Baka kritizálta a 2006-os jogsértéseket vizsgáló bizottságot

Fotó: MR

Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának jogsértéseket vizsgáló albizottságában főként a fővárosban 2006 őszén első fokon tömegesen, mintegy másfélszáz ember esetében elrendelt, majd pár hét múlva másodfokon kilencven százalékban megszüntetett előzetes letartóztatások miatt bírálták az igazságszolgáltatást. Az ügyészek, bírók felelősségének, alkalmasságának vizsgálatát szorgalmazták, azzal, hogy ami akkor történt, több volt, mint hiba, akik pedig részt vettek benne, azoknak nincs helyük rendőrségen, ügyészségen, bíróságon.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Országgyűlés vizsgálóbizottságai a parlamenti ellenőrzés fontos eszközei, de az Alkotmánybíróság már 2003-ban arra figyelmeztetett, hogy ez a jogintézmény nálunk szabályozatlan. A parlamenti vizsgálóbizottság tevékenysége ott végződik, ahol a hatalmi ágak elválasztásának határai kezdődnek - fogalmazott. Európában teljesen szokatlan módon az albizottság az ügyben eljáró bírót hívott be - mondta Baka András. Hozzátette: igaz ugyan, hogy a vizsgálóbizottságok ülésén mindenki köteles részt venni, a kért tájékoztatást megadni, viszont minden bírót kötnek a rá vonatkozó szabályok, így például az, hogy konkrét ügyben nem adhat felvilágosítást.

Egy másik, meglehetősen nehezen kezelhető probléma, ha a bizottság iratokat kér a bíróságtól - mondta a főbíró, akinek ezzel kapcsolatban az a határozott meggyőződése, hogy konkrét bírósági ügyek iratai a büntetőeljárási szabályok értelmében nem adhatók ki.

Ha a vizsgálóbizottságok összetételét, eljárását, a bizottságnak más hatalmi ághoz való viszonyát nem szabályozza törvény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy tevékenysége túlterjeszkedik lehetséges kompetenciáján. A vizsgálóbizottságok tevékenysége a közérdekű problémák feltárásának és a politikai felelősség parlamenti megállapításának nélkülözhetetlen színterei, ugyanakkor rendkívül rossz, a jogállami értékekkel ellentétes gyakorlat indulhat el, ha konkrét bírósági döntéseket egy másik hatalmi ág megkérdőjelez, felülvizsgál. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is leszögezte, hogy "nincsen az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág s egyik hatalmi ág sem vonhatja el a másik jogosítványait" - mondta a főbíró.

Ugyanakkor hozzáfűzte azt is: léteznek olyan eszközök, módszerek, amelyekkel az igazságszolgáltatás működése során elkövetett hibák, jogsértések hatékonyan feltárhatók. Magyarországon el kell gondolkodni, hogy a rendelkezésre álló eszközök elégségesek-e, ezeket megfelelően használták-e, illetve a megerősítésükön. Ha egy parlamenti testület az igazságszolgáltatás tevékenységével kapcsolatban általános érvényű megállapításokat tesz, jelenségekre, tendenciákra hívja fel a figyelmet, akkor azt a bírósági vezetőknek szakmai szempontból komolyan kell venniük, az ebből adódó tanulságokat le kell vonniuk. Az azonban szintén jogállami követelmény, hogy mindenkor kizárólag az igazságszolgáltatáson belül folyhatnak le az egyes bírákat, bírósági ügyeket érintő vizsgálatok, születhetnek meg az ezekkel kapcsolatos döntések. Ellenkező esetben sérülnek a hatalmi ágak elválasztásának és a bírói függetlenségnek az európai értékei - fogalmazott Baka András.

A bírósági vezetőkről szóló "álhírek" ügyében a főbíró azt emelte ki: káros jelenségről van szó, ami éppen olyan időszakban bizonytalaníthatja el a bírósági szervezet, amikor elsőrendű érdek a rendőrség, az ügyészség, az igazságszolgáltatás megerősítése. Baka András teljesen alaptalannak minősítette azt a sajtóhírt, hogy régi, mély személyes ellentét volna közte és Gatter László fővárosi bírósági elnök között. Azt pedig "kapitális hírlapi kacsának" minősítette, hogy külföldre készülne, mert már keresik az utódját. Meggyőződése szerint nincs politikai hátterük ezeknek az ellenőrizetlen információknak, de előfordulhat, hogy a pártok egymás elleni küzdelmeikben használják ezeket a kitalációkat - mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesi posztjára pályázó Cserni János bíró ellen interneten közzétett politikai tartalmú írása miatt fegyelmi eljárást kezdeményezett Gatter László, a főbíró a konkrét ügytől elvonatkoztatva, általánosságban annyit mondott: egy bíró sem nyilváníthat politikai véleményt, hiszen ezzel a politikai szférába viszi a bírói tevékenységet, az igazságszolgáltatást, és veszélybe sodorja annak stabilitását.

Azokra a véleményekre reagálva, melyek szerint szükség lehet arra, hogy bírákat, bírósági vezetőket a végrehajtó hatalom nevezzen ki, továbbá, hogy jelentősen átalakuljon vagy megszűnjön az OIT, Baka András kifejtette: csak a nagy múltú demokráciákban akad példa effajta kinevezési gyakorlatra, de ott erős demokratikus hagyományok, íratlan szabályok, alkotmányos szokások biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az új demokráciákban azonban nélkülözhetetlenek a szervezeti garanciák. Arra pedig még nem volt példa, hogy ha valahol létrejöttek bírói önkormányzati szervek, azok utóbb megszűnjenek. Az európai tendencia az utóbbi tíz esztendőben éppen ellenkező irányba, az igazságszolgáltatás önkormányzati alapon való szervezése irányába mutat - ismertette.

A szabálysértési törvény augusztusban életbe lépett módosításával kapcsolatban a főbíró elmondta: néhány hét alatt csak Borsod megye bíróságain 52 ügyben jártak el, ebből 26-ban elzárást, 22-ben pénzbüntetést, háromban figyelmeztetést szabtak ki, egy eljárást pedig bizonyítottság hiányában megszüntettek.