2016.10.24. 06:59, gatkotok
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
Isten kezében
Isten kezében vagyunk nap, mint nap
Tenyerén hordoz, dédelget - cirógat
Kényeztet az élet apró örömeivel
Megajándékoz minden nappal, perccel
Máskor meg próbára tesz, büntet, provokál
Az élet göröngyös útján kerget, elődbe áll
Számon kér időnként, mutatja az irányt
Eszedbe juttatja az élet értelmét segítség gyanánt
Egyszer csak becsukja tenyerét s mindennek vége
Ennyi volt e földi létből számodra kimérve
Hiába kapkodsz kétségbeesetten fűhöz - fához
Életed napja elkerülhetetlenül egyszer csak leáldoz
Bele van vésve a tenyeredbe a két M
Naponta lássad s emlékezzél szüntelen
Memento mori, egyszer rád is sor kerül
Léted a világmindenségben egyszer elmerül
Van akit figyelmeztetnek időben, bölcsen
Másokat a gyors végzet ragad el kegyetlen
Nincs ember ki azt így vagy úgy elkerülje
Boldog lehetsz ha földi dolgod be van végezve
Gyarló az ember ragaszkodik minden percér
Még csak egy órát, napot, évet kérnél
Még csak ezt szeretném, azt akarnám
Még ne eresszék le a függönyt az élet színpadán
Sok hasznos tennivaló, felelősség lenne még
Ne szakítsa félbe munkád az elkerülhetetlen vég
Még bírod erővel, ésszel, tehetősnek érzed magad
Kár lenne ha műved bevégzetlen félbe szakad
Isten kezében vagyunk, döntse el Ő, mikor
Csak bár tudjunk elszámolni számadáskor
Legyen időnk felkészülni a nagy útra
Legyen időnk felkészíteni környezetünk, hiányunkra
Utolsó percig menni csak előre tudatosan
Végezni a feladatot - mit Tőle kaptam
A többi nem az én dolgom, nyugton vagyok
Az Ő akarata előtt hálásan fejet hajtok
Tudja Ő mit csinál, semmi sincs hiába
Bárhogy is van, annak megvan a maga oka
Vinni tovább vagy letenni az élet terhét
Bízzuk Rá, mikor látja jónak összecsukni tenyerét
Csíkszereda 2002 XI. 15
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum