MÁSODIK FELVONÁS

Első jelenet

Veronka a bútorokat törölgeti, Kosaras lép be az előszoba felől, pizsamában

Kosaras               (zavartan) Ó, bocsánat! Azt hittem...

Veronka                (kuncogva) Bocsánat? Mire fel? Nem lépett a lábamra.

Kosaras                Azt nem, hála istennek, de... (végigmutat az öltözékén)

Veronka                A pizsamájára gondol? Oda se neki. Amiatt nem kell pironkodni. A férjem alsógatyában szokott lófrálni a lakásban. Pláne, amikor ilyen meleg van.

Kosaras                Ja, sure. Csakhogy én nem a férje vagyok.

Veronka                De nem is meztelenül pattant ide elém. Ne szégyenkezzen. Semmi sem látszik ki a pizsama alól, ha attól tart. Remélem, nem én ébresztettem föl? Igyekeztem halkan csinálni, amit kell.

Kosaras                No, no! Egyáltalán, mennyi az idő?

Veronka                Fél tizenegy.

Kosaras                (csodálkozva) Holy shit! Ilyen sokáig aludtam? Igaz, amikor lefeküdtem este, azt hittem egy másodpercen belül elalszom. Aztán csak forgolódtam jó sokáig. Nem is tudom hány óra lehetett, amikor végre elaludtam

Veronka                Legalább kipihente magát. Biztos nem semmi onnan ideutazni. Aztán meg, mi sürgős dolga lenne?

Kosaras                Ferivel kell megbeszélni néhány dolgot, persze az sem halaszthatatlan. Azon kívül semmi.

Veronka                (fejéhez kap) Jaj! Jó, hogy mondja! Majd elfelejtettem. Feri hagyott itt egy cédulát magának a konyhában. Azaz nekem... vagyis... hát. Na mindegy. Azt üzeni, vidékre kellett mennie és csak késő délután ér majd haza. Ezek szerint nem mondta magának. Merthogy akkor nem hagyott volna itt cédulát.

Kosaras                Nekem nem szólt. (viccesen) Talán az éjjel üzentek neki.

Veronka                Maga is tud róla?

Kosaras                Miről?

Veronka                Az éjszakai telefonokról. Etus nagyon ki van borulva miattuk. Panaszkodott nekem, hogy már vagy két hete minden éjjel hívja valaki Ferit. Néha kétszer is. Furcsa emberek vannak. Hogy valaki ennyire ne tisztelje mások magánéletét! Én még baj esetén is félnék felcsörgetni valakit az éccaka közepén.

Kosaras                Nem is illendő dolog.

Veronka                Még hogy nem illendő? Egyenesen pofátlanság. A hét végén csúnyán hajba is kaptak emiatt.

Kosaras                Feriék?

Veronka                Ők hát, ki más? Etus mondta neki, hogy éjszakára kapcsolja ki a mobilját. Hű, ha látta volna! Feri hogy felkapta a vizet. Mindennek lehordta Etust. Hogy ne avatkozzon a dolgaiba, meg hogy mi a francnak akkor a mobiltelefon, ha kikapcsolják.

Kosaras                (rövid hallgatás után) Sokat veszekednek?

Veronka                (egészen közel megy Kosarashoz, szavait is halkabbra fogja) Nem tőlem tudja. Nehogy az legyen, hogy pletykálok. Mostanában szinte minden nap. Furcsák az emberek, na. Nézze meg ezt a szép nagy lakást. Mindenük megvan, nekem elhiheti. Ott van nekik az a két szép gyerek is. És mégis ölik egymást. (fejét csóválja) Mondja, Amerikában is ilyenek az emberek?

Kosaras                Azt hiszem, az emberek mindenütt egyformák.

Veronka                Egy nagy nyavalyát! Nekem ne mondja. Vagy azt hiszi, ha nekünk is ennyi mindent juttatott volna a jóisten, akkor mi is folyton ölnénk egymást? Hát én bizony befognám a számat. Ha az én férjem is BMW-vel járna, meg Korcikára vinne nyaralni, meg bejárónőt fogadna fel mellém, hát én bizony megcsókolnám még a lába nyomát is.

Kosaras                Ezek szerint Etus elégedetlenkedik.

Veronka                (tiltakozva) Azt én nem mondtam! Ne forgassa ki a szavaimat.

Kosaras                Úgy jött ki.

Veronka                Akármit mond is, nem úgy jött ki. Én egy szóval sem mondtam magának, hogy Etus elégedetlenkedik. Sőt! Inkább hallgat szegénykém. Sokat tűr. Magába fojtja, ha bántja valami.

Kosaras                Nem azt mondta az előbb, hogy rátámadt Ferire az éjszakai hívások miatt?

Veronka                Azt már csak nem hagyhatta szó nélkül! Maga talán boldog lenne tőle, ha minden éjjel felébresztené valaki?

Kosaras                Elküldeném a...

Veronka                Na látja! Lehet, hogy Feri is elküldte a búsba azt az illetőt, ezt én nem tudhatom, mégis minden éjjel telefonál. Megértem, ha Etusnak elege lett belőle. Én is torkig lennék vele. Nem is az a baj, hogy Etus ezt szóvá tette.

Kosaras                Hanem?

Veronka                Én csak azt tudom, hogy Feri kész idegbeteg. Minden piszlicsáré dolog miatt robban. Sose volt egy békés természet, na de ennyire? Két hete még velem is kiabált. De még hogy! Valami apróság miatt. (töpreng) Látja, már el is felejtettem, mi váltotta ki. Csak a tüske maradt meg bennem. Mert ugye nem is az a lényeg, hogy miért, mindenkinek lehet valami hiszen mindenki kifogásolhat valami, hanem ahogy kitört belőle. Üvöltözött. Még szerencse, hogy Etus nem volt itthon. Na hiszen! Elszabadult volna a pokol. Én meg csak nyeltem, pedig isten bizony megfordult a fejemben, hogy bizony itt hagyok csapot papot. Velem senki se... (legyint, nyugodtabban folytatja) De tudja, nagyon észnél kell lenni annak, aki rá van szorulva. Az bizony nem heveskedhet, mert aztán megnézheti magát.

Kosaras                Ennyire kell maguknak a pénz?

Veronka                (megütközve) Hogy kell-e? (hangot vált) Á, dehogy kell! Minden héten nyerünk a lottón. A bankból már elküldtek azzal, hogy nem tudják hova tenni a rengeteg pénzünket. (felsóhajt) Miről beszél? Látszik, hogy maga nem itt él. Még hogy kell a pénz! De még mennyire, hogy kell! A férjemet három éve leszázalékolták. Az a kényszernyugdíj, amit kap, a rezsire se elég. Pedig kis lakásunk van ám, de ócska panel a fene egye meg. Aztán nehogy azt higgye, hogy itt ingyen van az orvos, ahogy hangoztatják. Ha nem ad nekik egy fillért se, a kutyával is jobban törődnek. Én három nagy házat takarítok, meg itt Etuséknál, aztán így se elég, amit keresek. És ne képzelje ám, hogy nagy lábon élünk. Hat éve még strandon se voltunk, nemhogy Horvátországban, meg Tájföldön. Azt se tudom, merre van.

Kosaras                Elhiszem, hogy nem könnyű.

Veronka                Elhiszi? Még jó. És látja, mi mégsem veszekszünk soha. Pedig gyakorta lenni min. És mégse. Egy hangos szó nem sok, annyit se mondunk egymásra. Jól is néznénk ki, ha egyikőnk a másikat okolná azért, mert nekünk... eh, attól nem lesz könnyebb, ha egymást hibáztatjuk. (szünet) Ezért nem értem az embereket. Etusék élhetnének, mint hal a vízben, valamit mégis hiányolnak. Én nem mondom azt, hogy a pénz boldogít, de akiknek ilyen jól megy a sora, azok boldogabban is élhetnének. (szünet) Hát maga? Legalább vitte valamire abban a nagy Amerikában?

Kosaras                Hogy érti?

Veronka                Hát nem úgy, hogy gyárai vannak meg milliói. Tudom én, hogy ott sem minden fenékig tejföl. Megtalálta a számítását? Megérte oda kimenni?

Kosaras                What can I say? Éppenséggel még panaszkodhatnék is. Ha tudnám, hogy mi várt volna rám, ha itthon maradok, könnyebb lenne erre válaszolni. Lehet, hogy itthon boldogabb lettem volna, de az is lehet, hogy rosszabbul járok mint odakint. Nem kergettem nagy ábrándokat, így aztán csalódás se ért. Eleinte nehéz volt, majd hosszú ideig úgy tűnt, nyugodt kényelemben és tisztes jólétben fogom leélni az életemet. Aztán...

Veronka                (sürgetve) Aztán? Aztán? Mi történt?

Kosaras                Még most is ezen töröm a fejem. Egyszer csak semmi se volt jó, semmi se ment úgy, ahogy addig. Tudom, az ember nem változik meg egyik napról a másikra, mégis csak akkor veszi észre, hogy valami nincs rendjén, amikor már késő. Talán mégis magának van igaza, és tényleg minden ember jódolgában veszti el a józan eszét.

Veronka                Nocsak. Tán nem maguk is?

Kosaras                Mondhatnám, hogy csak a feleségem, de biztos nem így van. Én legalább annyira hibás vagyok, ennyit muszáj beismernem, noha fogalmam sincs, mit és mikor hibáztam.

Veronka                Szóval maguk is ölik egymást?

Kosaras                Most már nem. Egy hónapja hivatalosan is elváltunk.

Veronka                És így jobb?

Kosaras                Sure. (hallgat néhány másodpercig) Kérdezhetek valamit?

Veronka                Tessék csak.

Kosaras                Az elég nyilvánvaló, hogy Feriéknek van mit aprítani a tejbe. Mégis... Maga szerint Etus miért dolgozik? Úgy értem másnak. Hiszen dolgozhatnának együtt is, Ferivel.

Veronka                Abból lenne csak hadd el hadd!

Kosaras                Miből gondolja?

Veronka                Csak úgy. Megérzés. (kétségbeesve) Jaj, szűzanyám, nekem mennem kell. Úgy trécselek itt magával, mintha nem volna elég tennivalóm.

Kosaras                Nem ráér? Ha akarja, szívesen felporszívózok maga helyett. Más dolgom úgysincs.

Veronka                Nekem annál több. Nem itt. Itt már csak a mosatlant kell a konyhában elintéznem, aztán már el is tűntem. A férjemet kell elvinnem az orvoshoz. (fejét csóválja) Látja, az előbb hazudtam magának. Mert emiatt mi is veszekszünk ám. Azaz csak én ővele. Erőszakkal kell vigyem minden kivizsgálásra. Szerinte nem értenek az orvosok semmihez. Kínozzák csak az embert és a fejére olvassák, hogy valami baja van. Őrajta meg ne kísérletezzenek, mondogatja folyvást. Én azért hiszek nekik. Csak tudhatnak valamit, ha már olyan sokat tanultak. Na, menjen maga is, tegye rendbe magát. Eleget lófrált itt pizsamában. Sose tudhatja, mikor toppan be egy szépasszony.

Kosaras                (nevetve) It would be nice. Még a pizsamát is leszedném magamról.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.