Nem védi az Alkotmány a rokkantnyugdíjat

Az Alkotmánybíróság honlapján megjelent egyik friss határozat a társadalombiztosítási ellátások rendszerének átalakítása során adhat útmutatót, eszerint a 2008-as rokkantnyugdíj rendszert megváltoztató jogszabály-módosítások nem voltak alkotmányellenesek. Az indítványt benyújtó azt kifogásolta, hogy 2008-ban egy olyan szabályt hoztak, amely szerint el lehet venni a rokkantnyugdíjat, ha a rokkant keresőtevékenységet folytat és egymást követő 6 hónapban a kereset átlaga meghaladja a rokkantnyugdíj kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

Nem sért semmit
 

Az alkotmánybíróság már korábban egy hasonló indítvány elbírált, és akkor kiadott határozata szerint " a kifogásolt rendelkezés sem a visszamenőleges hatály tilalmát, sem a szociális biztonsághoz való jogot, sem a munkához, illetve az egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jogot nem sértette". A most elbírált indítvány is gyakorlatilag egy újabb felülvizsgálatot kért, kiegészítve több hivatkozással az alkotmányra.

A testület szerint "a rokkantsági nyugdíj - szemben a rehabilitációs járadékkal - azon megváltozott munkaképességűek számára nyújt szociális ellátást, akik teljes értékű munkavégzésre rehabilitációval sem válhatnak alkalmassá". A kifogásolt rendelkezés viszont éppen olyan emberekre vonatkozik, akik "hosszabb időtávon át nemcsak alkalmassá váltak munkavégzésre, hanem ezen időszak alatt tényleges keresőtevékenységet is folytattak".

Az Ab azt vizsgálta, hogy ha valaki dolgozik a rokkantnyugdíj mellett, akkor annak elvétele alkotmányellenes-e, tehát "keletkezett-e várománya a rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantsági nyugdíj változatlan feltételekkel való folyósítására, s így sértett-e szerzett jogot az indítványozó által kifogásolt jogszabályi rendelkezés". A szerzett jog megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét.

Keveredő elemek
 

"Az Alkotmány szerint a társadalombiztosítás az ellátáshoz való jog megvalósításának egyik eszköze, azaz a társadalombiztosításnak a szerzett jogok garantálását az ellátáshoz való alkotmányos jog megvalósítására figyelemmel kell biztosítania". Az Alkotmánybíróság gyakorlat az 1990-es évek elején az volt, hogy csak a járulékfizetéssel ellentételezett szolgáltatások állnak alkotmányos védelem alatt (szerzett jog és a vásárolt jog szinonima volt). A probléma viszont az volt a tb esetében, hogy nem választható élesen ketté a biztosítási és szolidaritási elem, tehát vásárolt jognak csak azt lehetne tekinteni, ami mögött járulékfizetés volt. Az elemek keveredése miatt viszont "nem dönthető el teljes pontossággal, hogy melyik ellátás mögött áll ellenszolgáltatás és melyik mögött nem".

Az Alkotmánybíróság 2010 júniusában azt mondta ki, hogy "azokban az esetekben, amelyekben a biztosítási elemnek van szerepe, a tulajdonvédelem alapján, azokban pedig, ahol a biztosítási elemnek nincs szerepe, a jogbiztonság alapján kell megítélni a szociális ellátásokba való beavatkozás alkotmányosságát". Ezen felül azt is megállapították, hogy "a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog, hanem meghatározott feltételek fennállása esetén az aktív korúak számára egészségkárosodásuk következtében elszenvedett munkaképesség-csökkenés miatt kiesett jövedelem pótlására szolgáló, vegyes társadalombiztosítási és szociális elemeket tartalmazó ellátás".

Az Ab indoklása szerint önmagában a szociális biztonsághoz való jog mint az állam kötelezettsége azonban nem jelenti azt, hogy az állam ne szüntethetné meg meghatározott feltételek (keresőtevékenység, tehát a rászorultság megszűnése) esetén az aktív korúak részére biztosított társadalombiztosítási ellátások igénybevételét. Az Ab szerint, ha valaki a rokkantnyugdíj mellett keresőtevékenységet végez, akkor a rokkantnyugdíj jogosultsági feltételei megszűnnek, várománya nem keletkezik, tehát a járandóság elvonható.

Nem meglepő
 

A Portfolio.hu szerint a döntés nem nevezhető meglepetésnek, annál is inkább, mivel már egy nagyon hasonló ügyben hoztak elmarasztaló határozatot az indítvány benyújtójával szemben. Jelenleg a fő problémát az jelenti, hogy egy ideig a törvényhozók megengedték, hogy a nyugdíj és a keresőtevékenység egymással párhuzamosan éljen, most viszont egyre több olyan szigorítás történik, ami ezt csak korlátok mellett teszi lehetővé.

Az elmúlt években olyan szabályokat hoztak a kormányok, amelyek nemcsak a rokkantnyugdíjak, hanem például a rendes nyugdíjak esetén is korlátozásokat tartalmazott. A közeljövőben a rokkantnyugdíj-, és korkedvezményes nyugdíj rendszerét újra felül fogják vizsgálni, az ok pedig itt is hasonló, ha valaki munkaképes, akkor dolgozzon, ahogy a többi ember is teszi, ez viszont azt jelenti, hogy a korábbi járandóságáról le kell mondania.