2013.09.05. 10:17, gatkotok
Űrbéli lények
Űrbéli lények látogatnak csészealjakkal minket meg
Felkeltik az emberekben a kíváncsi, titokzatos figyelmet
Csak találgatjuk, kik, honnan, hogyan jöttek s miért?
Az emberi fantáziaképzelet, már akár az égig felér
Tanuk, nyomok árulkodnak róluk szerte a világban
A világnagyok nem akarják felfedni titkukat vajon?
Katonai titok, az emberiség alapjai rendülne meg?
Ha mindezen dolgok nyilvánosan a felszínre kerülnek
Pedig tudjuk, hogy léteznek ők, vannak s nemcsak ma
Évezredek óta rendszeresen, földünket űrlények látogatja
Felügyelnek, segítenek, terelgetnek, vajon ők minket?
Befolyásolva huzamosan a fejlődésünk, az emberiséget
Csodás építmények, nyomok, jelek, szerte a világban
De a legnagyobb nyomuk, talán épen bennünk van
Kódolva, génjeinket nemesítve, mi a fejlődést hordozza
De az űrből kapott élet elmélet is lehet, a pánspermia
Irányítottak minket, vezettek, párosodtak netán velünk?
Feljavították így talán eredeti, primitív emberi fajunk?
Mi hatás, felhígult mára, leromlott, elfajult, degenerált
A régi dicsőségből mára már kevesebb jut, elszállt
A magot elhintik itt a földön, sokasodva fejlődjön
A mag népe vagyunk mi magyarok, ősi örökségben
A mag ura vigyáz ránk, figyelemmel folyton követ
Termékennyé akarja tenni általunk újra a földet
De lehet, hogy nem az űrből, innen a földről vannak
Csak mai szereplői egy fejlett, hosszú, időutazásnak
Szuper technológia, tudás, anti gravitációs, gyors jármű
Ami által a világegyetem járható számukra, egyöntetű
Már az ókorban, képek, eszközök, mondák beszélnek róluk
Angyalok, sárkányok, Illés szekere, Gilgames eposzunk
Az első hun kínai császár, fáraók-főurak, égi királyok
Istenek képében tetszelegnek, tudnak róluk az őslakók
Tudásuk legjavát adták át nekünk önzetlen jóakarók
A csillagok titkait őrzik a huri indiánok, afrikai dogonok
Talán Úr-űr szavunk gyökere is lehet valami hasonulás
Az Úr, a maga képére teremtette az embert, mondja az írás
Ott lakik az űrben, a világmindenségben a Teremtő maga
Ki ezt a csodás földi világunk, számunkra megalkotta
Nyomát látjuk, hatását érezzük, mi emberek itt a földön
Porszemek vagyunk csupán e végtelen világmindenségben
Az űrbéli lények, talán az Ő, angyali követei lesznek
Kik földi küldetést, értünk, emberekért, itt teljesítnek
Csodákat művelnek általunk itt e gyönyörű földön
Hogy az ég és föld urának, általa, örömet szerezzen
Én is láttam csészealjat már a nyáresti csillagos égen
Az ajnádi tábortűz mellett, a Hargita hegy tetejében
Láttam is, hiszem is, hogy vannak, hiába tussolnak
Minket itt e földöm, az űrlények szemmel tartanak
A Spanyolország-i középkorban, Salamanca templomfalán
Ott díszeleg az űrhajós, teljes mezben, kőbe faragva lám
Bárki megtekintheti a kilencszáz éves űrutazó emléket
Kit, még a kételyek ma is, hogylétük felől gyötörnek
Csíkszereda 2013 I. 7
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Szeretettel gratulálok: Mila