Szombat reggel, mindenki kis fejfájással ébred. Egy jó kiadós éjszakai mulatozás után. Károly bemutatta a Labor felső részét Verának és Péterének, és elmesélte, hogy az építkezést ő indította el, és felügyelte. Fenti részről csodálatos panoráma volt az ottani erdőre. Amerre csak néztek a fák lombjait látták. Lefelé menet a lépcsőkön összeütköztek Jánossal, és Beával.

-         Hol jártatok Károly? – kérdezte Bea

-         Fent a felső teraszon, néztük a panorámát. Nagyon szép. Mondhatom öröm itt lakni, ezen a csodálatos környéken. – válaszolt Kari.

-         János, merre van?

-         Lent, éppen teát főz.

-         Mit? Teát! Ennyire házias? – mosolyogva mondta Vera.

-         Igen, mindenkinek főz teát, gyertek le, és megisszuk.

Lementek, és tényleg János az utolsó teát főzte le.

-         Barátom, látom, hogy milyen ügyes vagy!

-         Igyekszem, Károly, igyekszem.

-         Megbeszéltétek Beával a javaslatomat.

-         Csak félig említettem neki, de úgy néz ki, hogy elfogadjuk. Másnap van Károly barátom, másnap.

Károly nevetett, Jánoson.

Nyílik az ajtó, és belép az ifjú jegyes pár. Thai, és Gábor invitálja a bent lévőket az asztalhoz. Felszolgálják a teát, és hozzá édes kekszet. Thai, mint vendéglátó szót kér.

-         Halljuk, halljuk, mondták a többiek.

Kedves Barátaim!

Azért szerveztem ezt a találkozott a volt Bocskai rezidenciára, hogy a jövőbeli elképzelésemet ecseteljem Nektek. Természetesen ezt megbeszéltem a vőlegényemmel is, akinek semmi ellenjavaslata nem volt az elképzelésemről, tehát egyetértett velem.

-         Próbált volna ne! – szólt közbe, János.

János, kérem, a megjegyzéseit tartsa meg magának, folytatom, tehát Dénes János, és Mihály Bea leköltözik ide, ahol most vagyunk, és Mi felköltözünk a rezidenciába, továbbá Gábor szerepet kap a Labor munkájába. Ő, lesz a Labor főnöke, Ő dönt a munkába, személyzetbe, és a további teendőkben is. János, és Bea megkapja parkot, a parkot, és az erdőt. Ők azt csinálnak a területtel, amit akarnak. Nekünk ebbe beleszólásunk nem lesz, mivel közös területről van szó, így Mi is használhatjuk a patakot, erdőt, de Ti János, és Bea nem léphettek be a Labor területére. Nem kérdeztek senkitől semmit a Laborról. Továbbá, mivel a Bocskai telek nagy, és két ház van a telken, egyik nagyobb, a másik kisebb, evvel azt szeretném mondani, hogy a telket nem lehet ketté választani, mert úgy esnek a házak, hogy köztük lévő út nem engedi, a felezést. Ezt már megnézettem a Földhivatallal, és nem engedik a telek felezését. János, így nem tudod megtámadni a döntésemet. Remélem javaslatomat, elfogadjátok, és mint jó barátok fogunk egymás, mellet élni, úgy, mind eddig. Thai befejezte beszédét, meghajolt, és leült, beivott a teáscsészébe, szemével figyelte a reakciókat.

Picit csönd lett a helyiségben.

János szólalt meg először.

Kedves masszőrnő, Thai!

Nem vagy Te kicsit pimasz, itt vagy már kb. fél éve, ez alatt elhunyt barátunk László, megkapod a Labor, amihez semmi, de semmi között nem volt, kilakoltatsz engem, és kedvesemet a „Nagy” házból, és egy kisebbe teszel be Minket, elfoglalod a jó helyeket, azt adsz, amivel nem tudtunk semmit kezdeni, Te, és vőlegényed, aki jól tudjuk az itteni vagyonőrség tagja volt. Megkaptad, megszerezted magadnak mindent, ami kellett Neked. Ezekért semmit nem tettél kedves Thai. Mi, itt négyen Károly, Vera, Bea, és én ezen a területen nagyon sokat tettünk, erre Te jössz mindenünket, elvettél. Miért csinálod ezt?

János, kissé idegesen ül le. Bea simogatja, és nyugtatja.

-         Tényleg Thai miért tetted ezt velünk? –kérdezte Bea

-         Azért, mert ezt diktálja a piac, és így döntöttem. Ha, majd jönnek ide tárgyalni az ügyfeleim, akkor ebbe a „kis” házba nem tudom fogadni őket. Ennyi. Vége.

Több kérdésre nem válaszolók. – felelte a kínai lány.

Itt a papír a cseréről, tisztességes megállapodás. Thai nyújtja a megállapodást Gábornak, aláírja, majd Ő is aláírja, nyújtja Jánosnak, János Károlyra, és Verára néz,

Károly bólint, Vera bólint, Beára néz, bólint, így János is aláírja, majd Bea is aláírja a szerződést. Visszakerül Thai-hoz. Aki, örömmel közli, hogy akkor megállapodtunk, és a helycserét Hétfőn megcsináljuk.

János, és Bea mikor aláírták a szerződést fel álltak, és távoztak a helységből.