Színdarab? Ki tudja mi ez...

- Andor, te kalandor,'te határozottan primitív vagy!
- Nem, én határozottan príma vagyok!'

- Áááááá, segítség kérem, azt hiszi a pasi, hogy róla szól az életem!!!
- Hát nem így van, Te kis aranyos?
- Dehogynem, de ez TITOK!
- Titok, titok, nincs titok, ha valamit én is tudok!
- Istenem, megőrjít ez az ember....
- Megőrülök érted, elégek szerelmed tüzében...
- Ez égő....
- Hát nem érted asszonyom?
- SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mézesmadzag, mézes-krémes,
a sok csokitól a szád oly édes,
csókolnám, de nem találom,
minden hajnalban idevárom.

 

Kín-rímmel gazdagon,
megrakott asztalon,
illatozik a szó,
álmodni de jó.

 

Virág a keresztneve,
nem hiába lett eme neve.
S vad a természete,
bár valaki megszelídítette...

- Szelídített ám a......
- Tán nem?
- Nem ám! De Andor, ha nem hiszed, megismerheted a balegyenesemet!
- Nosza, rajta rukkolj elő véle!
- Inkább mégse...
- Inkább adj egy csókot Kedvesem, míg leszáll az éj, harci kedved elveszem...

Ágyban puha paplan,
bújj mellém gyorsan,
csak csókolj reggelig,
míg az éj eltelik.

 

Különös szél fújt ma hajnalban,
s én máris nem vagyok magamban,
bár a kedvesem távol jár,
szívemhez végül hazatalál.

 

Ha hullámvasút az élet,
fogd jól a kezem, kérlek,
el ne engedd, mert félek,
hogy elveszítelek téged.

 

A lány remegő ujjakkal nyúlt a telefonért... 105... ütötte be a számokat egymás után...
- Halló, itt a helyi tűzoltóság.
- Halló, itt egy férfi ég, szerelem tüzében. Mi a teendő?
- Öntse nyakon egy vödör jeges vízzel!
- És ha nem használ?
- Akkor már mindegy, csak vigyázzon, meg ne perzselődjön Ön is kisasszony!
- Vigyázok, vigyázok... Jajajajajajaj!!!!!! Már megégett a szoknyám széle....
- Dobja el a telefont és ugorjon a kútba!
- Igenis értettem! Hálás köszönetem!
- Várjon, ne feledje magával rántani a megperzselt szívű lovagot!
- Jóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!!!!!

 

A tűzoltó zaklatottan tette le a telefont... Pillanatnyi gondolkodás után felemelte a kagylót és tárcsázott... 104...
- Halló, itt a mentőállomás.
- Halló, egy mentőt kérek a tanyára.
- Melyik tanyára?
- Ahol a szerelemtüzek égnek.
- Ember élet van veszélyben?
- Sőt végveszélyben!
- Mennyi élet?
- Kettő minimum.
- Máris indulunk. Defibrillátor szükséges?
- Minden bizonnyal, ha megszakadnak a szívek...
- Újraélesztő felszereléssel indulunk...

Kómában a szerelmespár,
kút mélyén egymásra talál,
szívek, ha egyesülnek,
kalandorok nem menekülnek....

Az előbb néztem a szőlőben,

mi szépet rejt a jövő tavasz...
S most magamra maradtam,
a kedvem megcsappan,
de ha eljön a Kedves,
szívem örömtől lesz teljes.

Ó, csak jönne már...

Ó, hol jár, hol a madár se jár,
ez a bitang kalandor,
kinek bajsza felett van az orr,
s alatta szakáll...

Csiklandós szakáll,
puha fészke a csóknak,
annyira izgatónak,
ó, csak jönne már...

Titkos életű kalandorom,
hozzád száll sóhajom,
s egy távoli hajnalon,
kezed szántana hajamon...

 

Nevezzük hát Andornak a kalandort,
ki kedveli az izgató kalandot,
mégis elveszíti az egész eszét,
ha meglátja a lány szemét....

 

Gyűlnek a csajok köréd,
hát ne szökj el elébb,
ám, mielőtt utolér a vég,
kötözd be szívük sebét!

 

Súgj-búgj, hallasd hangodat,
női olvasóid olvadozzanak,
s végül, ha ezt szereted...
kialakul lassan háremed...

 

Épülök vagy szépülök,
elvisznek a törökök,
s elveszik minden ész,
ha itt a mohácsi vész...

 

Itt a mohácsi vész,
s megáll az ész,
a nő mily merész,
s mindig tettre kész..

 

Jobb a hátrány,
mint a kátrány,
kedvesed szemedben,
szép lesz menten.

 

Ezt már nem veszem be,
s jut eszembe...
zaklat itt az emberem,
s követeli a helyem...

- Segítség, segítség!
- Nosza, mi a baja kisasszony?
- Elveszítettem a szívemet!
- Merre volt meg utoljára?
- A fénymásolónál kérem... kivettem, hogy sokszorosítsam, hogy mindenki beférjen....
-Ó, kedves kisasszonyom, hisz szíve így is oly hatalmas...
- Bizony, bizony... még meggondolom...
- Tehát, hol látta utoljára, kérem?
- Azt hiszem az égig érő lépcsőnél, hol Andor a kalandor nem vitt fel semmiképpen...
- S mi történt aztán?
- Mégis mi lett volna? Kénytelen voltam magam-magam felmászni kérem...
- S mi történt aztán?
- Aztán? Aranygaluskát evett a babám...
- Az finom...
- Igen, de most térjünk vissza a bűnesethez, biztos úr...
- Bűn esett?
- Igen, biztos úr... nem is elveszett a szívem, hanem elrabolták!
- Ez már határozottan bűneset!
- Mily szomorú, hogy így bűn megesett...
- Ne szomorkodjon Kisasszony...
- Miért ne, hadnagyom?
- Én a saját szívem majd odaadom....
- SEGÍTSÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!
- Mi történt? Mi történt? Mi történt?
- Nem fér el a kamrában több szív!
- Tegye a fagyasztóba kedvesem!
- Hogy lehűtsem? Ilyen bűnt nem követnék el sosem!
- Ó, hogy én mennyire szeretem!
- SEGÍTSÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! A szívem elég!!!!!

- Halló, itt a tűzoltóság. Ki rendelt oltást?

Egy új élmény