Ma jelent meg.

Kedves Pali bátyám!

 - „Április 2-án Kartalra riasztották a légi mentőket egy súlyos esethez, a budaörsi bázis egyetlen helikoptere azonban ügyeleti időben éppen egy beteget szállított Bécsbe - pénzért. A légi mentők ügyvezetője szerint a mentésirányítás tudott a betegszállításról, ezért mentőautót küldtek a helyszínre. Temesvári Péter ugyanakkor elismerte: jelenleg csak egy gépük van, így ha az, beteget szállít, nem tudnak repülni sürgős esethez” – most mit tudok ehhez hozzáfűzni Pali bátyám! Első az üzlet, második a fradi – persze csak szeretne, mert már ők is rég voltak ennyire a süllyesztőben – harmadik pedig a beteg. Persze, csak a legjobb esetben harmadik, mert a helyezések számába erősen belejátszanak különféle emberi tényezők. A tisztesség, a becsület, az elkötelezettség, az odafigyelés a másikra, és a többi satöbbi. A légi mentők, mióta az eszemet tudom, mindig arról panaszkodnak, hogy nincs pénzük repülni. Az állam, és persze a jó lelkű emberek ilyenkor mennek, és segítenek. Összedobják azt a pár milliócskát, hogy az a fránya légi jármű röpködni tudjon, és segíthessen embertársainkon. A magyar adófizetők pénzéből, a magyar embertársakon! – „Az egyetlen helikopter ugyanis éppen Bécsbe tartott, ahová információink szerint egy olyan beteget vitt a Honvédkórházból, akinek a szállítását pénzért rendelték meg. A légi mentők elvileg vállalhatnak pénzes megbízásokat, de csak akkor, ha ez nem von el erőket fő feladatuktól, a sürgős esetek mentésétől. Ebben az esetben az volt a furcsa, hogy a pénzes szállítást ügyeleti időben végezték és nem volt másik helikopter, ami fel tudott volna szállni”. – ja kérem, ez mindjárt más! Ez kérem fusi! Mint a régi, gonosz kádári időkben! Ott fusizott a marós, a köszörűs, az autószerelő, az ács, az állványozó, de hogy a mentősök is fusiztak volna! No, arról még nem hallottam. Hiába, ez már a 21. század modern gyakorlata. A beteg, vagy a haldokló csak várjon a sorára, kérem tisztelettel, vagy menjen be gyalog a kórházba! Hisz a beteg van a mentőkért, és nem fordítva! Nem igaz, drága Pali bátyám! Legközelebb majd a sírásók fusiznak, oszt a halott vagy megbüdösödik, vagy elkaparják a rokonok. Feltéve, ha vannak rokonai. Ha nincsenek, akkor elő az ásd el magad felszereléssel, oszt ássa be magát! És itt a másik igazán örömteli hír! – „Az Európai Bizottság kedden elfogadta Strasbourgban a közös uniós romastratégiára vonatkozó előterjesztést. Ebben többek közt azt indítványozzák, hogy a fellépés legyen összehangolt, ám országonként a helyi adottságokhoz alkalmazkodjon, ami elősegíti a romák integrációját. A Járóka Lívia által jegyzett állásfoglalást még március elején fogadták el. Itthon leghamarabb négy év múlva lesz érzékelhető a változás”. – jaj Istenem! Itt is felbukkant a bűvös négyes! Tetszik tudni, amit 1989 óta hallgatunk nagyjaink szájából. Még négy év, és csodálatos lesz. Még négy év, és belefutunk a jó világba! Csak négy évet kérünk a tisztelt választóktól! És valóban, mintha Uri Geller mondaná négyévente: mukodj orszag! És az ország működik! Rosszul ugyan sőt, egyre rosszabbul, de működik. Persze, mindezt a sok jó négy évünknek köszönhetjük. Úgyhogy derék romáink „megnyugodhatnak”. Még nagyon sok négy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy valóban megtörténjék az, amit Járóka Lívia szeretne. Viszont azt tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy ehhez a roma felemelkedéshez nem csak mi kellünk. Nem csak az ország és az adófizetők áldozatán múlik. Ez a romákon is múlik, sőt! Elsősorban rajtuk múlik! Akarják e, képesek e szemléletet váltani, beilleszkedni, túl lépni ősi ösztöneiken, beilleszkedni a társadalomba, és akarnak e annak hasznos tagjaivá válni. Mert ha nem akarják, akkor nincs az a pénz, amely ezt a programot megvalósítaná, életképessé tenné. Illetve van az a pénz, csak épp kárba vész, mint minden eddigi, ez irányú próbálkozás. – „Csendes sétával tiltakoztak a készülő új alkotmány ellen Budapesten a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) mozgalom tagjai és szimpatizánsai szerdán. A menet a Dohány utcai zsinagóga elől indult és ide is érkezett vissza. Az Ungár Klára (ex-Fidesz, ex-SZDSZ) vezette Szema szerint az új alaptörvény tervezete megcsúfolja a köztársaság eszményét. Úgy látják: a készülő alkotmány, történeti jogfolytonosságot vállal a két világháború közötti Magyarországgal, amely a holokauszt borzalmaival végződött, emellett korszerűtlen és igazságtalan társadalomképet közvetít, korlátozza az alkotmánybíróság és a népszavazás intézményét.” – nem tudom, mi ez a hiszti, amikor fingja sincs még senkinek, mi lesz Alkotmányunkban. Illetve, ez így, ebben a formában nem igaz, mert a rengeteg pénzen kiküldött kérdőívben van iránymutatás, ha az ember fia figyelmesen elolvassa. Figyelmesen elolvastam, és amikor rájöttem, hogy olyan kérdéseket tettek fel nekem, melyek bárhogy értelmezhetők, akkor nem válaszoltam rájuk. Mert nem láttam értelmét. Jogom van nem válaszolni, és nem beleszólni az alkotmányozási folyamatba. Annál is inkább, mert ha jól értelmeztem miniszterelnökünk szavait, attól függetlenül, hogy a visszaküldött íveken a választók elutasítottak néhány kérdést, azért azt megpróbálják keresztülvinni. Vagyis erősebbik kutya alapon, a kétharmad dönt. Akkor mi a francnak kellet az úgynevezett, a fityisz által nagyra értékelt Nemzeti Konzultáció? Hogy azt mondhassák, ez aztán demokrácia! Frászt! Ez kérem pénzkidobás, semmi más. Ami viszont a fenti hírben nem tetszik az, az, hogy pont egy ex-ex vezette ezt a felvonulást. Olyan ex, aki már az összes politikai oldalon forgolódott, és pálcát tört a pont aktuális szemlélete, politikai eszméje mellett. Na most akkor, hogy is van ez kedves Klára? Polgári tetszik lenni? Netán liberális? Vagy polgárian liberális, némi szegfűs beütéssel, ha már egykoron belevették kegyedet is a koalícióba? Hol is áll Ön, kérdem tisztelettel? Meg van! Szemás! Az még úgy sem volt! Hogy marad e, azt a fene tudja. Ha megfordul a széljárás, majd esetleg Ön is fordul, hisz úgy szokta, nem igaz? Ez a baja politikai elitünk nagy részének. A helyezkedés, a forgolódás, az átülés. Itt már nincsenek eszmék, nincs a valahová tartozás fontossága, nincs elhivatottság. Javarészt megélhetési politikusok vesznek körbe, és irányítanak minket. Ne csak az Ország Házára tessék most fókuszálni drága Pali bátyám, hanem a városok, települések elöljáróira is. Vidéken még több ilyennel találkozhatunk. Polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel, akik valamikor, a régi rendszerben vörösök voltak, aztán tovább léptek. Beálltak az épp aktuális, divatos, győzelemre esélyes párt katonái közé, hogy a húsosfazék mellett tudjanak maradni. Persze, tisztelet a kivételnek, mert azért vannak kivételek.  És ez a viselkedés, ez a fene nagy ragaszkodás a hatalomhoz, és azon belül a pénzhez, ez rendesen kihat mind hazánk belső, mind külső megítélésében.

Kézcsókom Margit néninek!

A Zsoci elment a piacra. Kék, galamb nyomatú baseball sapkában, narancssárga ingben, vörös nyakkendőben, zöld zakóban, gomblyukában vörös szegfűvel, kezében egy szatyor naranccsal. Azt mondta, azért öltözött így, hogy lássák az emberek, ő politikailag mindenhol ott van, de még sincs sehol. Ez nyilvánvaló, hisz munkanélküli lévén pénze nem igen volt, és kénytelen volt Bakácsolni, akarom mondani, lopni egy kis sonkát húsvétra. Persze, amikor elkapták azt kiabálta, olyan nagy a jólét, hogy náluk még a nyuszi is narancsot eszik. És ő nem lopott, csak kölcsön vett.