2017.12.20. 07:08, gatkotok
Jótékonysági akció 2120
Divatos most ilyenkor decemberben, advent havában
A szent karácsonyi ünnepeket megelőző napokban
Jótékonykodni, adakozni a rászorult nincsteleneknek
Kik valamilyen okból a társadalom peremén élnek
Szép gesztus ez, ha valóban hitből-szívből fakad
Ha látatlanba teszel velük, értük szép dolgokat
De ezt is sokan reklámcélokra használják sajnos ki
Feltűnési viszketegségét, gőgös felsőbbrendűségét élteti
Nincs benne alázat, nincs vele az őszinte szeretet
Csak a magamutogatás ösztönzi, szereplés késztet
Lehet azt csendben is tenni, ne tudja azt senki
Csak esetleg a Fenvaló, ki lépted, szándékod vezérli
És kinek adod?- az valóban arra igazán rászorult?
Vagy a léhaságot segíted vele amolyan cinkosul
Mert az önérzetes nem kér, talán nem is igen vár
Hogy neki ingyen könyöradományt, alamizsnát adjál
Saját tapasztalat a szegény rászoruló a ruhát eldobja
A féllábú erős fiatal meg a kezét koldulásra tartja
Mikor felajánlom, kézzel, dolgozni, faragni tanítom
A válasz az volt, az időt vele nem töltöm módon
Hát jól megnézd, hogy és kinek, mikor-mit adod
Keresd meg csendben, titkon, a valódi rászorulót
Segíts rajta önzetlen, bizonyára hálás lesz ő érte
Emberi mivoltod megcsillan bár az ünnepekre
Ma már pénzbe mérik a szeretetet is sajnos
Ki mennyit ad, azt ajándékokba mérnek csalós
Pedig azt ingyen is lehet adni, hitelbe akár
Igaz örömet hoz az, érdemes hát kipróbáld
Mert jónak lenni jó, megnyugszik a lelkiismeret
Hogy néha-néha felebarátod vele segítetted
Isten nevében kapni s adni hát belőle
Kinek kevesebb jut- hadd legyen öröme
A kicsiből is lehet adni, tán semmibe sem kerül
Egy jó szó, biztatás, együttérzés lélekbe ül
Az anyagi fele csak segít netán ebben emberien
A fontos az mit kaphat tőled az őszinte szívekben
Csíkszereda 2016 XII. 18
Jótékonysági akció 2120
Divatos most ilyenkor decemberben, advent havában
A szent karácsonyi ünnepeket megelőző napokban
Jótékonykodni, adakozni a rászorult nincsteleneknek
Kik valamilyen okból a társadalom peremén élnek
Szép gesztus ez, ha valóban hitből-szívből fakad
Ha látatlanba teszel velük, értük szép dolgokat
De ezt is sokan reklámcélokra használják sajnos ki
Feltűnési viszketegségét, gőgös felsőbbrendűségét élteti
Nincs benne alázat, nincs vele az őszinte szeretet
Csak a magamutogatás ösztönzi, szereplés késztet
Lehet azt csendben is tenni, ne tudja azt senki
Csak esetleg a Fenvaló, ki lépted, szándékod vezérli
És kinek adod?- az valóban arra igazán rászorult?
Vagy a léhaságot segíted vele amolyan cinkosul
Mert az önérzetes nem kér, talán nem is igen vár
Hogy neki ingyen könyöradományt, alamizsnát adjál
Saját tapasztalat a szegény rászoruló a ruhát eldobja
A féllábú erős fiatal meg a kezét koldulásra tartja
Mikor felajánlom, kézzel, dolgozni, faragni tanítom
A válasz az volt, az időt vele nem töltöm módon
Hát jól megnézd, hogy és kinek, mikor-mit adod
Keresd meg csendben, titkon, a valódi rászorulót
Segíts rajta önzetlen, bizonyára hálás lesz ő érte
Emberi mivoltod megcsillan bár az ünnepekre
Ma már pénzbe mérik a szeretetet is sajnos
Ki mennyit ad, azt ajándékokba mérnek csalós
Pedig azt ingyen is lehet adni, hitelbe akár
Igaz örömet hoz az, érdemes hát kipróbáld
Mert jónak lenni jó, megnyugszik a lelkiismeret
Hogy néha-néha felebarátod vele segítetted
Isten nevében kapni s adni hát belőle
Kinek kevesebb jut- hadd legyen öröme
A kicsiből is lehet adni, tán semmibe sem kerül
Egy jó szó, biztatás, együttérzés lélekbe ül
Az anyagi fele csak segít netán ebben emberien
A fontos az mit kaphat tőled az őszinte szívekben
Csíkszereda 2016 XII. 18
Jótékonysági akció 2120
Divatos most ilyenkor decemberben, advent havában
A szent karácsonyi ünnepeket megelőző napokban
Jótékonykodni, adakozni a rászorult nincsteleneknek
Kik valamilyen okból a társadalom peremén élnek
Szép gesztus ez, ha valóban hitből-szívből fakad
Ha látatlanba teszel velük, értük szép dolgokat
De ezt is sokan reklámcélokra használják sajnos ki
Feltűnési viszketegségét, gőgös felsőbbrendűségét élteti
Nincs benne alázat, nincs vele az őszinte szeretet
Csak a magamutogatás ösztönzi, szereplés késztet
Lehet azt csendben is tenni, ne tudja azt senki
Csak esetleg a Fenvaló, ki lépted, szándékod vezérli
És kinek adod?- az valóban arra igazán rászorult?
Vagy a léhaságot segíted vele amolyan cinkosul
Mert az önérzetes nem kér, talán nem is igen vár
Hogy neki ingyen könyöradományt, alamizsnát adjál
Saját tapasztalat a szegény rászoruló a ruhát eldobja
A féllábú erős fiatal meg a kezét koldulásra tartja
Mikor felajánlom, kézzel, dolgozni, faragni tanítom
A válasz az volt, az időt vele nem töltöm módon
Hát jól megnézd, hogy és kinek, mikor-mit adod
Keresd meg csendben, titkon, a valódi rászorulót
Segíts rajta önzetlen, bizonyára hálás lesz ő érte
Emberi mivoltod megcsillan bár az ünnepekre
Ma már pénzbe mérik a szeretetet is sajnos
Ki mennyit ad, azt ajándékokba mérnek csalós
Pedig azt ingyen is lehet adni, hitelbe akár
Igaz örömet hoz az, érdemes hát kipróbáld
Mert jónak lenni jó, megnyugszik a lelkiismeret
Hogy néha-néha felebarátod vele segítetted
Isten nevében kapni s adni hát belőle
Kinek kevesebb jut- hadd legyen öröme
A kicsiből is lehet adni, tán semmibe sem kerül
Egy jó szó, biztatás, együttérzés lélekbe ül
Az anyagi fele csak segít netán ebben emberien
A fontos az mit kaphat tőled az őszinte szívekben
Csíkszereda 2016 XII. 18
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Nem tudom törölni a pluszot...