Üdvözlünk vándor! Ülj tüzünk mellé, és érezd jól magad nálunk
Köszöntő
Megtisztelsz látogatásoddal. Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy rohanó, gyilkos tempójú világunkban kicsit megpihenjünk, menedékre leljünk. Itt feltöltheted írásaidat, olvashatsz, eszmét cserélhetsz, vagy akár véleményt is nyilváníthatsz. Csupán egy valamit kérek tőled. Mindezt mindannyiunk örömére, szórakoztatására, kulturált körülmények között tedd meg. Most pedig kényelmesen helyezkedj el, és érezd jól magad.
Szellemi munkád után jogdíjat sajnos nem áll módomban fizetni, de elég legyen számodra a tudat, hogy remélhetőleg sokan olvassák majd azokat.
Fontos információ: Ahhoz, hogy a PIPAFÜST tagja legyél, szerzőink egyikétől kell beszerezned meghívót, vagy ajánlást.
Ha szeretnél tőlem többet olvasni, kérlek kattints a www.sneider.5mp.eu oldalra.
S. Szabó István
Számláló
Indulás: 2010-05-10
Jogvédelem
Az oldalon feltüntetett írásokat - szellemi termék - megilleti a szerzői jog védelme. Ha bármelyik mű elnyerte tetszésedet, és szeretnéd felhasználni azt, kérlek a vendégkönyvön keresztül vedd fel velünk a kapcsolatot.
Felszáll és körbefon, mint a pipafüst
Radnai István
PISTA-ATTILA KINŐTT RUHÁJA
Emlékszem az ikon hidegére
szádon, s verejtéked hogy szakadt...
mint kivégzett strelec felesége
üvöltök a Kreml fala alatt"
Anna Ahmatova: Rekviem - Bevezetés (1935)
(Rab Zsuzsa fordítása)
attila a világjáró párizs és a kótdazűr
maradhatott hát utána hézag mint a világűr
szerencséd volt egy kocsival hosszabb
aznap a vonat lett volna rosszabb
túléltél volna világháborúkat s fojtott
volna a kötél mert fegyelmet nem oltott
beléd a század és a szenvedély
így fennmaradt holtan az esély
kiforgatták szavaidat
szemezgették soraidat
rád adtak egy szűk ruhát
megint dönthetnéd a tökét
elkaphatnád tőkés tökét
nem játszanád a puhát
Csak egy gondolat
Ha ültettél egy fát, és írtál egy könyvet, már nem éltél hiába.
Egy irodalmi oldalhoz
Papírra vetett szárnyaló rímmé kócolt gondolat, Imádság, dallamban lélekkel eggyé fonódva. Poros betűink arany ecsettel fényesre fésülöd, Alvó ihletet születni a fényre, ragyogni hívod. Füstként illattal úszik a légen át a kósza vers Üres estéket parázslón szellemmel betöltve. Siess éteren át alkotó szívekhez s kezekhez, Tedd szebbé a napok megfakult színét!
Szerkesztők
A Pipafüst Irodalmi és Közéleti Folyóiratot alapította és szerkeszti:
Itt megunt könyveidet cserélheted másik könyvre. Áruld el a mű címét, és azt, hogy milyen kötetet kérsz érte cserébe. Persze, írj ide egy elérhetőséget is! Ha viszont árulod a könyvet, akkor lécci vidd a kereskedőházunkba, egy "emelettel" lejjebb.
Pipafüst Kereskedőház
Itt eladhatsz és vásárolhatsz, kereshetsz és kutathatsz. Figyelem! Minden hirdetés - automatikusan - két hét elteltével törlődik. Az oldalt úgy használjátok, mint a Társalgót. Az üzenet részbe írjatok. Ötven hirdetésnek van helye.
Társoldalak (kattintható)
Érdekes oldalak
Bannercserére ajánljuk
Még egy gondolat
Milyen a múltad?
Azt tudod.
Milyen lesz a jövőd?
Nos.
Amilyenné teszed.
Ha széppé varázsolod a holnapod, akkor a jövőd is, és a múltad is szép lesz.
Hisz a holnapról, holnapután, már múltként beszélünk
A hetvenes évek közepén, amikor leérettségiztünk, három hónapunk volt elhelyezkedni, elkezdeni a munkát, különben bejegyezték a személyi igazolványunkba a „KMK”-t, vagyis a „Közveszélyes munkakerülő”-t. Hja, régi szép idők. Így aztán Margóval, egy volt osztálytársammal, aki szintén szolnoki lány volt, a helyi állami gazdaságban kezdtük nagybetűs Életünket. „Fejőmester” olvastuk a bejegyzést munkakönyvünkben. Akkoriban egyedülálló újdonság volt, az úgynevezett fejőkarusszel. Lassan körbeforgó szerkezet volt, már nem tudom pontosan egyszerre hány tehén fért el rajta. Lassan forgott körben, az elején fellépett az állat, slaggal lemostuk a tőgyét, felhelyeztük rá a fejőkelyheket, s mire körbefordult a karusszel, le is fejte a rajta lévő tehenektől a tejet. A telepvezető irodája, és a fejőállás között hatalmas üvegfal volt, a gyakran odalátogató hazai, és külföldi szakmai csoportok betekinthetőségére, a munkafolyamatokra. Fehér köpeny, fehér fejkendő, és gumicsizma volt a munkaruhánk. Reggel, és délután zajlott a fejés, és bár közte órák maradtak üresjáratban, hazamenni nem tudtunk. Tíz kilométerre voltunk a várostól, a buszjárat ritka volt. Nem lett volna értelme. Így hogy ne unatkozzunk, miután kimostuk a tejes kádakat, összetakarítottunk, besegítettünk, amibe tudtunk, ha lehetett, vagy olvastunk, rejtvényt fejtettünk. Mint minden csoportosulásban, ha bekerül egy, vagy több fiatal lány, a férfiak szinte kötelességüknek érzik, hogy lehetőleg minél jobban zavarba hozzák, ugrassák őket. Természetesen, nem volt így másképp velünk sem. A tehenészek között, ami természetesen nehéz fizikai munka így férfiak végzik, megindult a versengés. A legjobb alkalmat az ebédidő nyújtotta, mikor is együtt volt minden ott dolgozó. A főnököket kivéve, amit nem is nagyon bántunk. Míg elköltöttük az ebédet, a kísérő szöveg legtöbbször igencsak megkívánta volna a piros karikába zárt tizennyolcas számot. Legtöbbször dűltünk a nevetéstől. Jóska, az egyik tehenész vitte a prímet általában. Szellemes humora volt, és ennek a humornak leginkább az ágy jelentette a tárgyát. Na, nem az alvásra gondolt ilyenkor. Alacsony, szikár ember volt. Sötét, talán barna szeme huncutul, külön nevetett az arcából, ha bolondozott. Találgattuk, mennyi idős lehet, de meglepődtünk, mikor megtudtuk, hogy „csak” harmincöt. A kemény munka, ami a falun élő emberek életmódjából adódóan, talán már gyermekként kezdődött, mély barázdákat szántott cserzett arcába. Egyik alkalommal, szintén az ebédünket fogyasztottuk, mikor előkerült az örök téma, Jóska szemeiben kigyúlt a már jól ismert huncut tűz, s kezét az asztalra téve mutató, és középső ujját kinyújtva, s egymástól eltávolítva, a többit behajlítva mutatta az asztalnál ülőknek, hogy reggel figyelmeztette az asszonyt, hogy így várja őt haza munka után. Harsogott az ebédlő a nevetéstől férfiak, nők egyformán, ugyanis a következő pillanatban hatalmasat csattant…. Jóskánk nyakán felesége, Marika tenyere, aki takarítóként dolgozott a telepen. Jóska szájáról lefagyott a nevetés, meglepődve hátranézett, azután egyre jobban terült el újra arcán a nevetés. Mire megszólalt Marika.
- Tudod-e hogy fog állni a lábam? – kérdezte, s felhúzta behajlítva jobb lábát – így e, hogy jól seggbe rúghassalak.
Fuldokoltunk, a nevetéstől, és ő velünk nevetett. Másnap reggel, átöltözve egyszerre léptünk ki az öltözőből, a szemben lévő férfiöltözőből kilépőkkel.
- Jóska! Mit fog szólni Marika, ha felkel, és meglátja, hogy felvetted a nadrágját? – kérdeztem.
Mit mondjak? Jól indult a nap. Akkoriban, még tudtunk jókedvűen dolgozni.
Jó történet! Nekem is sorban előjönnek a fiatalkori - hetvenes évek - sztorijai. Jó belemélyedni az ilyesmibe. Lehet, hogy vénülünk?
Válasz:
Dehogy vénülünk! Csak volt egy jobb időszak az életünkben, azóta egyre rosszabb, és nosztalgiázunk. De nekünk legalább volt jó, amire emlékezhetünk. És még Cavinton nélkül!!!!!
Amint látjátok új fórumot csináltam. Ez tulajdonképpen weboldal a weboldalban. A teljeskörű használatához regisztrálni kell , csak úgy tudok moderátori jogot – vitaindítás, törlés, változtatás – adni, de az egyszerű hozzászóláshoz elég csak a téma címére kattintani, a többi értelemszerű. Kérem, hogy használjátok. Köszönöm! Ha valami miatt nem működne rendesen: >>Itt az eredeti oldal<<
Pályázat....
Határokon át!
Eredményhirdetés
Próza
I. Nagy Ilona: Örökségem a jussom, 270 pont
II. Orosz Lajos: Ki kell várni, ki kell várni, 130. pont
III. Nyéki Magda: Képeslapok és álmok, 109 pont
Vers
I. Orosz Lajos: Székelynek lenni, 69 pont
II. Ketel Ilona: Itthon, otthon, 57 pont
III. Gegő Rebeka: Magyarnak születtem, 46 pont
Gratulálunk!
Hogy regisztrálhatsz a Pipafüstön
Regisztrálni csak valamelyik szerzőnk meghívásával tudsz, mégpedig a következőképpen.
S. Szabó István vagy Kepes Károly emil címére - melyet megtalálsz a folyóirat bal oldalán, a szerkesztők neve alatt - elküldesz egy pársoros bemutatkozó levelet, a regisztrációs nevedet, a jelszódat, és megnevezed a szerzőt, akinek az ajánlásával szeretnél tag lenni.
Ha a szerző visszajelez nekünk, hogy vállalja érted a felelősséget, akkor zöld utat kapsz, regisztrálunk az oldalon, és teljes jogú tag leszel.
szép napot: S. Szabó István
Jó tanács
Tisztelt regisztrált felhasználó!
Az oldal használatával kapcsolatban a Menű / Belső levelezés oldalon találsz hasznos információkat.
Bejelentkezés nélkül nem tudsz semmiféle írott anyagot feltenni az oldalra.
Véleményezni tudsz ugyan bejelentkezés nélkül, de kicsit macerás a dolog.
Ha javasolhatom, akkor előbb a regisztrált neveddel és a jelszavaddal lépj be az oldalra, és csak azután láss hozzá írásod feltételéhez, olvasáshoz, véleményezéshez, cseteléshez
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Tara.
Jaj a férfinak, ahol az asszony az úr... 
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Jó történet! Nekem is sorban előjönnek a fiatalkori - hetvenes évek - sztorijai. Jó belemélyedni az ilyesmibe. Lehet, hogy vénülünk?
Dehogy vénülünk! Csak volt egy jobb időszak az életünkben, azóta egyre rosszabb, és nosztalgiázunk. De nekünk legalább volt jó, amire emlékezhetünk.
És még Cavinton nélkül!!!!!