hagymát, fokhagymát. Ezenkívül tesznek még bele egy babérlevelet , egy kicsi reszelt szerecsendiót és egész fekete borsot. Amíg a leves fő a ház népe ünneplőbe öltözik és templomba megyünk.
A templom előtt nagy a tömeg, az emberek ünneplős ruhába vannak felöltözve, az idős asszonyok feketébe a fiatal nők és lányok vidám színes ruhákba. A lányok hajába piros szalag van fonva ami vidáman lebben meg a hátukon minden mozdulatra. A férfiakon fekete nadrág, fehér ing , fekete mellény van és természetesen fekete kalap. Megérkezik a tiszteletes, parolázik az idősebb emberekkel és bemegy a templomba, utána becsődül a tömeg. A fiatalok a karzatra mennek, az idősebbek a padokban foglalnak helyet. Felzúg az orgona, a hívek énekelnek, majd elkezdődik az istentisztelet. Az egy órás ceremónia után az emberek még beszélgetnek, majd mindenki igyekszik haza, hogy elköltse a megérdemelt finom vasárnapi ebédet. Hazafele menet azért az asszonyok nem állják meg, hogy egy kicsit ne pletykálkodjanak. Megbeszélik ki hogyan volt felöltözve, melyik legény melyik lányra bámult többet a megengedetnél . Úgy tűnik, hogy már az esküvői harangok zúgását is hallják.
Otthon a finom leves elkészült amíg mi a templomba voltunk. Leszűrik és csigatésztát főznek bele. Krumpli pürét készítenek, paradicsomszószt a főt húshoz és uborka salátát a rántott csirkéhez. A csirkét bepanírozzák és kisütik. Kezdődhet az ebéd. Az egész család együtt körbeüli az asztalt és nekilát a finom ebédnek. Ebéd után mindenki lepihen és legalább két órán keresztül alszik A vasárnap délután látogatással és vendégvárással telik el. Korán vacsorázunk, ebédről megmaradt maradékot és mindenki korán lefekszik, hiszen holnap egy újabb dolgos hét kezdődik.
Hétfő reggel korán kelünk utazunk haza. Megint befogják a lovakat , szekérrel kivisznek az állomásra és megkezdődik az utazás hazafelé. Mire hazaérünk elmúlik a szomorúságom már megint jól érzem magamat, itt is vannak szomszédok akiknek azon melegében beszámolok a kalandjaimról..
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
összesen 106 pont