| | | Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk |  |  |  |  | 
 |  |  | 
	Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
 Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
 
	Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.  
	Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
 S. Szabó István
 
	             |  |  | 
 |  |  | Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot. |  |  | 
 | Felszáll és körbefon, mint a pipafüst |  | 
	Radnai István 
	PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA 
	  
	Emlékszem az ikon hidegére 
	  
	szádon, s  verejtéked hogy szakadt... 
	mint kivégzett strelec felesége 
	üvöltök a Kreml fala alatt" 
	Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935) 
	
		(Rab Zsuzsa fordítása) 
		  
		attila a világjáró párizs és a kótdazűr 
		maradhatott hát utána hézag mint a világűr 
		szerencséd volt egy kocsival hosszabb 
		aznap a vonat lett volna rosszabb 
		  
		túléltél volna világháborúkat s fojtott 
		volna a kötél mert fegyelmet nem oltott 
		beléd a század és a szenvedély 
		így fennmaradt holtan az esély 
		  
		kiforgatták szavaidat  
		szemezgették soraidat 
		rád adtak egy szűk ruhát 
		  
		megint dönthetnéd a tökét 
		elkaphatnád tőkés tökét 
		nem játszanád a puhát 
	  |  |  | 
 |  |  | Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába. 
 |  |  | 
 |  |  | 
	Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat,Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva.
 Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd,
 Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod.
 Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers
 Üres estéket parázslón szellemmel betöltve.
 Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez,
 Tedd szebbé a napok megfakult színét!
	  |  |  | 
 |  |  | A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:  S. Szabó István sneider1@citromail.hu istvan.szabo012@gmail.com Társszerkesztő: Kepes Károly kkepes@gmail.com Ha kérdésed, problémád vagy ötleted van az oldallal kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal. |  |  | 
 | Hányan is vagyunk jelenleg? |  | 
	A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratnak, jelenleg  
	78 
	regisztrált tagja van. 
	  |  |  | 
 | Interjúk a Pipafüst szerzőivel |  |  |  |  | 
 | Drámák (Pályázati antológia) |  | 
 |  |  | 
 |  |  | Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb. |  |  | 
 | Társoldalak (kattintható) |  | 
 
	  |  |  | 
 |  |  |   
 Bannercserére ajánljuk |  |  | 
 |  |  | 
	Milyen a múltad? 
	Azt tudod.  
	Milyen lesz a jövőd?  
	Nos.  
	Amilyenné teszed.  
	Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.  
	Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk 
	S. Szabó István |  |  | 
 | 
 | | |  |  | 
Tanonc és Oktató2011.03.21. 18:41, Boér Péter Pál 
	
	  
	 
	  
	- Valami baj van uram? Miért hápog úgy, mint egy megnémult csuka? Azt hiszem, mégis inkább pisztr 
	ángra emlékeztet... Valamikor, maszkmesterként dolgozhatott,esetleg színészeknek tanít pantomimot? Gyönyörű az arcának gumimozgása. Ilyen szép, szabályos oldalspárgát egy 90 kg-os férfitól, a maga korában még soha nem láttam. Tőlem, ha gondolja, az egész oktatást folytathatjuk így, csak nem tudom, hogy fog akkor megtanulni síelni. Lesz szíves hangosabban egy kicsit!- szólt az oldalspárgázó hegyi Bellfegorhoz.
 - Hallom, hogy valamit -érdekes nyikorgón-, meglehetősen szapora lélegzetvételek között ismételget, de nem értem. Várjon segítek felállni, én sem hallok már a legjobban.
 A talpra állított tanonc, csendes nyüszítésből, fokozatosan hangosodó, keserves ordításba kezdett.
 - Miért nem segített fel? Szétvitte a sí a lábaimat!
 - Ugyan kérem! Ez itt sílecke, én azt hittem, maga tornászbajnok és előlazításul, az egész oktatást lábizom nyújtással akarja végighallgatni. Akkor most maradjunk így függőlegesen!
 - Könyörögve kérem, tanítson meg, hogy ne spárgázzak még egyszer, soha többet az életben! - nyögte a tanonc.
 - Na idefigyeljen, ide a két szememben! Amennyiben a lécek enyhén V alakban állnak, mint ahogy most is magánál, akkor spárgázni fog. Várjon, elkapom!
 Még idejében sikerült, csak egy fél spárgányi terpeszkínba csuklott a tanonc. Nyüszíteni már nem mert, fogait összeszorítva megköszönte.
 - Megjegyeztem kérem, de ha tényleg párhuzamosan rakom ezeket a léceket, elindulok lefelé.
 - Figyeljen! Minimális fordított V-be tartsa a léceket, ha nem akar sem spárgázni, sem elindulni. Ez még szégyen is siklás közben.
 - Bocsánatot kérek, nem teljesen világos a magyarázat!
 - Tehát, amennyiben a lécek hátul közel, elől távol vannak egymáshoz, akkor stabilan álldogál, mint most is. Ne tessék kérem lecsücsülni! Vegye már komolyan ezt
 a leckét! Várjon, felsegítem! -derékból előredönti- Most a szemeimbe tetszik nézni és megtanítom síelni. A lesiklásnál igen fontos, hogy a lécek párhuzamosak legyenek, ellenkező esetben a lábát törheti. Nem ajánlatos szlalomozni, annak megtanulásához, azért kell néhány óra, viszont a lesiklást itt helyben elmagyarázom. Derékból előre dönti magát, a botokat hónaljba szorítja és nézi azt a pici pontot ott lent. Látja?
 - Igen, nagyjából akkora mint egy mákszem.
 - Az a célpont, oda kell eljutni.
 - Mikor?
 - Most nem sokára, ha megtanítottam síelni. Ha nagyon lehajol gyorsít, ha kicsit felegyenesedik, lassít. Teljesen függőlegesen ne tegye, veszélyes! Mindent megjegyzett?
 - Eddig mindent, most már kezdhetnénk az első leckét!
 A tanonc ilyen arcot még soha nem látott, de az oktatóját ellepte az értetlenség. Rövid ideig adáshiba felirat villogott a homlokán, majd lassan visszatért -előbb a sapkája és a sörénye közé- és óvatosan szivárgott vissza, fejébe a tudat.
 - Mélységesen félreértjük egymást, az oktatás megtörtént. Jól nézze meg azt a pici pontot, amit az előbb mutattam.
 - Ott lent a szakadékban?
 - Nem szakadék ez, tanulópálya. Mindent úgy csináljon, ahogy tanítottam! Javasolnám a sílécek párhuzamosra helyezését, mert vagy spárgázni fog, vagy hasra esni, netán hanyatt. Egyik sem célszerű!
 - De mivel? Az előbb mondta, ha párhuzamosak ezek a francok, akkor elkezdek lesiklani.
 - Tegye már végre, amit mondtam! -förmedt homlokára igazított szemüvege alól, szigorúan összefutott szemöldökkel a tanoncra. Kényelmesen megkerülte és hátulról adott neki egy határozott, nagyon
 egyértelműen előre mutató lökést. Utána kiáltotta.
 - Legyen nyugodt, az ötven méter széles szakadékot, bármilyen lassan is suhanjon, biztonságosan szeli át!
 A "nem tudok repülni, nem akarok meghalni" jajkiáltásból és sűrű S.O.S-sek –szapora-, agyhullámról, éterbe rebbentéséből, az oktató már semmit sem érzékelt. "Zúzmarás jó napot"-ot köszönt a következő önként jelentkezőjének, kezet szorított vele. Az egyre távolodó lesikló irányába mutatott.
 - Látja? Őt is most képeztem ki. Gyorsabban, mint nálam, sehol nem lehet megtanulni a lesiklást.
 Újdonsült újonca boldog mosollyal nyugtázta, egy hirtelen lécre csücsülés előtt. Az oktató nem tudta hová tenni ezt a viselkedést.
 - Ma mindenki meg van bolondulva? Az egyik spárgázik, a másik üldögél, a következő talán már úszni is fog itt.
 Egyes számú tanonc, tudományát jégverésbe kényszerült kamatoztatni. Pár perc alatt, a "segítség meghalok" kiáltozások abbahagyása után, előbb halálfélelme, majd az egész testét elborító bizonytalanság röppent szét. Mellette, negyed sebességgel, ide-oda cikázó pancsereket leelőzve, előbb csúcstartónak érezte magát, majd szeme sarkából látta is, amint előbb az Európa-csúcsot, majd a világcsúcsot dönti le lábukról a rájuk fröccsenő hó. Aztán, a jövőben keletkező, összes felsorakozó csúcsok, aléltan estek össze a bajnok suhanásától. Földön kívül röppenő űrhajósnak képzelte magát, azzal a felsőbbrendűségi tudattal, hogy neki nincs szüksége semmilyen védő közegre, űrhajó nélkül is csodálatosan száll a kozmoszban. Egyre közelebb ért úti céljához, a menedékházhoz. Előbb egy borsó, majd mandulaszem nagyságúra dagadt, a dió méretnél, tökéletesen kivehető menedékház formájú lett. Ahogyan közeledett, előbb az épület részei lángoltak aranyba öltöztetve, a hó által visszavert napsugarakban, majd a csendesen sétáló, vagy teraszon üldögélő turisták is egyre kivehetőbbek lettek.
 - Azt a mindenit - gondolta -, hogy fogok megállni? Ezt az oktatóm, két teljes szóval elmagyarázta, de nem emlékszem mi a teendő. Örülnék, ha kifeszítenének egy hálót, különben...
 A gondolat befejezésére nem volt ideje. Mint gömbölyű ágyúgolyó vágódott a gerendaépületnek, amit becsapódással tarolt. Átsuhant a társalgón, a túlsó oldalon ki és még boldogabb lett, a kugliban is ő a bajnok. A gerendák szálltak az ég felé, semmi kétség, hogy minden létező pontszámot felülmúlt kedvenc sportágában.
 Enyhén hátratekintett, szívet melengető volt látni a -szerteszét röpködő- gerendákat és fekvő embereket. Mikor előre nézett, már nem volt ideje a földi irányítóközponttól pályamódosítást kérni, nekizúdult a hegyoldalnak és csak haladt, haladt benne előre. Mögötte kitárulkozó, csodaszép cseppkőbarlang született. Valamivel később Tanonc-barlangnak nevezték el, de ekkor még nem volt neve.
 Csak állt, léceivel a mennyezetbe fúródva és spekulált, hogyan lehetne kijutni. Közben a feltártnak minősített barlangot kiépítették és a turista társadalomnak átadva, az idegenvezetők egyik csoportot vitték a másik után, a csodálatos, minden eddigi elméletet megdöntő barlangba. Az ugyanis, hogy évmilliók alatt képződik a cseppkő, most egészen kérdőjel alá penderült. Ez a barlang, teljesen biztosan nem létezett röviddel előbbig.
 A leggyönyörűbb látnivaló a „síugró kő” volt, amit a mennyezetbe fúródva, olyan életszerűen alakított a természet, hogy akár szobrász műve is lehetett volna.
 Tanonc már nagyon unta, szeretett volna kimenni, izgett-mozgott és sikeresen lepottyant. Előbb kifeküdt, majd feltápászkodott, elnézést kért mindenkitől, lecsatolta a léceket és kibaktatott volna, de a bejáratnál nem szerepelt a neve a regisztrált látogatók között. Sőt, semmilyen igazolvány nem volt nála, a jegyét sem tudta felmutatni.
 A kapuőr kezébe nyomta, a lecsatolt léceket, egy suhintással félretolta az immáron lekenyerezettet és kilépett a szabadba. A turisták egy része, éppen akkor pottyant vissza székébe és a gerendák is -csodálatos illeszkedéssel-, ugyanoda estek, ahonnan felrepültek. Így kuglis alakítása, nem kerülhetett be, egyetlen nyilvántartásba sem.
 
 - Hát maga, tanonc, azt hittem már hazament. - szólította meglepetten az oktató.
 - Az a helyzet, hogy egy pár rekordot még meg kellett döntenem, na meg egy cseppkőbarlangot is létre kellett hoznom. Maga egy jó oktató!
 - Ah, szóval mi csináltuk ezt a barlangot!
 - Nem kérem! Egyszál egyedül csapódtam a hegyoldalnak és fúrtam, akaratlanul barlanggá. A cseppkövesedést én sem értem. Annyi igaz, ha maga nem tanít meg olyan gyorsan síelni, most se tudás, sem barlang nem lenne. Egye fene, üsse kő, a Tanonc-barlang, -mint látom így nevezték el-, Tanonc és Oktató- barlang nevet kaphatja, amint letisztázódik a keletkezést okozó, félreérthetetlen közreműködésünk.
 - Igen barátom, szokott ebből haszon is lenni tudja. Majd megosztozunk, hiszen a tanonc és oktató, olyan elválaszthatatlanok egymástól, mint a barlang az üregességtől.
	            |  |  | 
 | 
 | | | A Keresztanya Szlovákiában |  |  |  |  | 
 |  |  | 
	 
	 
	Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen  weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<< 
	  |  |  | 
 |  |  | 
	Határokon át! 
	  
	Eredményhirdetés  
	  
	Próza 
	  
	I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont 
	  
	II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont 
	  
	III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont 
	  
	Vers 
	  
	I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont 
	  
	II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont 
	  
	III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont 
	  
	Gratulálunk! 
	  
	  |  |  | 
 | Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön |  | Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.   S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.   Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.     szép napot: S. Szabó István |  |  | 
 |  |  | 
	Tisztelt regisztrált felhasználó! 
	Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.  
	Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra. 
	Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.  
	Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá  írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez |  |  | 
 |  |  | Ha valaki az oldalsávon szeretne elhelyezni  valamit, kérem, hogy levél-csatolmányként küldje el valamelyik szerkesztő címére! Kepes Károly |  |  | 
 |  |  | Boér Péter Pál Nagyító alatt és Le a láncokkal című novelláskötetei, a könyvekhez boerpeter_1959@yahoo.com címen lehet jutni.
 >>Részletesebben<< |  |  | 
 |  |  |  
Mária királynő Tyúkanyó a kakukkfészekben Elmenőben Hétköznapi dráma  Hangok Történet a kézművesről, a katonáról, és a királyról Bódulat Örömzene A látogató Állomások Hogyan lehet abbahagyni egy ölelést? Tűzmadár Igazhitűek Örömzene / "B" változat szerelem kukac igazi pont hu Lucia Nem vagytok a magatokéi Légvárak Felfüggesztett zászlók Nomádok Fülöp bácsi és Barka néni És akkor jöttek a magyarok Csudálatos élet Az irat Hajnali vonat Az idő foglyai Lorensz Csak pozitívan Kálmánember Piroska és a farkas A halálraítélt Testvéri szeretet Amerikai vendég A végzet Vívódások Reni 78 Vérszívó a szomszédom Sivár A fal mögött Az azurkék keresése Moira Zrt. Az aranyhallá változott királylány A tüntetés A Törpepacsirta (Egy trónörökös rossz álma) A lelkem színpadán Büszkeség és balítélet Szellemes történet Engedj ki Blood of Mary Kegyetlenek Kurva vagyok Szerecsendió Mai dráma A miniszterelnök A színdarabok a Játék / drámák oldalon olvashatók és véleményezhetők. Ha  bármelyik mű elnyeri a tetszésedet, és szeretnéd színre vinni azt,  akkor a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.   |  |  | 
 |  |  | Itt kedvetekre dumálhattok. |  |  | 
 |  |  | 
	Csak egy életem van.  
	Kérlek ne rontsd el, mert nincs hozzá jogod!  
	  
	(Remélem a Pipafüst oldalait politikusok is olvassák)  
	  
	  
	S. Szabó István |  |  | 
 |  |  | 2025. Május 
    | H | K | S | C | P | S | V |  | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 |  | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 |  | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |  | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |  | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 |  
			|  |  |  |  |  | 
 |  |  | 2024.12.15. 20:08 2024.02.06. 10:32 2023.12.17. 12:02 2023.11.26. 08:38 2023.08.27. 10:37 2023.08.27. 10:36 2023.08.21. 16:28 2023.08.15. 17:49 2023.06.19. 18:32 2023.06.19. 18:32 2023.06.04. 16:37 2023.06.01. 14:02 2022.12.28. 20:11 2022.11.01. 21:09 2022.11.01. 06:01 2022.09.13. 06:01 2022.08.05. 08:53 2022.07.01. 17:45 2022.05.08. 21:07 2022.05.01. 06:25 |  |  | 
 | 
 | 
Hát ez jól esett, jót nevettem...
Gratulálok!