II. felvonás

1. jelenet

Este. A Moirák háza.

Klóthó búsan takarítja fel Atroposz körül a fonaldarabokat, miközben az édesdeden szunyókál, ollóját magához szorítva. Lakheszisz a gombolyagokat rendezgeti.

Atroposz hirtelen felriad, majd álmosan körbe néz és konstatálja a helyzetet.

ATROPOSZ Még mindig a haladékos fickó miatt duzzogsz, Klóthi?

KLÓTHÓ Nem.

LAKHESZISZ (felnéz) Klóthi.

KLÓTHÓ (mérgesen) Nem duzzogok!

ATROPOSZ (gonoszul) Hékás, maradj a saját munkakörödben. Erinnüszökből* van már elég.

LAKHESZISZ Hallod, Klóthi? (kedvesen) Tudod, hogy nem kivételezhetünk senkivel sem. Ez a dolgok rendje.

ATROPOSZ Bezony Ma még csak hűtlen férj…

KLÓTHÓ …Nem is volt hűtlen!...

ATROPOSZ Az édes mindegy. Holnap meg már az egész sárgolyó itt fog toporogni a küszöbünk előtt, mindenféle csip-csup indokokra hivatkozva.

KLÓTHÓ Jól van, na. (szelídebben) Megértettem.

LAKHESZISZ (mosolyogva) Ez a beszéd! (rövid szünet) Gyere, segíts elpakolni a gombolyagokat.

Klóthó és Lakheszisz elpakolnak.

Ajtócsengő.

KLÓTHÓ Ez meg ki lehet?

LAKHESZISZ Megyek, megnézem. (elindul)

Belép Hermész.

HERMÉSZ Szép jó estét, hölgyeim!

LAKHESZISZ Nahát, Hermész!

Belép Apollón, elegáns ruhában.

KLÓTHÓ (rajongva) …és Apollón!

Belépnek a Nimfák.

ATROPOSZ (epésen) Itt az egész udvartartás.

APOLLÓN (meghajol) Hódolatom!

A Nimfák pillangókként rebbenek szét, látszólag céltalanul, majd elkezdik átrendezni a szobát: eltolják a rokkát és az asztalt, elpakolják a fonalakat stb. Az egyik egy lemezt tesz fel a gramofonra: kellemes dzsessz muzsikát.

LAKHESZISZ (döbbenten) Na de…

ATROPOSZ (síri hangon) Mi a Hádész folyik itt?

APOLLÓN (peckesen) Jó atyám személyes jókívánságát hozom. Nagyon meg van elégedve az eddigi munkátokkal.

LAKHESZISZ (zavartan) Valóban? Zeusz maga… ezt mondta?

APOLLÓN Igen, és mivel sajnos ügyes-bajos dolgai elszólították az Olümposzon túlra, engem kért meg, hogy képviseljem őt színetek előtt.

HERMÉSZ …és átadjuk nektek ajándékát tisztelete jeléül.

ATROPOSZ Nekem itt valami nem tetszik!

Néhány nimfa behoz egy hatalmas ajándékkosarat, mely telis-tele van borosüvegekkel.

KLÓTHÓ Jaj, nézd!

LAKHESZISZ Mi a csuda ez?

APOLLÓN A legjobb nedű, egyenest apám pincéjéből.

HERMÉSZ Látjátok, rajta van a márkajelzés: Dionüszosz Szőlője Borgazdasági ZRT.

Atroposz szeme mohón villan egyet és odaugrik.

ATROPOSZ Had lám! (megnézi) Nahát; valódi olümposzi nektár. (kibont egy üveget és meghúzza) Mmmmm!

LAKHESZISZ (dorgálva) Na de, Atri! Ejnye, hát illik ezt?

A Nimfák borospoharakat varázsolnak elő és mindenkinek töltenek.

HERMÉSZ Ne félj, kedves Lakheszisz! Elég üveggel hoztunk.

A Moirák el vannak ragadtatva.

A zene felerősödik és a Nimfák táncolni kezdenek. Rövidesen a Moirák is olyan állapotba kerülnek, hogy beállnak közéjük és nevetgélve hagyják, hogy Apollón és Hermész megtáncoltassa őket. És közben csak isznak és isznak.

Közjáték

Belép a Férfi, majd a háta mögött egy másik ember sziluettje jelenik meg, aki fegyvert ránt és lelövi. A zene elnyomja a dörrenést; alig hallani. A Férfi összerogy, a Bérgyilkos pedig elszelel. A Férfi hirtelen feláll, csodálkozva leporolja a ruháját és távozik a másik irányba.

2. jelenet

Éjszaka. Az előbbiek.

Hermész a nagy mulatozás közepette hátralopakodik az aktákhoz. A három Moira már teljesen részeg, így ebből semmit sem fognak fel, ráadásul Apollón lefoglalja őket, mert velük énekel. Hermész kikeresi a megfelelő aktát, átfutja, majd fogja a létrát és felmászik a fonalakhoz.

Atroposz mindezt játéknak véli és elkezdi rángatni a létrát. Hermész halálra váltan próbál egyensúlyozni, mire Apollón gyorsan közbelép és derékon ragadja a nőt, hogy megtáncoltassa.

Hermész megnyugszik, majd elkezd matatni a fonalak közt. Végül felderült arccal kihúz egyet, és zsebre vágja.

A Nimfák kezdenek kidőlni, de a Moirák, még mindig bírják szusszal, alig fáradtak el. Végül ők is kezdenek elálmosodni. Előbb Klóthó, majd nem sokkal később Lakheszisz szunnyad el. Ám Atroposz még mindig virágos kedvében van. Dacára, hogy Apollónnal ropja, elkapja az ismét földet ért Hermészt és megpörgeti. Hermész mérges lesz, majd Apollón hirtelen visszaperdíti magához Atroposzt. Hermész felkapja a keze útjába kerülő első dolgot és fejbe kólintja Atroposzt, aki azonnal elterül. Apollón holtfáradtan rogy össze.

APOLLÓN (zihál) És most?

A legtöbb Nimfa is összeroskad.

HERMÉSZ (kifulladva) Tőlem mehetünk.

APOLLÓN (feltápászkodik) Na végre! Hogy mennyi szufla van ezekben a vén csontokban!

HERMÉSZ Na igen. Gondolom, már rég volt alkalmuk kirúgni a hámból. (rövid szünet) Nem lesz bajod a hiányzó üvegekből?

APOLLÓN (hamiskásan) Majd azt mondom, én voltam.

HERMÉSZ Ezt még Zeusz sem fogja bevenni, hogy ennyit egymagad megittál.

APOLLÓN Egye Cerberus, majd azt mondom, te is besegítettél.

Hermész ijedten felhördül.

APOLLÓN (vigyorog) Csak vicceltem. (ásít egy nagyot) Na, menjünk innen. (menne ki)

HERMÉSZ Jó… ne, várj!

APOLLÓN Mi van?

HERMÉSZ A gép. A Moirák számítógépe!

APOLLÓN Mi van vele?

HERMÉSZ Azon van minden bejegyzésük, határidőnaplójuk. Hogy mikor és kinek kell bevégeznie.

APOLLÓN (kijózanodik) Benne vagyok. Kicsit kuszáljuk össze a rendszert. (gonoszul) Nahát, Hermész barátom, te aztán nem vagy semmi!

HERMÉSZ (vigyorog) Csak gyorsan. Ezek még képesek és idő előtt felébrednek!

Odamennek a géphez és leütnek pár billentyűt, de hamar abbahagyják.

APOLLÓN (tanácstalanul) Izé… ugye te értesz hozzá?

HERMÉSZ Hát… nem igazán.

Egy Nimfa hozzájuk lép.

NIMFA (bűbájosan) Segíthetek?

APOLLÓN Meropé drágám, csak nem…?

NIMFA Vigyázz onnan!

A Nimfa a hajfonatából előkap egy pendrive-ot, beteszi a gépbe. Megropogtatja az ujjait, majd, mintha csak zongorázna, villámgyorsan végigfuttatja őket a klaviatúrán.

NIMFA Kész is vagyok!

APOLLÓN (átkarolja és a nyakába csókol) Nem hiába vagy te a kedvencem!

A Nimfa mosolyogva hozzá simul.

HERMÉSZ Jól van, gyerekek. (Atroposz mocorog egyet) Na, sürgősen tűnjünk el innen!

Összeszedik a többi Nimfát és elmennek.

3. jelenet

Nappal.

A három Moira ébredezik. Atroposz kel fel leghamarabb. Feltápászkodik, de megszédül, ezért visszaül.

ATROPOSZ Ó, a fejem!

LAKHESZISZ Mi történt?

KLÓTHÓ (ásít és nyújtózkodik) Ah, olyan szépet álmodtam…

ATROPOSZ Nem tudom, olyan… kótyagos vagyok.

LAKHESZISZ Te, Atri! Miért alszunk itt... a székünkben?...

KLÓTHÓ …Álmomban Apollón fonta karjait körém… (megölel egy nagy kupac gombolyagot)

LAKHESZISZ (emlékezik) Apollón!

KLÓTHÓ … és huncutságokat sugdosott a fülembe... (megint elszunnyad)

LAKHESZISZ Mindenre emlékszem. Te jóságos Zeusz!

ATROPOSZ (mérgesen) Mindig mondtam, hogy abból semmi jó nem sül ki, ha a Nimfák is jelen vannak. (szünet, elkínzottan megmasszírozza a halántékát) Biztos a bor…

LAKHESZISZ Igazad van! A bor…

ATROPOSZ Te! Ezek leitattak bennünket!

LAKHESZISZ Az… nem lehet. Hiszen nagyon jól tudták, hogy így képtelenek leszünk majd ellátni a dolgunkat.

ATROPOSZ (öklét rázza) Szerintem, ez volt a céljuk. (odamegy Klóthóhoz és felrázza) Hé, te meg ne aludj már!

KLÓTHÓ Naaa!

Ajtócsengés.

LAKHESZISZ Ki az?

Belép a Nő, kezében bőrönd.

NŐ (kisírt szemmel) Jó napot kívánok!

ATROPOSZ (ráripakodva) Még nem vagyunk nyitva! Jöjjön vissza később, mondjuk kilenc után.

NŐ De hát… fél tizenegy van…

ATROPOSZ …Ne vitatkozzon… Mi? Már…?

LAKHESZISZ Te jóságos Zeusz!

Felpattan és gyorsan próbálja a ruháját, a haját rendbe szedni. Klóthó bambán néz, mit aki nem fogja fel, mi történik.

KLÓTHÓ (suttogva) Fél tizenegy…

NŐ Kérem szépen…

ATROPOSZ …Éreztem tegnap a csontjaimban, hogy valami történni fog. És lám,  tessék!

Lakheszisz közben nyöszörögve ide-oda rohangál, azt se tudja, mihez fogjon.

KLÓTHÓ (úgy tűnik, odafagyott a helyére) Lányok! Vajon milyen munkákról maradtunk le?

ATROPOSZ Hogy neked mennyi eszed van! (a géphez ugrik, leüt pár billentyűt a klaviatúrán, majd feljajdul)

LAKHESZISZ és KLÓTHÓ (ijedten) Mi baj van?

ATROPOSZ (prüszkölve) Kész… végünk van. Az egész rendszer összeomlott!

Klóthó odamegy és ő is megnézi.

ATROPOSZ Látod? Se Word, se Excel!

KLÓTHÓ De ha nem tudunk hozzáférni a bejegyzésekhez…

LAKHESZISZ …Hogy fogunk ezután dolgozni?

Mind a hárman zokogni kezdenek.

NŐ Elnézést…

KLÓTHÓ (bőgve) Mi van?

NŐ Egy nagyon fontos ügy miatt jöttem. (szünet) Ugyanis nagy butaságot csináltam.

LAKHESZISZ (sírva) Netán hibás szériájú hetes drótfonál kötvényt vett? Azt hagyja csak; visszatérítjük az árát.

NŐ (a fejét rázza) Nem. Másról van szó.

ATROPOSZ (bőgve?) És?! Ahhoz biztos nem mérhető, hogy mi meg beengedtük azokat a gaz Nimfákat!

KLÓTHÓ (szipog) Ők tehetnek róla. És Apollón… a drága.

ATROPOSZ És Hermész! Ó, csak kerüljön a kezem közé!

Tovább bőgnek.

NŐ Kérem szépen!

KLÓTHÓ (orrot fúj) Folytassa csak.

LAKHESZISZ De ugye nem haladékot kér maga is?

ATROPOSZ (feleszmél) A haladék! Hát persze.

Atroposz felugrik és elindul a létráért.

NŐ Miféle haladék? (rádöbben) Te jó ég! Csak nem, egy bizonyos Kis Jánosról beszél?

KLÓTHÓ De bizony róla!

Atroposz felmászik a fonalakhoz, és keresgélni kezd.

NŐ Tehát már itt járt? Mondják, életben van még? Jaj, szegénykém!

LAKHESZISZ Csak ne védje! Ha kiderül, hogy mindehhez neki is köze volt…

ATROPOSZ Cerberus agyarára!

KLÓTHÓ Mi történt?

NŐ Önök ezt nem érthetik…

ATROPOSZ Nem találom!

LAKHESZISZ Keresd tovább! Ott lesz az valahol,

NŐ …Pár napja felbéreltem egy bérgyilkost, mert azt hittem, hogy a férjem megcsalt. Olyan sokszor nem ért rá velem foglakozni és… folyton a munkára fogta.

KLÓTHÓ És ezért akarta kinyíratni?

NŐ (szelíden) Hirtelen természetű vagyok és hát, hajlamos az őrültségekre. De ő pont ezért szeret engem.

KLÓTHÓ (átérezve) Ah! Milyen romantikus.

NŐ És közben rájöttem: tévedtem. A férjem sosem volt hűtlen hozzám. Csak… egy kicsit túlreagáltam a dolgot.

LAKHESZISZ Kicsit.

Atroposz lemászik.

LAKHESZISZ (Atroposznak) Na?

ATROPOSZ Sehol sincs.

KLÓTHÓ Mi történt? Mi nincs meg?

ATROPOSZ Eltűnt a fonál.

NŐ Milyen fonál?

ATROPOSZ A férje fonala.

LAKHESZISZ Ez biztos? Jól megnézted?

ATROPOSZ (bólint) Igen. Szerintem az este vihették el.

KLÓTHÓ Hermész és Apollón?

LAKHESZISZ Meg a Nimfák. Nem végeztek félmunkát.

NŐ (boldogan) Akkor tényleg életben van. Hála az égnek! (fellélegzik)

KLÓTHÓ Micsoda mázli!

LAKHESZISZ Klóthi!

KLÓTHÓ Jól van, jól van. Izé… micsoda balszerencse!

LAKHESZISZ Most mitévők legyünk?

Atroposz fogja az ollót és, mint egy kardot, felcsatolja az oldalára.

ATROPOSZ Hogy mi lesz? Megmondom én neked. Most rögtön indulok az Olümposzra és ráborítok pár asztalt az illetékesekre.

LAKHESZISZ Le kéne higgadnod. Ez nem megoldás.

ATROPOSZ (vérben forgó szemekkel) Próbálj megállítani.

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2011.04.23. 12:20 kodrane Már tapsolok!